Kell hozzá néhány milliárd és jó média: így kell haverpártot építeni a fideszes polgármester szerint

Publikálás dátuma
2019.12.23. 13:09

Fotó: Facebook/Répás József
Répás József elmagyarázta, hogy lehet erős koalíciós partnere 2022-re a Fidesznek.
Kommunikáció, szlogenek, imázs – ezek azok a dolgok, amiket át kellene dolgozni. A mai tizen-, huszonéves generációt még nem nagyon érdekli a csok, a családalapítás, többségük inkább világot látni, tanulni szeretne – fejtegette a Magyar Hírlapnak Répás József, Kiskunlacháza fideszes polgármestere. A választáson kilenc év után befutó Répás meg kell újítani és a fiatalok számára is szimpatikussá kell tenni a Fideszt – különben 2022-ben könnyen újra úgy járhatnak, mint 2002-ben, és onnan nagyon nehéz lesz visszajönni. A megújulásról szóló gondolatok nem annyira újszerűek, azokat több fideszes is hangoztatta már – olyan merészen azonban talán egyik sem nyilatkozott a jövő kormánypárti politikai manővereiről, mint Répás tette, egy riporteri felvetésre.
A kérdező eljátszott a gondolattal, hogy a Fidesz-KDNP marad 2022-ben is a legjelentősebb politikus erő, ám nem marad meg a kormánytöbbsége – és kérdéses, hogy kivel tudna összefogni, vagy ha nincs létező ideális partner „hogyan lehet ezt a konstruktív politikai erőt felépíteni.”
„- Répás József: Egy párt létrehozása több milliárd forintba kerül, és kell hozzá egy nagyon jó médiaháttér. Azonban azt gondolom, két év alatt fel lehet építeni egy olyan politikai szervezetet is, amely 2022-ben öt-tíz százalékkal kvázi konstruktív szerepkörben ott tudna lenni az Országgyűlésben, és itt most nem az ellenzéki pártokra gondolok. –Magyar Hírlap: Vagyis a Fidesz–KDNP nem fog abba a hibába esni, mint a Jobbik? – Répás József: Aki jelen pillanatban funkcionálisan létezik, azt el kell felejteni, de ez egy szövetségi rendszer, amely sok, tradicionális történelmi pártot magában foglal. Lehet, hogy valamelyiknek kellene engedni egy kis levegőt.”

Hogy a nagyon is egyértelműen fogalmazó Répásra ezek után hogy tekintenek a Fideszben - unortodox útjelzőtábla lesz, vagy inkább szálka a pártvezetés szemében – az persze később fog kiderülni.
Szerző

Döntött a bíróság: Polt Péternek vissza kell vennie a rendszerkritikus Facebook-posztjai miatt kirúgott ügyészt

Publikálás dátuma
2019.12.23. 10:14
Polt Péter legfőbb ügyész
Fotó: Népszava
Három bejegyzés miatt távolították el a 13 éve dolgozó jogászt. A bíróság kimondta, hogy ezt nem lett volna szabad.
Abszolút precedensértékű perben hoztak novemberben jogerős, másodfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon. Először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt – 2018-ban –, így értelemszerűen először kellett ilyen ügyben egy sor fontos dolgot mérlegelnie a bíróságnak, és ítéletet hoznia - írja az Index. Az érintett, Pap Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, ám a választások előtt, nem nyilvánosan közzétett Facebook-bejegyzései miatt Polt Péter legfőbb ügyész – a hírportál szerint Ibolya Tibor főügyész javaslatára – fegyelmi vétségre hivatkozva menesztette pozíciójából. Pap nem hagyta annyiban a dolgot és a munkaügyi bíróságon támadta meg a munkáltatói döntést.  
A bíróság jogerősen kimondta, hogy Pap kirúgása erősen eltúlzott döntés volt, ami mellőzte a fokozatosság elvét is.

Birkákat és ellenzéki üzenetet posztolt

Döntésük előtt alaposan megvizsgálták a kérdéses bejegyzéseket. Ezek egyike március 15-e kapcsán egy birkanyájat ábrázolt, az ügyész pedig hozzátette, hogy „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni." A másik pedig az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága Facebook-oldal bejegyzésének továbbosztása volt, melyen ellenzéki pártok logói szerepeltek, alattuk ezzel a felirattal: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!" A bíróság szerint ezek még beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába, Pap pedig magánemberként, konkrétan senkit sem sértve osztotta meg a bejegyzéseket. 

