Előfizetés

Ajándékvadászat a bolhapiacokon és a plázákban

Vas András
Publikálás dátuma
2019.12.23. 08:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Miközben a felmérések szerint egyre többet költ a magyar karácsonykor, továbbra is sokak kerülnek hitelcsapdába és nagy a kereslet a használt könyvekre, játékokra.
– Ebből a játékból hiányzik a figurák fele!
– Akkor odaadom fél áron! A kaposvári vásár használt cikkes részén egy hetvenes évekbeli Ne nevess korán! társasjátékról alkudozott az eladó és a reménybeli vevő, de a hatszáz forintra taksált retrójáték végül maradt a pulton. Az érdeklődő inkább tovább kutatott – tehette, hiszen az aranyvasárnapi bolhapiacon a szokottnál is nagyobb volt a kínálat.
– Harmad-negyedáron kapok meg olyan könyveket, amiket a boltban négy-ötezer forintért árulnak – magyarázta Ipolyi Tamásné, miközben bőszen rakosgatta-forgatta a mesekönyveket. – Az unokám kilenc éves, a karácsonyfa alá keresek neki valami olvasnivalót. Ha áruházban vennék, kettőt tudnék neki adni, így akár hatot-hetet is. A normál vásár részen a játékos standok előtt alakult ki tumultus, s a mesecsatornák reklámjaiból ismert figurák és játékok távol-keleti másolt verziói fogytak komoly ütemben, illetve nagyobbacska gyerekek próbálgattak unott arccal cipőket, kabátokat, feliratos-kapucnis pulóvereket.
– Kap játékot is, az lesz a meglepetés, de hasznos dolgokra is szükség van, ha már egyszer ennyi pénzt költ az ember karácsonykor – mondta Gellér Péterné, miközben farmernadrágokat próbált tizenkét éves fia derekához. – Három fiúnk van, és sajnos nem tudunk nekik a plázában vásárolni.
– Ott is ugyanezt kapja, csak drágábban – legyintett az árus, majd felénk fordult: – A karácsony előtti hetek mindig erősek, de az elmúlt években sokkal többen jönnek ki. És már nem csak a láthatóan szegényebbek, sok jobban öltözött szülőt is látni, mert rájöttek, arra a fél évre, míg kinövi a gyerek az új ruhát, nem feltétlenül kell a legmárkásabb termék. A címkét kivéve nincs is különbség. Ennek ellenére, sokan mégis az ismert logós ruhákra, s pláne elektronikai cikkekre esküdtek. A bevásárlóközpont és a pláza környékén olybá tűnt, mintha egész Somogy erre a szűk négyzetkilométerre gyűlt volna össze. Parkolót találni lottóötössel ért fel. A tumultus bent sem kisebb, főként az elektronikai berendezéseket kínáló üzletekben: mintha mindenki csak tévére, mikrosütőre, mobilra, játékkonzolra, kávéfőzőre, hajszárítóra vágyna.
– Rengeteg a hitelre vásároló – mondta egy elektronikai bolti eladó. – Főleg, hogy most nulla százalékos kamatra lehet elvinni sok mindent, azaz igazából húsz hónap alatt kell kifizetni az ajándékot. Emiatt néhányan túlzásba is esnek, hiszen a részlet harminc-ötvenezer forint árkülönbségnél csak két-két és félezer forinttal nő, ami ilyenkor semminek tűnik. Így lesz aztán a 125 centis képátmérőből 150. - Playstationt kértek a gyerekek, de amikor meghallottam, hogy százezer forint, nemet mondtam – mesélte Kerekes Balázs, de aztán a bevásárlókocsiban díszelgő dobozra bökve gyorsan pontosított: – Legalábbis először nemet mondtam. Végül beadtam a derekam, megvesszük részletre és mást nem kapnak. Amúgy olyan 25-30 ezerért vettünk volna nekik ajándékot, ha így nézem, legalább nem feszítjük be magunkat az év végére.

Viszik mint a szaloncukrot

Karácsonykor csak a két "alapkellék", a fenyő és a szaloncukor értékesítése is óriási üzletet jelent. Az országban évente – de jobbára decemberben – 2-2,2 millió vágott fenyőt, mintegy tízezer cserepes fenyőt és 200 ezer műfenyőt értékesítenek, amelynek becsült értéke összesen 10-12 milliárd forintot tesz ki. Szaloncukorból mintegy 3500 tonna fogyhat az idén, a forgalom értéke pedig 6,5 milliárd forint lehet. A háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek, kétharmaduk a zselést választja.

