Kacagás vagy halálsikoly egyre megy - milliárdokat ropogtatnak el a magyarok

Publikálás dátuma
2019.12.25. 10:10

Fotó: Shutterstock
A filmvetítés lassanként a büféztetés fedőtevékenysége a hazai mozikban.
Meglepően részletesen számolnak be üzleti tevékenységükről éves jelentésükben a legnagyobb hazai moziláncok, írja a g7.hu. Hosszú hanyatlást követően a most végződő évtized közepe táján emelkedni kezdett a hazai mozilátogatások száma. Miközben 2005 és 2014 között jellemzően 10 és 12 millió között mozgott ez az éves szám, tavaly átlépte a 15 milliót. Miközben négyszeresére drágultak a jegyek, az átlagos fogyasztói árindex alapján ugyanis a 2001-es 403 forintról 1560-ra ugrott az ár. Így a mozik üzletileg egyre jobban teljesítenek. Például a tizennégy városban közel másfél tucat Cinema City (CC) mozit üzemeltető I.T. Magyar Cinema Kft. árbevétele például az elmúlt öt évben 13,5 milliárd forintról 20 milliárd fölé nőtt, a nyereség pedig néhány százmillióról közel 5 milliárdra ugrott. Bár a Corvint és öt fővárosi művész mozit fenntartó Budapest Film Zrt. számai nem ilyen szépek, a forgalom náluk is folyamatosan emelkedik, és az előző két évben a korábbi évek vesztesége is nyereségbe fordult. A bővülés azonban csak kisebb részben köszönhető maguknak a filmeknek, a vetítésekből származó bevétel részesedése ugyanis a Cinema Citynél elég látványosan, a Budapest Film Zrt-nél pedig csak kisebb mértékben, de folyamatosan csökken az árbevételen belül. Ezzel párhuzamosan pedig a büfék egyre nagyobb részét hozzák a pénznek. A Cinema City láncnál például már a bevétel több harmada származik innen, miközben ugyanez az arány öt éve 27 százalék volt. A Budapest Filmnél ugyanebben az időszakban 13-ról 20 százalékra nőtt a büfébevétel aránya. A CC például úgy csinált tavaly közel 7 milliárdos forgalmat a büféiben, hogy az eladott áruk beszerzési értéke csak 2,1 milliárd forint volt. A Budapest Film Zrt-nek pedig 255 milliót hoztak büfék, miközben árukra és anyagokra csak 100 milliót szántak.    Nem csak a pattogatott-kukoricára és nachosra tesznek brutális árrést a mozik, az egyéb kiegészítőkön is jól keresnek.    A 3D-s szemüvegekért például tavaly 208 millió forintot fizettek a Cinema City mozikban a látogatók, miközben a beszerzési értékük 64 millió volt. 
Szerző
Témák
popcorn mozi

Idén odacsapott a munkásököl, de jövőre jóval kiszolgáltatottabbak lehetnek a melósok

Publikálás dátuma
2019.12.25. 09:34

Fotó: Vajda János / MTI
A vendégmunkásokkal letört bérek, az automatizálás és a csökkenő kereslet miatt egyre nehezebben érvényesíthetik érdekeiket a munkavállalók.
Idén olyan történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt, írja  a portfolio.hu. Például januárban leállt a termelés az Audi győri gyárában, miután a szakszervezetek nem fogadták el a vállalat bérajánlását. Az egyhetes munkabeszüntetés végére megállapodtak a felek, végül 18 százalékos, de legalább 75 ezer forintos emelést tudtak kiharcolni a dolgozók. Az Audiban látott sztrájk sikerén felbuzdulva több más, feldolgozóipari és kereskedelmi cégnél (pl. Hankook, Metro, Chinoin, Tesco) is tartottak munkabeszüntetést a dolgozók, akiknek jobbára sikerült nagyobb béremelést kiharcolniuk, mint amit a munkáltató tervezett. A sztrájkok azért lehettek sikeresek, mert a magyar gazdaságot tavaly és az idei év elején soha nem látott munkaerőhiány (200-300 ezer ember kellett volna pluszban) jellemezte, olyannyira, hogy a vállalatok érdemben csökkentették a felvételi kritériumokat is, amelynek következtében a közfoglalkoztatottak egy része képes volt elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Azonban az idei év közepén egyértelmű fordulat következet be, elkezdett csökkenni a betöltetlen álláshelyek száma, és a felmérések is azt mutatták, hogy az év második felében már kevesebb cég gondolt azt, hogy a termelésnövekedésének fő korlátja a munkaerőhiány. Például azért, mert a cégek a kereslet csökkenésére, illetve a gazdasági növekedés lassulására számítanak, továbbá az automatizálási folyamatok elkezdtek beérni, és így kevesebb élőmunkára van szükségük, illetve az is igaz, hogy egyre több munkavállaló jön a magyar versenyszférába külföldről (főként keletről). Mindez rontja a munkavállalók alkupozícióját, vagyis hamarosan véget érhet a „dolgozók aranykora”. Persze egyes ágazatokban és munkakörökben még könnyen lehet, hogy a munkaerőhiány még erősödik is, azonban a gazdaság egészét tekintve nem lesz így.
Szerző