Kósa kiröhögése nem fért bele

A harmadik eset már a bíróság szerint is fegyelmi vétségnek minősült: Pap itt egy Kósa Lajosról szóló hírt osztott meg, ami arról szólt, hogy Kósa szerint valósnak tűntek a csengeri asszonytól kapott papírok, bár németül voltak. „„Nos, minden »vádlott« maga választja meg a védekezése sorvezetőjét, maximum kiröhögjük. Hajrá... Ja, és április 8." - tette hozzá az ügyész. A bíróság nem is az idézőjelbe tett vádlott szót kifogásolta, hanem azt, hogy Pap Balázs bejegyzéséből úgy tűnhet, az ügyészségen általános gyakorlat, hogy kiröhöghetik, kiröhögik az eljárás részvevőit. A kifogásolt három tartalomból tehát csak egy számított valódi fegyelmi vétségnek, ezért pedig még nem kellett volna kirúgni az ügyészt - állapította meg a bíróság.
Pap egyébként húszmillió forintos sérelemdíj reményében is pereskedett, a másodfokon eljáró testület azonban csak kétmillió forintos díj megfizetésére kötelezte az ügyészséget.

A Kúriához még fordulhatnak

Mivel az ítélet jogerős, a döntés ellen az ügyészség a Kúriához fordulhat. Az Index levélben érdeklődött a Legfőbb Ügyészségnél hogy , kommentálják-e a jogerős ítéletet, felvették-e már a kapcsolatot Pap Balázzsal a továbbfoglalkoztatás részletei miatt, a Kúriához fordulnak-e az ítélet miatt, illetve tervezik-e, hogy a precedensértékű ügy miatt esetleg módosítják az ügyészségi etikai kódexet. A vádhatóság jelezte, a jogerős bírósági ítéletet tiszteletben tartják és végrehajtják, de hogy a Kúriához fordulnak-e, arra egyelőre csak azt írták, a jogerős ítélet értékelése folyamatban van. A munkáltatói jogkört gyakorló fővárosi főügyész felvette a kapcsolatot dr. Pap Balázzsal, akinek az állásba való visszahelyezése folyamatban van – írták. A hírportál felvetette, volt-e már olyan eset, hogy az ügyészségtől menesztett ügyészt egy bírósági ítélet után vissza kellett venniük, válaszában az ügyészség azt írta, ilyen eset még nem fordult elő. 
Szerző

A Katona igazgatója marad, az Újszínházét vizsgálják

Publikálás dátuma
2019.12.23. 09:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kásler Miklós humánminiszter tanácsadó testülete is azt javasolta, hogy ne fogadják el a kulturális törvénymódosítást – állítja Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
Gondolta volna, hogy kultúráért felelős főpolgármester-helyettesként rögtön ennyire rázós helyzetbe kerül?
Elég kevés dolog lepi meg azt, aki olyan régóta politikus, mint én. Orbán Viktor képtelen elfogadni, hogy október 13-án elvesztette Budapestet és tíz megyei jogú várost. Pár hétig szerintem nem tudta eldönteni, hogy milyen irányba induljon el, majd kitalálta, hogy totális támadásba kapcsol. A színházak és a kultúra ügye volt szinte az egyetlen olyan bástya, amelyet még nem kebelezett be a kormányzat. Az összes terület letarolása után most ezt is megpróbálják.

Önök tudtak a kulturális törvénymódosításról? Egyes fideszes politikusok szerint tíz hónapja ötletelnek rajta.
Úgy látszik, nem egyeztetnek egymással a fideszesek, hiszen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Kocsis Máté frakcióvezető közlése szerint a Katona József Színházban történt zaklatási ügy után született a javaslat. Én egyébként október végén értesültem róla.

November 19-én hozta nyilvánosságra Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója a zaklatási ügyet. Önnek szólt előtte?
Egy nappal előtte hívott fel. Akkor még nem nevezte meg Gothár Pétert. A Katonának 2017 óta van eljárási rendje, tudták, hogy mit kell csinálni. Amikor a sértett az igazgatóhoz fordult, akkor az eljárási rendnek megfelelően le is folytatták a vizsgálatokat. Egyetlen zaklatási ügy sem maradhat következmények nélkül, de az is biztos, hogy a Katona és az igazgató korrekten kezelte az ügyet. Épp ezért határozottan állítom: Máté Gábor igazgató marad.