Százmilliárddal több ment el ajándékra

Tovább nő a boltok, webshopok év végi forgalma, a vásárlók nagyobb kedvvel költenek mint tavaly – derül ki a KSH statisztikáiból. A múlt novemberben és decemberben összesen 729 milliárd forintot költöttek el a vásárlók a hagyományos boltokban, a webáruházakban pedig 136 milliárdot. Az idén előbbiekben várhatóan 780 milliárdot, utóbbiakban 185 milliárdot hagynak majd ott a vevők. (A webshopokban általában a november az erősebb a hónap a Black Friday miatt, a hagyományos boltokban a decemberben a legforgalmasabb.) Nem csak a statisztikusok, hanem maguk a vásárlók is minden idők leggazdagabb karácsonyára készülnek. A GKI Digital és az Árukereső.hu ugyan csak az internetezőket kérdezte meg, válaszaikból azonban szintén erősödő vásárlási kedv rajzolódik ki: már több mint 48 ezer forintot szánnak karácsonyi ajándékokra, és átlagosan 8 rokont, ismerőst szeretnének megajándékozni. Ez az összeg majdnem a duplája a négy évvel ezelőtti keretnek, de tavalyhoz képest is 7 ezer forinttal több juthat az idén ajándékokra. A felmérésből az is kiderül, hogy az ajándékok beszerzésének terepe egyre inkább az internet. A netezők 80 százaléka rendel magyar webáruházból, 18 százalékuk a külföldi webshopokból is vásárolna. De még aki nem online kereskedőktől vásárol, az is egyre gyakrabban hívja segítségül az internetes ár-összehasonlító oldalakat: ezek gyorsan kilistázzák a legjobb ajánlatokat, amelyek mellett a korábbi vásárlók visszajelzései is elolvashatók az adott termékről és boltról. Akik ezután mégsem a netről rendelnek, azoknak több mint fele a plázákban szerzi be az ajándékot, hagyományos boltban, szaküzletben harmaduk veszi meg a fa alá szánt dolgokat. Külföldről egyébként a férfiak rendelnek előszeretettel, a nők, a fiatalok és a nyugdíjasok viszont a plázákat részesítik előnyben. Minden ötödik megkérdezett már októberben elkezdi a karácsonyi ajándékok beszerzését, de a legtöbben inkább megvárják a nagyobb év végi akciókat. Az utolsó pillanatra hagyott vásárlás leginkább a férfiakra és a Z-generációra jellemző. Ők már nem is a netről rendelnek ilyenkor – hiszen a karácsony előtti napokban rendelt csomagok már nem biztos, hogy időben célba érnek, ezt a webáruházak többsége korrekten jelzi is -, hanem a plázákba vetik be magukat ötletek után kutatva. Hogy mit tesznek a fa alá a vásárlók, abban még mindig meghatározó az ár, de a kiválasztás során egyre fontosabb szempont az ár-érték arány is. A legnépszerűbb termékek viszont továbbra is a ruházati cikkek, a szépségápolási termékek, kozmetikumok, valamint a játékok, a férfiak esetében pedig dobogós helyen állnak a számítástechnikai cikkek és mobiltelefonok is. A magyaroknak egyébként rendkívül fontos az ünnepi ajándékozás: az OTP Bank felmérése szerint csaknem kétharmaduk akkor sem mondana le a karácsonyi ajándékok megvásárlásáról, ha nem várt anyagi problémával szembesülne. Ennél fontosabb már csak a mobiltelefon-, valamint a TV- és internetelőfizetés, amelyet több mint háromnegyedük anyagi problémák esetén sem engedne el. - V.A.D      

Élmények és beteljesületlen vágyak

Minden második ember élményt szeretne adni idén karácsonyra - derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital karácsonyi felmérésből. Kétharmaduk színházjeggyel vagy egyéb, kulturális rendezvényre szóló belépőjeggyel lepi meg szeretteit, belföldi wellness üdülésre majdnem felük fizeti be a megajándékozottat. Étterembe szóló ajándékutalvánnyal minden harmadik élményt ajándékozó kedveskedik karácsonykor, különféle élmény- és wellnessprogramokat, szabadulószobás kihívást pedig negyedük "tesz a fa alá". A felmérés során megkérdezettek többsége vágyik is ilyen ajándékokra, ám úgy tűnik, hiába. A külföldi vagy hazai városlátogatásnak, belföldi utazásnak vagy wellnessnek 88 százalékuk örülne. Színházjegynek a megkérdezettek háromnegyede örülne.