Teljes erővel rákapcsolt az év végi állami pénzszórás

Publikálás dátuma
2019.12.24. 08:00

Fotó: Róka László / MTI
Ezidáig már kétszázmilliárd forintot osztott ki kormány az el nem költött költségvetési pénzekből. A két ünnep között újabb pénzeső jöhet.
Az év utolsó napjaiban várhatóan több száz milliárd forintot fog kiszórni a költségvetésből a kormány. Az idei év jól alakult, a várakozáson felüli növekedésnek köszönhetően az adóbevételek – a jegybank számításai szerint – mintegy 360 milliárd forinttal, a GDP 0,8 százalékával haladják meg a terveket. Ezen felül jelentős uniós támogatás is befolyt a költségvetésbe, így változatlan hiánycélok mellett több száz milliárd forintos mozgástere keletkezik a kormánynak, amit akár  a hiány és az adósság csökkentésre is felhasználhatna, de olyan tételeket is finanszírozhat, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a költségvetésben. A kormány az elmúlt években, amikor a tervezetnél kedvezőbb volt költségvetési mozgástér, mindig a költekezést választotta. Tavaly néhány jól irányzott kormányhatározattal így szórt ki félezer milliárd forintot a karácsony és szilveszter között jellemzően sport és egyházi szervezeteknek. Idén is hajlik a kormány az év végi költekezésre, de nem csak a sportra és az egyházaknak jut pénz. A költekezésre utalt már a Pénzügyminisztérium hónapról, hónapra érkező közleménye, amelyben leszögezték, hogy hiába a 300-400 milliárd forintnyi költségvetési pluszbevétel, ők azt nem a hiány csökkentésre fordítják majd. Az első nagyobb csomagról még november végén döntött a kabinet, akkor mintegy 53 milliárd forintot csoportosított át olyan célokra, amelyek eredetileg nem szerepeltek a költségvetési törvényben. Az akkori döntés még az év közben kialakult lyukak betömködésre is figyelt: így jutott 15,8 milliárd forint az autóbuszos közlekedési cégek többlettámogatására, 3,4 milliárd a közmédia finanszírozására. Az egyházak akkor sem maradtak ki a költségvetési áldásból, több soron összesen szűk egymilliárdot kaptak. De jutott újabb kétmilliárd forint a 2021-es vadászati világkiállítás előkészítésre, így erre a célra csak idén már ötmilliárdot költenek. Az idei  költségvetésben nem tervezték meg a februárban bejelentett, júliusban elindult a családpolitikai intézkedéseket, ezért november végén összesen plusz 8,9 milliárd forintot szavazott meg a kormány a nagycsaládosok autótámogatásra, illetve a babaváró-hitelekkel kapcsolatos kiadásokra a kormány. Ezen költésekhez képest már csak aprópénz az a kétmilliárd forint plusz, amely a kormányzati propagandára jutott. A kormány döntött a kórházak adósságának részbeni átvállalásáról, ám a közel 80 milliárdos adósságállománynak csak az a felét fizeti ki a kormány, igaz ad további 36 milliárdot fejlesztésekre – így összesen 79 milliárdot költenek erre a célra. Ugyanekkor született döntés arról is, hogy a Közbeszerzési Főigazgatóság kétmilliárdos többlettámogatást kap – ezt a pénzt a fővárosi kormányablakoktól vonták el, illetve 3,1 milliárd forintot csoportosították át három magánkézben lévő meddőségi centrum államosításra is. A hét végén újabb 64 milliárdos átcsoportosításról jött hír: a Magyar Közlönyben megjelent határozatok szerint a különféle maradványokból 16 milliárd forintot kapnak a Volánok a működésükre, míg a MÁV-ot az utolsó napokra 8 milliárd forinttal támogatta meg a kormány, vélhetően így lesz idén nyereséges a cég. A MTVA televíziós filmek készítésére újabb 3,5 milliárdot kapott, de jutott a 4,7 milliárd forint a „kiemelt sportegyesületek” támogatásra is. Az év végi költségvetési maradványokból a legritkább esetben jut oktatásra, a mostani kivétel, ugyanis –  az immár az ITM felügyelete alá tartozó – egyetemek a működtetési kiadásaikra összesen 12 milliárdot kaptak, igaz a nagyobb egyetemi klinikák tartozása eléri ezt az összeget. Nagyobb, 7,5 milliárdos plusztámogatást kapott a Magyar Honvédség is – közelebbről meg nem nevezett dologi kiadásokra.  Eddig összesen 200 milliárdnyi pluszbevétel elköltésről döntött a kormány, a két ünnep közötti munkanapokon újabb, hasonló összegről szóló kormányhatározatok publikálása várható. Így akár 400 milliárd forintot is elkölthet a kormány, miközben a hiány ezer milliárdon teljesül, azaz a deficit lényegesen alacsonyabb is lehetne pontosabb költségvetési tervezéssel. 

Máris átírják a 2020-as büdzsét

 Bár elvileg a költségvetés egy törvény – így azt csak a parlament módosíthatná, ezzel szemben a kormány szemrebbenés nélkül csoportosít át milliárdokat egyszerű kormányhatározatokkal. Azonban még el sem kezdődött 2020, máris 4,7 milliárd forinttal csökkentette a közmunkaprogramra megszavazott keretet, és a pénzt a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség beszerzéseire fordítják. A TEK ebből 767 millió forintot, a rendőrség pedig 3,9 milliárdot kap a közelebbről meg nem nevezett a „2020. évben megrendezésre kerülő különféle rendezvények rendészeti biztosításához”.  

Frissítés: Az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az alábbi helyreigazító közlemény közzétételét kérte lapunktól. „Sajtóhelyreigazítás: a 2019. december 24-én megjelent »Teljes erővel rákapcsolt az év végi állami pénzszórás« cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a közmédia illetve az MTVA 2019 novemberben 3,4 milliárd forintot majd 2019 decemberben újabb 3,5 milliárd forintot kapott, ezzel szemben a valóság az, hogy a Televíziós Film Mecenatúra program működtetését – a médiatörvény 2019. augusztus 1-től hatályos rendelkezései alapján – nem az MTVA illetve közmédia látja el.” 
Szerző
Témák
költségvetés
Frissítve: 2020.01.09. 15:12