Az Újszínházban is kirobbant egy hasonló ügy. Mit gondol, van most már jobb és „ballib” zaklatási ügy is? Nagyon rossz úton jár az, aki ebből politikát csinál. Teljesen mindegy, hogy melyik hozzám tartozó intézményben, cégnél történik ilyen ügy, mindegyiket ki kell vizsgálni. Ha pedig bebizonyosodik a zaklatás, akkor az illetőnek bűnhődnie kell. A Katona József Színházban előre felkészültek és egy végiggondolt eljárás után jártak el, míg az Újszínházban mentegetés és mentegetőzés folyik. Dörner György igazgató először küldött nekem egy levelet, amelyben azt írta, hivatalosan nincs tudomása semmiről. Megkérdeztem, hogy nem hivatalosan tud-e valamit, és akkor már azt válaszolta: 2015-ben volt egy ilyen ügy és ő maga nevezte meg Mihályi Győzőt. Dörner egyébként is – mint színházigazgató – ámokfutást rendez ebben az ügyben. Nem véletlenül rendeltem el vizsgálatot az Újszínházban, pont ugyanolyat, amelyet a Katonában maguktól megcsináltak.

Tehát Dörner György – Máté Gábortól eltérően – nem folytathatja? Meg kell vizsgálni, hogy mi történt pontosan. Utána lehet erről a kérdésről beszélni.

A vizsgálatot már az új felügyelőbizottság folytatja le? Igen. Fontos, hogy minden egyes felügyelőbizottságban van fideszes tag is. Az elmúlt ciklusban nem mindig engedték be ellenzéki delegáltakat.

Ön szerint Alföldi Róbert lesz a Vígszínház új igazgatója? Mindenhol pályázati kiírás lesz, a szakmai bizottság és a Fővárosi Közgyűlés közösen fog dönteni. Én azt szeretném, hogy mindenki pályázzon, aki szívesen vezetné a Vígszínházat. Akkor van egyébként könnyű dolga a szakmai bizottságnak és a fővárosnak is, ha sokan jelentkeznek.

Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója azt mondta, azért nem vett részt a kulturális törvény módosítása miatti tüntetésen, mert szerinte mindent szakmai úton kell elintézni. Meglepődött?  Példa nélküli és felemelő volt az a kiállás, amelyet a gyakorlatilag teljes színházi szakma mutatott. Azon kicsit meglepődtem, hogy ebbe nem volt benne Eszenyi Enikő, de a szíve joga így dönteni. Én azzal a mondattal egyetértettem, amelyet a Diktátor című előadáson tartottak fel: a távol maradás is politika. Ugyanakkor ez a véleménynyilvánítás nem egy színházi előadásra való. Azt is politikának nevezhetjük, hogy Diktátor címmel óriásplakát volt a Vígszínház épületén, sőt az előadás is mond valamit Eszenyi Enikő és az intézmény véleményéről. Természetesen, de úgy gondolom, nem biztos, hogy Eszenyi Enikőnek így kellett volna nyilatkoznia.

A törvénymódosítás után volt már egyeztetés a kormány és önök között? Hivatalos nem volt. Pedig azt tudom mondani, amit Karácsony Gergely főpolgármester: ebben az ügyben az ördöggel is leülünk tárgyalni. Kulcskérdés az is, hogy a végrehajtási utasítások pontosan mit takarnak, erről ugyanis egyelőre nem tudunk semmit. Az biztos, nem lehet megengedni a kormánynak, hogy egy önkormányzati fenntartású színház igazgatójának kinevezéséhez vagy leváltásához a mindenkori humánminiszter egyetértése kelljen.

A Fidesz nagyjából azzal érvel, hogy aki fizet, az rendeli a zenét. Pofátlan és cinikus érvelés. Kivéreztették az önkormányzatokat, majd előállnak azzal, hogy miért csak a harminc százalékot teszik bele a színházakba. Volt olyan év 2010 előtt, amikor a Fővárosi Önkormányzat évi 560 milliárdból gazdálkodott. Ma ez a szám nem egészen 320 milliárd. 2010 előtt a BKV működtetésére 10 milliárd forintot fordított a főváros, most 80 milliárdot kell betennünk. A többletként betett 70 milliárdból mondjuk kiválóan finanszíroznánk a színházainkat és mást is.

Lesznek fővárosi fenntartású színházak? Most vizsgáljuk a struktúrát és felmérjük, hogy mekkora a pénzügyi lehetőségünk. A főváros kőszínházai állami forrásból és taoból hat és fél milliárd forintot kapnak. Ennyi pénzt nem tudunk januártól betenni a finanszírozásba. Nyilván átnézzük, hogy melyek azok az intézmények, amelyeket mindenféleképpen fővárosi fenntartásban akarunk megtartani és melyek azok, amelyeket más megoldásban. Dolgozunk és gondolkozunk.

