Hatósági felügyelet alá helyezték a caracali rém fiát

Publikálás dátuma
2019.12.21. 11:49
Illusztráció
Fotó: Silas Stein / AFP
A férfi újságírókkal keveredett konfliktusba, kettejüket megütötte a fején.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezte pénteken a bukaresti ötödik kerületi ügyészség a caracali gyilkosságok fő gyanúsítottjának fiát. A férfi ellen két újságíró bántalmazása miatt zajlik kivizsgálás – írja a maszol.ro. A portál szerint a férfit több újságíró várta kedden az Országos Audiovizuális Tanács épülete előtt, ahol konfliktusba keveredett velük. Az ügyészség tájékoztatása szerint kettejüket megütötte a fején, egyiknek 2-3 napon belül gyógyuló sérülést okozva. A sértettek feljelentése után kivizsgálás indult az ügyben. Eredetileg nem hoztak ellene kényszerintézkedést az ügyészek, Bogdan Licu ügyvivő legfőbb ügyész azonban kérte, hogy helyezzék hatósági felügyelet alá.
Szerző

Nyugati országok seregeivel verné vissza Haftar offenzíváját a líbiai egységkormány

Publikálás dátuma
2019.12.21. 11:29
Szarrádzs egy kabinetülésen
Fotó: AFP
Szarrádzs terrorveszélyre és bevándorlásra hivatkozva kér többek közt amerikai és brit katonai segítséget.
A nemzetközileg elismert líbiai egységkormány öt országhoz fordult pénteken katonai segítségért, hogy kivédhesse az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok offenzíváját a főváros, Tripoli ellen - közölte a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök hivatala. Az öt ország:
  • az Egyesült Államok,
  • Nagy-Britannia,
  • Olaszország,
  • Algéria és
  • Törökország.
A líbiai kormányfő "a baráti államoknak" címzett üzenetében felszólította őket, hogy hajtsák végre a "biztonsági együttműködésről szóló megállapodásokat". Szarrádzs szerint támogatniuk kell az egységkormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megállítsa a főváros elleni támadást és helyreállítsa az ország stabilitását.
Az érintett államokat ezen felül együttműködésre és egyeztetésre sürgette az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek elleni harcban. A líbiai miniszterelnök úgy érvel, hogy Haftar áprilisban megindított offenzívája lehetővé tette ezeknek, hogy ismét megvessék a lábukat az országban.
Szarrádzs üzenetében szorosabb együttműködést szorgalmazott az illegális bevándorlás feltartóztatása, valamint a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni harc ügyében is. Ami a menekültek és bevándorlók líbiai helyzetét illeti: 1300 beszámoló alapján az ENSZ egy jelentése tavaly úgy fogalmazott, a menekültek "elképzelhetetlen terrornak" vannak kitéve attól a pillanattól, hogy átlépik Líbia határát. Ez pedig nem kis részben az egységkormány embereinek köszönhető, akik sokszor rabszolgaként adják bérbe az Európába vezető útjukon elfogott embereket. Róma többek közt ezért is kezdeményezte novemberben humanitárius folyosók felállítását Líbiából.
Halífa Haftar tábornok háromnapos határidőt szabott pénteken a tripoli székhelyű kormányt támogató milíciának, hogy hagyja el a fővárost, különben az irányítása alatt álló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNH) újabb nagy támadást indít ellene. A figyelmeztetést megelőzően az LNH légitámadást hajtott végre olyan raktárak ellen, amelyekben török fegyvereket és hadfelszerelést tárolnak.
A líbiai egységkormány csütörtökön jelentette be, hogy igénybe kívánja venni a török segítséget,

a biztonsági és katonai együttműködésről november végén aláírt szándéknyilatkozat ratifikálásával. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Törökország erősebb szerepet játsszon a líbiai konfliktusban.
Az ENSZ a ratifikációk követően a külföldi hatalmak növekvő befolyására figyelmeztetett az észak-afrikai országban, és ismételten a konfliktus politikai rendezését követelte. A nemzetközi közösség elvileg fegyverembargóval próbálja mérsékelni a konfliktust. Egy hétfőn megjelenő ENSZ-jelentés azonban azt állítja: egyes országok rendszeresen megsértik a szankciókat. A kiszivárgott részletek szerint
Törökország a Tripolihoz hű kormányerőket, míg az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Jordánia Haftar csapatait látja el fegyverekkel.

Recep Tayyip Erdogan török elnök már többször kilátásba helyezte, hogy csapatokat küld Líbiába, ha a nemzetközileg elismert egységkormány kéri. Egyelőre azonban nem világos, hogy a szándéknyilatkozat életbelépésével valóban török csapatok érkeznének Líbiába. Múlthéten pedig Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentette be, hogy Washington együtt akar működni Moszkvával a líbiai konfliktus lezárása érdekében. Pompeo ugyanakkor azt mondta: bárkivel is folytatott tárgyalásokat Európában vagy a Közel-Keleten, mindenkinek az volt a meggyőződése, hogy a líbiai konfliktust nem lehet fegyveres úton megoldani.
Haftar április 4-én indította meg csapatait az ENSZ által elismert kormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, de december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért. Szarrádzs kormányát a líbiai konfliktusban Törökország, Katar és Franciaország támogatja, míg Haftar hadserege a legnagyobb és legjobban szervezett az ország számos milíciája közül, és Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország támogatását élvezi. Líbiában Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta zűrzavar uralkodik, amelyben egymással rivalizáló milíciák igyekeznek minél nagyobb területeket ellenőrzésük alá vonni.

Trumppal telefonált a kínai elnök, bírálta Washington beavatkozását ügyeikbe

Publikálás dátuma
2019.12.21. 10:28
Trump és Hszi egy korábbi alkalommal
Fotó: JIM WATSON / AFP
Hszi Csin-ping emellett az észak-koreai diktatúrával szembeni szankciók enyhítését is kérte.
Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken maga hívta fel amerikai hivatali kollégáját, Donald Trumpot, és bírálta Washington "beavatkozását" a kínai belügyekbe, nevezetesen az Egyesült Államok "negatív nyilatkozatait" Tajvannal, Hongkonggal, Hszincsianggal és Tibettel kapcsolatban - jelentette a Hszinhua hírügynökség.
A washingtoni képviselőház december elején elfogadott két olyan törvénytervezetet, amely szankciókkal sújtaná azokat a kínai tisztviselőket, akik felelőssé tehetők a muszlim vallású ujgur kisebbség lágerekbe zárásáért, illetve a hongkongiak emberi jogait csorbító intézkedésekért, továbbá bizonyos esetekben exporttilalmat is előírna. A jogszabálytervezetet még a szenátusnak is el kell fogadnia, mielőtt az amerikai elnök aláírásával hatályba léphet.
A két államfő Észak-Korea ügyét is megvitatta. Hszi arra kérte Trumpot, hogy a nemzetközi közösség az Egyesült Államok hozzájárulásával enyhítse a diktatúrával szembeni szankciókat. Oroszország és Kína közösen kidolgozott határozattervezetében ugyanezt javasolta a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának; az Egyesült Államok ott ellenezte ezt, mert szerinte ennek még nem jött el az ideje.
A politikai ellenére a világ két legerősebb gazdasága eközben közeledni látszik egymás felé: Washington és Peking egy korlátozott kereskedelmi egyezményt hozott tető alá múlt héten. A kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Kína vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, az Egyesült Államok pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.
Frissítve: 2019.12.21. 10:33