Szabad szemmel: Szájkosár és halál - így profitál Orbán a keresztények üldöztetéséből

Publikálás dátuma
2019.12.19. 07:19

A kereszténység leghangosabb védelmezői nem túl keresztényiek - de legalább nacionalisták.
A keresztényeket sokfelé valóban üldözik a világban, ám ezt az autokraták kihasználják: Orbán és Putyin például az európai liberálisokat vádolja a jelenség miatt, írja az Economist. A cikk, amelyhez a két politikus, valamint a szír ortodox egyház főpapjának Budapesten, a múlt hónapban készült közös fényképét mellékelték illusztrációként, emlékeztet arra, hogy a magyar kormány az idén kinyilvánította: felelősséget vállal a világ minden keresztény közösségéért. A mozgató erő a miniszterelnök, aki a kereszténység védelmezőjének tünteti fel magát (miközben odahaza elutasítja a muzulmánokat és a nyugati liberalizmust). Legszorosabb szövetségese a keresztes hadjáratban az orosz államfő. Nem kérdés, hogy sok helyütt tényleg veszélyben vannak a keresztények, ám ügyük sok ok miatt igen vonzó a nacionalista erős emberek számára. Orbán azzal igyekszik felrázni a magyar szavazókat, hogy összeveti az európai, illetve a keleti-keresztényeket, miután az egyik közösséget a politikai korrektség szájkosara, a másikat a halál fenyegeti. Ő és mások a nyugati liberális demokráciákat ostorozzák, mondván, hogy azok nem állnak ki az elnyomott katolikusokért. Azt mantrázzák, hogy a keresztények számítanak a legüldözöttebb vallási csoportnak a földkerekségen, ám ezt nemigen lehet igazolni. Nem sok bizonyíték van arra sem, hogy a keresztényekre összpontosuló magyar támogatás különösebben lendít a megcélzott közösségek helyzetén. A legtöbb pénz templomok, illetve más épületek helyreállítására ment el. Szent-Iványi Balázs, az Astoni Egyetemről csekélynek nevezi a magyar fél által adott összeget. Hivatalos magyar adatok alapján három év alatt szerény 40 millió dollárról van szó. De a legtöbb bajt Orbán és a maga fajták azzal okozzák a katolikusoknak, hogy közben nekimennek a vallásszabadságnak. Ha valaki segíti az illegális bevándorlókat, az egy évig terjedő börtönt kaphat Magyarországon. Jehova tanúit megkínozhatják Oroszországban. Szóval, a kereszténység leghangosabb védelmezői nem túl keresztényiek.
Szerző
Frissítve: 2019.12.19. 07:22

Impeachment: Nincs pardon, a kongresszus felelősségre vonja Trumpot, az elnök pokolra küldéssel reagált