Azaz bizonyos színházakat átadnak az államnak? Nem szeretném, ha egyetlen színházunkat is át kellene adni.

Úgy tűnik, hogy ugyanolyan kész helyzet elé lesznek állítva, mint a kulturális szakma. A nagy színházi tüntetés előtt pár órával Kásler Miklós miniszter tanácsadó testületének egyeztetésre én is meghívást kaptam. Tizennyolcan ültünk az asztal, körül és csupán két nem szavazattal fogadtuk el, hogy Káslernek azt kell javasolnia a parlamentnek: ne fogadják el a törvénymódosítást, amíg nem egyeztetnek a szakmával.

Ezután pedig csont nélkül elfogadták.
Valóban, de ilyen akkor sem volt még. A színházi szakma egységesen felállt.

Mi van akkor, ha a kormány azt mondja: békén hagyják a színházakat, cserébe viszont azt kérik, hogy rábólintsanak a Liget-projektre? Nem engedünk semmilyen új épületet a Ligetbe. Ilyen alkuba egy tisztességes városvezetés nem megy bele. Olyan nincs, hogy a jövő generációjával fizettessük meg azt, hogy békén hagyja a kormány a színházainkat. Szerintem már az is sok, hogy a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza megépül. A Ligetet pedig kormányzati pénzből kell felújítani, hiszen ők túrták szét.

A Budapesti Fesztivál Zenekar 200 millió forinttal kevesebb tao kompenzációt kapott, annál, mint amire számított. A főváros kipótolja ezt az összeget? Ilyen típusú dolgokban nem tudunk most segíteni. A kormányzat végig arról beszélt, hogy a tao megszűnik, de azután is tisztességesen megkapják az erre jogosult szervezetek a póttámogatást. Ehhez képest olyan szervezetek kaptak a tao pótlásából, amelyek a kormány saját szabályai szerint sem kaphattak volna. Például egy bizonyos Déryné nonprofit Kft. 1,1 milliárd forintot kapott, miközben egyelőre egy bejegyzés alatt álló cégről van szó. Az L. Simon Lászlóhoz köthető Levendula Színpad Kulturális Kft. is 125 millió forintot kapott.

A portfólióját ön választotta, vagy Karácsony Gergely kész helyzet állította? A főpolgármesterrel végig tagjai voltunk annak a tárgyalódelegációnak, amely több mint egy évig egyeztetett arról, hogy miként induljon az ellenzék október 13-án. Nyílt titok volt, a DK – ha sikerül leváltani a fideszes városvezetést – úgy számolt velem, hogy lesz lehetőségem valamilyen feladatot vállalni. A portfólió pedig egyértelmű volt: mindig is a humán szférában mozogtam a városházán. Egyébként minden főpolgármester-helyettesnek olyan portfóliót sikerült találni, amely tökéletesen illeszkedik a szakmájához, érdeklődési köréhez.  Amennyiben Tarlós István győz, mit szóltak volna, ha öt főpolgármester-helyettest nevez ki? Biztos, hogy Tarlós István nem nevezett volna ki öt helyettest és ez nem kritika magunk felé. Egyszerűen nem volt rá szüksége, hiszen az előző városvezetés kézi vezérléssel működött. A kormányzat részéről folyamatosak voltak az ötletek, a megrendelések, amelyeket készségesen ki is szolgáltak.

Gy. Németh Erzsébet

1962-ben született. Az ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskoláján földrajz szakos tanári diplomát szerzett. 1993-ban lépett be az MSZP-be. 1994-ben lett először tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, dolgozott frakcióvezetőként is. Volt parlamenti képviselő, 2002-ben pedig főpolgármester-jelöltként indult és a harmadik helyen végzett az SZDSZ-es Demszky Gábor és a Fidesz támogatásával induló Schmitt Pál mögött. 2011 óta tagja a Demokratikus Koalíciónak (DK), ma a párt elnökségi tagja. 2014-ben a DK színeiben indult a XVII. kerületben polgármester-jelöltként. 2019-ben már közös jelöltként próbálkozott, de nem sikerült nyernie, ugyanakkor listáról tagja lett a Fővárosi Közgyűlésnek. A grémium november elején választotta humán területekért felelős felelős főpolgármester-helyettesnek.