Japánt nógatja Irán, hogy mentse meg az atomalkut

Publikálás dátuma
2019.12.20. 21:14
Abe Sindzó japán kormányfő
Fotó: Kaname Yoneyama / AFP / Yomiuri
A japán miniszterelnök békíteni próbálja Teheránt és Washingtont – ha sikerül, azzal a közvetítő is jól járna.
Haszan Róháni iráni elnök felszólította Japánt, hogy tegyenek erőfeszítéseket az Irán nukleáris programjáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás megmentése érdekében. Az iráni elnök pénteken Abe Sindzó japán miniszterelnökkel tárgyalt Tokióban – írja az MTI. Róháni ismét elítélte az Egyesült Államoknak azt a lépését, hogy tavaly felmondta a megállapodást, és szigorú szankciókat vezetett be Iránnal szemben. "A nukleáris megállapodás rendkívül fontos egyezmény Irán számára. Ezért határozottan elítéljük azt, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan és alaptalanul kivonta magát a megállapodás hatálya alól" - mondta Róháni az Abéval folytatott tárgyalások során.
A japán kormányfő közvetítőként próbál fellépni Teherán és Washington között. Az Egyesült Államok-szövetséges Japán hagyományosan baráti kapcsolatokat ápolt az iszlám köztársasággal, és régóta importált nyersolajat Irántól addig, amíg az Egyesült Államok végül szankcionálta az olajvásárlást Irántól. A dpa német hírügynökség megjegyzi: a japán olajimport több mint 80 százaléka a Közel-Keletről érkezik.  Abenak is vannak ugyanakkor elvárásai: kéri, hogy Irán "konstruktív szerepet játsszon a béke és a stabilitás megteremtésében a régióban, és teljes mértékben tartsa be a nukleáris megállapodást". Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump amerikai elnök viszont 2018-ban kilépett a megállapodásból, és visszaállította a szankciókat. Teherán közölte, hogy emiatt fokozatosan csökkenteni fogja a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek végrehajtását. Az amerikai elnök arra hivatkozott a megállapodás felmondásakor, hogy az egyezség nem korlátozza Irán regionális térnyerését és rakétaprogramját. Az alku értelmében Irán semmilyen tevékenységet nem folytathat olyan rakétákkal, amelyekkel atomtöltetet lehet célba juttatni, Teherán viszont állítja, hogy rakétái nem erre nem is képesek. Washington áprilisban jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg az iráni olaj vásárlási engedélyét annak a nyolc országnak - Kína, India, Olaszország, Görögország, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Törökország -, amelyek addig importálhattak kőolajat Irántól a novemberben hozott amerikai szankciók ellenére. A Fehér Ház a döntést azzal magyarázta, hogy a cél Irán olajexportját nullára csökkenteni, és így megfosztani a perzsa államot alapvető bevételi forrásától. 
Szerző

Jóváhagyta a Brexit-megállapodás alapelveit az alsóház

Publikálás dátuma
2019.12.20. 17:11

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Nagy többséggel jóváhagyta péntek délután a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény januárban a ratifikációs folyamat következő szakaszába lépjen.
Az öt és fél órás vita után megtartott szavazáson a képviselők 358-234 arányban, vagyis 124 fős többséggel voksoltak a megállapodásra. Ez még korántsem a végszavazás volt az októberben elért új Brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. Az eredménynek különös jelentőséget ad, hogy a múlt héten tartott, előrehozott brit parlamenti választások óta ez volt az első szavazás a londoni alsóházban, amelyben a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Pártnak immár kényelmes többsége van. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.
Szerző

56 ezer lőfegyvert adtak le önként Új-Zélandon, de ennek a kétszerese maradt illegálisan a civil lakosságnál

Publikálás dátuma
2019.12.20. 13:04

Fotó: DAVE LINTOTT / AFP
Eddig fizettek a lakossági fegyverekért, most viszont már büntetnek miattuk.
Véget ért pénteken Új-Zélandon a nagy várakozással meghirdetett lakossági fegyverbeszolgáltatási amnesztia, de bírálói szerint a rendőrség a civileknél lévő fegyvereknek csak mintegy harmadát tudta begyűjteni. Új-Zéland a márciusi christchurchi terrortámadás hatására betiltotta az automata és félautomata fegyverek lakossági birtoklását, és júliusban meghirdetett egy beszolgáltatási amnesztiát. Ennek során 31 600 ember mintegy 56 ezer, immár illegálisan tartott, katonai típusú lőfegyvert szolgáltatott be, és ezekért a kormány 100 millió új-zélandi dollárt (19,5 milliárd forint) fizetett ki nekik kárpótlásként.
Stuart Nash új-zélandi rendőrminiszter középen
Fotó: DAVE LINTOTT / AFP
Stuart Nash új-zélandi rendőrminiszter szerint a fegyvereken kívül az emberek beszolgáltattak 188 ezer fegyveralkatrészt és -tartozékot is, például tárakat. Hangsúlyozta, hogy azok, akik ezután adják le illegális fegyverüket, nem kapnak kártérítést, ráadásul a fegyvertartásról szóló törvény megszegéséért eljárást is indíthatnak ellenük, és ötévi börtönbüntetéssel sújthatják őket. Hozzátette: a rendőrség többször figyelmeztetett, hogy nem tudja, pontosan hány és milyen lőfegyver van a lakosság birtokában.
A beszolgáltatási amnesztia bírálói azonban – főleg a Lőfegyver-tulajdonosok Tanácsa (COLFO) és az ellenzéki Nemzeti Párt - azt állítják, hogy az akció nem volt sikeres, a beszolgáltatott fegyverek számára nem lehet büszke az ország. A COLFO becslése szerint ugyanis az amnesztia kezdetekor 170 ezer félautomata fegyver volt a civilek birtokában. A tanács szóvivője azt mondta: a kudarc oka szerintük az új, tiltó törvény feltételei és a bevezetés átgondolatlan körülményei.
Christchurch város két mecseténél március 15-én egy rasszista, a fehér felsőbbrendűséget hirdető, bevándorlásellenes ausztrál férfi, a 28 éves Brenton Tarrant automata fegyverből tüzet nyitott az imára összegyűlt emberekre, és közülük 51-et meggyilkolt. Az első mecsetnél elkövetett ámokfutását ráadásul élőben közvetítette az interneten.
Szerző