Belefulladunk az orosz gázba

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.12.23. 06:00

Fotó: Népszava
Miután a felek megegyeztek az Európába szánt orosz fűtőanyag ukrajnai továbbításának jövőjéről, alighanem szét fogunk repedni a sok betárolt és megrendelt mennyiségtől.
Péntek éjjel a fehéroroszországi Minszkben zárt ajtók mögött egyetértési emlékeztetőt írtak alá az Európába szánt orosz gáz december 31-e utáni, Ukrajnán keresztüli szállításairól – erősítette meg a két érintett fél. Csütörtök éjjelre uniós közvetítéssel Berlinben született meg a két állam szakminiszterei közötti, ezt megalapozó elvi alku. Az év végéig az érintett szakvállalatok öt éves hatályú szállítási szerződést kötnek – közölték a hét végén orosz és ukrán illetékesek. Ez lejáratkor további tíz évvel meghosszabbítható – vázolta szombati sajtótájékoztatóján Olekszij Orzsel ukrán energetikai és környezetvédelmi miniszter. A megállapodás 2020-ra legalább 65, 2021 és 2024 között pedig legalább 40 milliárd köbméter orosz gáz nyugati irányú továbbítását teszi lehetővé északkeleti szomszédunkon át. Az orosz szállításokat képviselő, állami Gazprom szerint a felek egyszersmind rendezték egymással szembeni követeléseiket. A tájékoztatások mindazonáltal a pénzügyeket nem pontosítják. Az ügy előzménye, hogy bár az év végén lejár az Európába – így Magyarországra - szánt orosz gáz ukrán továbbszállítására kötött szerződés, a két, egymással háború-közeli viszonyban lévő állam azt mindmáig nem újított meg. Ukrajna négy éve közvetlenül nem, csak nyugati szomszédaitól jut orosz gázhoz. Arra a kérdésünkre, hogy a megállapodás Magyarország számára mit jelent, az illetékes Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) válaszában a hazai tárolók történelmi, 6,4 milliárd köbméteres telítettségére hivatkozva a mostani téli gázt minden körülmények között biztosítottnak nevezi. Ez lehetővé tette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi budapesti látogatásakor már a következő téllel kapcsolatban folytassunk tárgyalásokat – tették hozzá. Az örvendetes orosz-ukrán fejlemények tükrében ugyanakkor szakértők felvetik, hogy a magyar kormány nem biztosította-e túl a hazai ellátást, ami így most inkább túltelítettségi gondokhoz vezet. Az állami MVM tulajdonában lévő központi nagykereskedő januártól kétmilliárd köbméter orosz gáz Ausztria felőli leszállítására szerződött a Gazprommal – tudtuk meg. Bár a megállapodás tényét a kormány korábban már közölte, cseppet sem lényegtelen időpontját nem. Pedig ezt többek – a kormány beállításával szemben – feltétlenül szükségesnek tartották annak érdekében, hogy az ország a valóban csurig töltött gáztárolókkal – illetve az egyre csökkenő hazai kitermeléssel és az egyéb gázkereskedelemmel együtt –, keleti betáplálás nélkül is kihúzza a mostani telet. (Igaz, a nyugatról érkező orosz gáz a rendszer elmúlt 10 évéhez hasonlóan ismét feleslegessé teszi az immár 1,45 milliárd köbméteres biztonsági gáztartalékot.) A nagykereskedő emellett arra a - most végül bekövetkező - esetre, ha az oroszok mégis dűlőre jutnak az ukránokkal, ismereteink szerint 2,2 milliárd köbméter keleti irányú beszállítását is lekötötte. Amit ráadásul tovább növelnének 3 milliárd köbméterre. Bár ezt – a KKM nyilatkozatának megfelelően - már egyértelműen csak a jövő évi télre tennénk félre, letárolása az év elején kizárt, hisz az üregekbe egy molekula gáz nem fér. Szakértők áthidaló megoldásként elképzelhetőnek tartják, hogy az ősszel bespájzolt gáz a föld alatt marad és 2020 elején a nyugati mellett a hagyományoknak megfelelően a kelet felől érkező gázt is lábon eladják. Ez már csak azért is a legolcsóbb megoldás, mert másként (de legfőképp egy keleti gázstop esetén) teljesen átrendeződnének a központi vezetékrendszer szállítási- és nyomásviszonyai. Igaz, a kitárolás szüneteltetése is szokatlan. Az illetékes, Mol-tulajdonú FGSZ mindazonáltal korábban biztosított, hogy az összes helyzetre felkészült.
Mégis kérdés, hogy a kormány nem biztosította-e túl a hazai gázellátást. Idén az Orbán-kabineten kívül szinte nem akadt olyan érintett (beleértve az oroszokat és az ukránokat is), amely a szerződés lejártára hivatkozva valós esélyként tekintett volna januártól Közép-Európa keleti gázcsapjának elzárására. Azzal ugyanis, ha egy szállítási vita miatt Oroszország ismét megsértené a nyersanyagra kötött szerződéseit, végleg eljátszaná legjobb vevői bizalmát. Ezt Putyin is átérzi, így - a helyzetét valóban sokszor kellemetlenül kihasználó – Ukrajna kikerülésére több tízmilliárd dolláros költséggel inkább északi és déli elkerülővezetékeket épít. Ám ezek eddig nem készültek el. Mindmáig ugyanakkor kétségkívül nem került pecsét az orosz-ukrán szerződés meghosszabbítására sem. Ezt a piac is beárazta (olyannyira, hogy a megállapodás hírére az amúgy is mélyponton lévő tőzsdei gázárak még tovább estek). Bár az ősszel más európai kereskedők is jelentős tartalékokat halmoztak fel, a magyar kormány a valós esélyeket nem mérlegelő, pánikszerű túlbiztosítás helyett alighanem választhatott volna ésszerűbb és olcsóbb megoldást is. A lapunkat tájékoztató szakértők szerint az élénk térségi kereskedelem kiszámíthatóságába vetett hit is nagyobb ellátásbiztonságot hozna a hangzatos politikai nyilatkozatoknál. Putyin pánikkeltésén tehát most voltaképp leginkább a többletkészlet-vásárlásokat pénzelő bankok kerestek. Ez ugyanakkor még tovább rombolja a kormányokkal összefonódott energialobbi gyakori, utólag rendre alaptalannak bizonyuló, így végtére csak a nyereségnövelésüket célzó fenyegetéseinek hitelét. Ez azért kétélű, mert a gáziparnak a felmelegedés, a szigorodó környezetvédelem és az egyre bővülő kínálat miatt hosszú távon amúgy is egyre csökkenő kereslettel és árral kell számolnia.

