Délután négytől már csak éjszakai járatokkal lehet utazni szenteste Budapesten

Publikálás dátuma
2019.12.24. 13:01
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az utolsó metrószerelvények 15 óra 30 perc körül, az utolsó felszíni járatok pedig 15 és 16 óra között indulnak.
A nappali közösségi közlekedési járatok kedd délután 15-16 óráig a szombati menetrend szerint közlekednek, utána az éjszakai járatokkal lehet utazni – olvasható a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján. Az utolsó metrószerelvények 15.30 körül, az utolsó felszíni járatok pedig 15 és 16 óra között indulnak. Egyes, nagyobb forgalmú éjszakai járatok a szokásosnál sűrűbben közlekednek majd. A Deák Ferenc tér és a repülőtér között közlekedő 100E busz azonban egész nap a szombati menetrend szerint, a Nagyvárad tér és a repülőtér között közlekedő 200E busz pedig változatlanul 0-24 óráig jár. Idén a szentendrei (H5), a ráckevei (H6), a gödöllői (H8) és a csömöri (H9) HÉV is közlekedik 16 óra után. Az esti órákban a H5-ös vonalon 30-60 percenként, a H6-os vonalon kétóránként, a H8-as vonalon pedig óránként indulnak a vonatok. A H9-es vonalon Csömörre cinkotai átszállással lehet eljutni, a Gödöllő felé tartó vonatokhoz csatlakozva.

Erdő Péter: az elesettek segítése a kezdetektől az egyház küldetéséhez tartozik

Publikálás dátuma
2019.12.24. 12:26
Erdő Péter
Fotó: Népszava
Az változhat, hogy egy kormány miben tart igényt az egyházakra, de az elesetteknek való önzetlen segítségnyújtás értéke nem.
A plébániai közösségek megújulásáról, az egyházi szociális intézmények bürokratikus terheiről, az idősek és a romák helyzetéről is beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek karácsony alkalmából.
Az ünnep keresztényi vonatkozásáráról szólva hangsúlyozta: karácsonykor nemcsak egy gyermek születésére emlékezünk, hanem a megtestesülés titkát ünnepeljük. Isten emberré lett, közösséget vállalt az emberiséggel, és ezzel "minket is feljogosít arra, hogy ezentúl más szemmel nézzünk egymásra, hiszen a másik emberben is Jézus Krisztussal találkozunk". Ezt az összetartozást az ember leginkább a családja, szerettei körében tudja átérezni, de az otthon falain messze túlmutató üzenete van.
A bíboros fontosnak nevezte, hogy a templomok, plébániák ne csak szolgáltató helyek legyenek, hanem a "tanúságtétel és a meghívó szeretet közösségei". Szólt arról: a plébániák megújulása az egyik legfontosabb feladat a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve. E megújulási folyamat első lépése az önvizsgálat, és sok összetevője van az egyházzenén, a beszédeken keresztül akár olyan külső, fizikai feltételek megteremtésén át, mint a fűtés, a világítás vagy a hangosítás. Ugyanilyen fontos, hogy a templomba betérő ember érezze, hogy "nem egy műsorra ül be, hanem egy közösség életébe kapcsolódik bele" - mondta a bíboros.
Erdő arról is beszélt: az egyház küldetéséhez a kezdetektől hozzátartozott a szegények, elesettek segítése. Ebben a munkában az önkéntesek szolgálata mellett szükség van olyan professzionális szervezetekre, mint például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vagy a Katolikus Karitász. Időről időre változik, hogy egy-egy kormány milyen területen tart igényt az egyház szerepvállalására a társadalom életében, mit vár el, mit szeretne és milyen feltételek mellett. Kijelentette:
"mi azonban nem jótékonysági szervezet, nem NGO vagyunk, hanem alapvetően Jézus Krisztusban hívő közösség", amelynek "sajátos értéke a hitre épülő, önzetlen segítségnyújtás".

Az egyházi szociális intézmények sokat szenvednek a bürokratikus terhektől. Közép-Kelet-Európában ugyanis "nyugati szinten szervezett és kifinomult szabályozás van nyugati szintű finanszírozás és gazdasági feltételek nélkül" - mondta. Ez független a napi politikától, hiszen ezer éve is így volt, és abból adódik, hogy az "egész régió a Nyugathoz való állandó alkalmazkodási kényszerhelyzetben van". A túlszabályozottság olyan kihívások elé állítja az egyházi intézményeket, amelyeknek pusztán önzetlen, nagylelkű segítőkészségből nem tudnak megfelelni. Az egyházi intézményvezetők nehéz, "érzékenységet és állandó odafigyelést kívánó feladata", hogy a "hitbeli meggyőződést, a személyes áldozatvállalást és eltökéltséget" összeegyeztessék a gyakran változó intézményi szabályozással - mondta a bíboros. Hozzátette: egyes, a szociális szférában szolgáló szerzetesi közösségek ezért nem vállalnak intézményfenntartást. Teréz anya nővéreinek a küldetése például egyértelműen a személyes önzetlenségen és áldozatvállaláson alapul. A nővérek igen aktívak Budapesten is a hajléktalan-ellátásban, de rendi szabályaik tiltják, hogy - akár az állam által finanszírozott - intézményeket működtessenek, mert úgy gondolják, a bürokratikus előírásoknak megfelelni kénytelen intézmények fenntartása elidegenítené őket "spontán, személyes küldetésüktől".
A magyar társadalom elöregedéséről kérdezve úgy spekulált Erdő: fél évszázados folyamat vezetett a mai demográfiai helyzethez, és ha az elmúlt időszakban javultak is a születési arányszámok, nagyon sok időnek kell még eltelnie, hogy megforduljon a fiatalok és az idősek aránya. Jelenleg nagyon sok az egyedülálló idős ember, a fiatalok közül pedig sokan - éppen a jobban képzett, dinamikusabb emberek - külföldön keresnek munkát, tovább növelve az elmagányosodott öregek arányát. Ezt a helyzetet nem lehet egyszerűen nagyobb finanszírozással feloldani. Az idősellátás szerkezetében és az emberi kapcsolatrendszerben megújulásra, szemléletváltásra van szükség, de ez sem biztos, hogy gyors eredményhez vezet.
A bíboros beszélt a romák helyzetéről is. Felidézte: a rendszerváltásig 87 százalékuknak volt munkahelye. Természetesen messze nem volt tökéletes a helyzetük, hiszen sokszor a családjuktól távol, az ország másik végében kaptak munkát. Sokan emlékeznek az ingázókat hétvégente szállító "fekete vonatokra". A rendszerváltozás, a privatizáció után az új tulajdonosok elsőként a szakképzetlen munkaerőtől váltak meg, így egész régiók és a romák többsége is munkanélkülivé vált. Az utóbbi években nagyon komoly erőfeszítések eredményeként emelkedett ugyan a romák foglalkoztatottsága, de még mindig nem éri el az 50 százalékot. Diplomatikusan, a sikerpropaganda mögötti szomorú valóságot kerülgetve azt nyilatkozuta: a közmunka egy lépés a munka világába való visszatérés felé, ugyanakkor az is látszik, milyen nehéz feladat az új gazdasági szisztémában megtalálni a romák felemelkedésének útját.
Kifejtette, természetesen fontos az oktatás, a képzés, hiszen ettől függ, hogy később ki milyen munkát talál magának. Ugyanakkor mindig voltak és ma is vannak olyan idősek, betegek, fogyatékkal élők, akik a legnagyobb igyekezetük mellett sem képesek dolgozni. Tehát "két part között, óvatosan kell hajózni", hiszen egyfelől valóban fontos a munka világán keresztül integrálni, másfelől azonban azokat is segíteni kell, akiknek nincs lehetőségük munkát vállalni - tette hozzá Erdő Péter.

Szentmise, istentisztelet karácsonykor

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kedden a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be az éjféli szentmisét. A bíboros szerdán 10 óra 30 perckor az esztergomi bazilikában celebrál ünnepi szentmisét, csütörtök délelőtt pedig hallássérülteknek tart karácsonyi misét a budapesti piarista kápolnában.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szerda reggel 8 és délelőtt 10 órakor úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten, a Budahegyvidéki református templomban. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján, szerda délelőtt 11 órakor tart úrvacsorás istentiszteletet a Budavári Evangélikus Gyülekezet Bécsi kapu téri templomában.

Pikó ellen vizsgálódik a NAIH a józsefvárosi fideszes kézivezérlés leleplezése miatt

Publikálás dátuma
2019.12.24. 11:53
Péterfalvi Attila
Fotó: Népszava
Péterfalvi Attila NAIH-elnök szerint nem marad következmények nélkül az "e-mail-nézegetés".
A VIII. kerületi önkormányzatnál megvalósult adatkezelések miatt is vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - nyilatkozta Péterfalvi Attila NAIH-elknök a Magyar Hírlapnak. Péterfalvi azt is nyilatkozta:
"nem marad következmények nélkül Pikó András polgármester e-mail-nézegetése".

Az ügy előzménye, hogy Pikó András polgármester közösségi oldalán kezdett nyilvánosságra hozni korábbán állítólag eltüntetni próbált e-mailes üzenetváltásokat, melyek bizonyítják: a kerületi lap tartalmát közlés előtt jóváhagyatták többek között Kocsis Mátéval, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetőjével, korábbi polgármesterrel, Rimán Edina jegyzővel, a Helyi Választási Iroda vezetőjével, Sára Botond fideszes polgármesterrel, az alpolgármesterrel és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Felügyelő Bizottságának elnökével is. Sőt, később Pikó arra is hozott példát, hogy Rimán, akinek feladata elvben a választás lebonyolítása és tisztaságának garantálása, Sára és Kocsi tudtával még a lap szerkesztésébe is beleszólt.
A visszás ügy kapcsán azonban a NAIH egy fontos megállapítására is emlékeztetett a Magyar Hírlap: az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározásai alapján a munkahelyi e-mail-fiók adattartalma személyes adatnak minősül.
Szerző
Frissítve: 2019.12.24. 11:54