Kincstári optimizmus a PM-nél

V. A. D.
Publikálás dátuma
2019.12.22. 17:16

Fotó: Shutterstock
A korábbi becsléseknél magasabb, 4,9 százalék lehet a magyar gazdaság növekedése 2019-ben – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szombaton közzétett, a 2019-2023 közötti időszakra vonatkozó prognózisából.
A bruttó hazai termék 2019 első háromnegyed évében 5,1 százalékkal bővült, az államadósság aránya 68,1 százalékra mérséklődött a tavalyi 70,2 százalékról. A szaktárca legfrissebb becslése szerint ez utóbbi az év végére 67 százalékos, míg 2020-ban 66,3 százalékos szintre csökkenhet. A gazdasági növekedést jövőre 4,0 százalékra várja a PM. Ezt követően is az uniós átlagot érdemben meghaladó mértékben, 4 százalék körül alakulhat a GDP-bővülés – közölte a pénzügyi tárca. A 2019-re kitűzött 1,8 százalékos államháztartási hiánycélt tarthatónak vélik, míg a 2020-as költségvetést már 1 százalékos hiánnyal tervezték. A szaktárca úgy látja: 2019-2023 között változatlanul kedvező lesz a munkaerőpiaci helyzet, az átlagkeresetek pedig az idén 10,8, jövőre 9,3 százalékkal emelkedhetnek. Az infláció ebben az évben 3,4 százalékos lesz, jövőre – kincstári optimizmusról tanúbizonyságot téve - 2,8 százalékot várnak, míg ezt követően ismét 3 százalék körüli szintet. A PM még pénteken nyilvánosságra hozott, az államháztartás november végi állapotáról készített elemzéséből az is kiderült, hogy a tavalyinál jóval dinamikusabban nőttek az állam bevételi. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ez alapján még indokoltabbnak látja a legkisebb bérek legalább 10 százalékos emelését, hiszen a többletből a dolgozóknak is jár. De nemcsak a minimálbért, hanem a nyugdíjakat, a családi pótlék, a GYES és az árvaellátás összegét, valamint az otthonápolási díjat is sürgősen emelni kell, a közzétett számok alapján ezekre is kell, hogy jusson forrás – hangsúlyozta, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását szorgalmazva. (A kormány egyelőre nem tűzött ki új tárgyalási időpontot, így még a tavalyi, kétéves bérmegállapodás van érvényben, ami 8 százalékos minimálbéremelést határoz meg.) A MASZSZ elnöke emlékeztetett: a Policy Agenda kutatásából az idén is kiderült, hogy döbbenetes a béregyenlőtlenség a dolgozók körében, s ezt a torz helyzetet az egykulcsos adórendszer is konzerválja. Mint arról lapunk is beszámolt: a legjobban kereső 400 ezer munkavállaló tavaly annyi pénzt vitt haza, mint 2,8 millió rosszabbul kereső dolgozó. Másfél millióan pedig még a létminimum összegénél, 94 820 forintnál is kevesebbet keresnek havonta.