Publikálás dátuma
2019.12.19. 07:05

Fotó: JIM WATSON / AFP
A következő stáció a szenátusi tárgyalás, ahol viszont a republikánusok vannak többségben.
Az amerikai képviselőház csütörtökre virradóra megszavazta, hogy Donald Trump elnököt felelősségre vonják az ellene felhozott mindkét vádpontban, a hatalommal való visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása miatt, és ezzel döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról. Az amerikai kongresszus alsóháza (képviselőház) csütörtökre virradóan külön-külön szavazott a demokrata törvényhozók által megfogalmazott két vádpontról. Először 230:197 arányban azt fogadták el, hogy az elnök felelősségre vonható a hatalommal való visszaélés miatt, majd 229:198 arányban megszavazták az eljárás lefolytatását a második vádpontban, a kongresszus akadályozása címén is. A törvényhozók párthovatartozás szerint voksoltak, az első információk szerint csupán egyetlen demokrata párti képviselő, a hawaii Tulsi Gabbard nem szavazott a pártjával együtt, az adatok pontosításakor azonban árnyaltabb kép bontakozott ki. Kiderült, hogy két demokrata párti képviselő - Jeff Van Drew New Jerseyből és a minnesotai Collin Peterson - mindkét vádpontban a republikánusokkal együtt voksolt, Jared Golden, Maine állam demokrata párti törvényhozója pedig az első vádpontot megszavazta, a másodikat illetően azonban nemleges szavazatot adott le. Elemzők ezzel kapcsolatban megjegyezték: Van Drew, Peterson és Golden olyan körzetek képviselői, ahol Donald Trump a 2016-os választásokon nagy arányú győzelmet aratott. A voksolást megelőző vita több mint nyolc órán keresztül tartott, történelmi ihletésű magyarázatok és rendkívül heves szócsaták tarkították. A képviselők pártjaik álláspontját ismételve érveltek, és rendszerint nagy tapsvihar tört ki, amikor a republikánusok azt bizonygatták, hogy az elnök ellen felhozott vádpontok alaptalanok és nem bizonyítottak. Ezért az egész eljárással a demokraták szerintük a jövő évi választásokat akarják befolyásolni. A demokraták szerint viszont Donald Trump korrupt módon visszaélt a hatalmával, amikor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt vetette fel, hogy Kijev indítson vizsgálatot a demokraták egyik elnökjelöltje, Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. A demokrata törvényhozók állítása szerint az elnök ezzel idegen hatalmat buzdított arra, hogy beavatkozzék az amerikai választási folyamatba, és egyben veszélybe sodorta az amerikai nemzet biztonságát is. A demokraták, köztük is például Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, úgy vélekedtek, hogy sürgősen lépéseket kellett tenniük az elnök ellen. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke pedig az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről beszélt, részletekbe nem bocsátkozva. "A hatalomról van szó. Donald Trumpnak van hatalma, a demokraták pedig akarják a hatalmat" - hangsúlyozta Matt Gaetz floridai republikánus képviselő. Liz Cheney wyomingi republikánus törvényhozó - Dick Cheney volt alelnök lánya - pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump elleni impeachment megszavazása hosszú távon okoz károkat az amerikai demokráciának. Az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás megosztja az amerikai közvéleményt. Az elemzők szerint a demokraták iránt elfogult CNN hírtelevízió mindjárt a voksolás után közzétett egy közvélemény-kutatást, amely arról tanúskodik, hogy az impeachment éppen Donald Trumpot erősítheti a jövő évi elnökválasztás előtt. A felmérést még szerdán, a voksolás előtt készítette a Gallup intézet. Kiderült, hogy amióta októberben a demokraták formálisan is megindították az impeachment előtti vizsgálatokat, Donald Trump népszerűsége 39 százalékosról 45 százalékosra emelkedett, az impeachment támogatottsága pedig 52 százalékosról 46 százaléknyira csökkent. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök a voksolás után tartott sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok számára "nagyon szomorúnak", de az alkotmányosság szempontjából "nagyszerűnek" nevezte az impeachment megszavazását. A házelnök két képviselőházi bizottság vezetőivel, Adam Schiff-fel és Jerrold Nadlerrel közösen tartott sajtótájékoztatót. Ezen Adam Schiff úgy fogalmazott: "most az a kérdés, hogy (Mitch) McConnell szenátor (a szenátus republikánus frakciójának vezetője) lehetővé tesz-e egy tisztességes eljárást a szenátusban". A képviselőházi szavazás után ugyanis az impeachment-folyamat a szenátusban folytatódik, ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ennek vezetője az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts lesz, a szenátorok pedig egyszerre látják el az esküdtek és a bírák feladatát. Az elnöki hivatal, a Fehér Ház közleményben reagált a voksolásra. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump meggyőződése szerint a szenátus helyreállítja majd a törvényes rendet, és tisztázza őt a vádak alól. Stephanie Grisham szóvivő a szavazást "az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb politikai epizódjának" minősítette. Kiemelte, hogy "a demokraták egyetlen republikánus szavazat és bűncselekményre utaló egyetlen bizonyíték nélkül keresztülnyomták a képviselőházban az impeachment törvénytelen cikkelyeit". Donald Trump szerdán este - a szavazás idején - egy michigani kisvárosban tartott nagygyűlést. Ott arra szólította fel híveit, hogy jövőre a félidős választásokon "küldjék a pokolba" Nancy Pelosit. Az elnök szerint a szerdai szavazás csupán azt mutatta, hogy a demokrata párti politikusok "mély gyűlölettel és megvetéssel" viseltetnek a szavazók iránt. Megjegyezte, hogy egyetlen republikánus törvényhozó sem szavazta meg az impeachmentet. Hangsúlyozta, az ország "jobban áll", mint valaha, s ő semmi rosszat nem tett. 
Szerző

Szabad szemmel: Magyar kórházzal illusztrálták a közép-európai egészségügy borzasztó állapotait

Publikálás dátuma
2019.12.19. 06:46

Idehaza az Az orvoslásra csupán a GDP 4,6 százaléka jut, míg a franciáknál vagy a németeknél több mint 9 százalék.
A végletesen lepukkant Kútvölgyi kórház fényképe illusztrálja a budapesti tudósítást, amelynek mondandója, hogy a rossz egészségügyi rendszer csak gerjeszti az elégedetlenséget egész Közép-Európában, írja a Le Monde. Mint hangsúlyozza, a helyzetre az épületek cudar állapotán kívül az a jellemző, hogy nehéz hozzájutni az ellátáshoz és hiányoznak az orvosok. Ráadásul az állapotok egyre csak romlanak a rendszerváltás óta. A Kútvölgyi egykor gyöngyszem volt, ma leginkább egy lepusztult szarkofágra hasonlít Budapest kellős közepén. De jelképezi az egész az egész magyar egészségügyet, de nem jobbak a viszonyok a környező államokban sem. Az ágazat egyszerűen a rövidebbet húzta a szocializmus bukása után. Az kétségtelen, hogy az eltelt 30 évben javult az életszínvonal és szabadságjogok helyzete, de sokan gondolják úgy, hogy a közegészségügyre nem érvényes ez a megállapítás. Ivan Krasztev, a politológus ezt úgy közelíti meg, hogy ha egy faluban nincs orvos és az ott élők nem jutnak hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz gyógyulásuk érdekében, akkor ennél is nincs jobb módszer a szélsőjobb megerősödésére. Az ultrakonzervatív Orbán-kormányt sok bírálat éri, miután elhanyagolja az egészségügyet és inkább stadionokra költ. Az orvoslásra csupán a GDP 4,6 százaléka jut, míg a franciáknál vagy a németeknél több mint 9 százalék. Amúgy az illetékes minisztérium nem kívánt válaszolni a lap kérdéseire. Sok kórházban kiplakátozták, hogy szigorúan tilos fényképezni. Így legalább nem derül ki, milyen állapotban vannak az épületek, és hogy mennyit kell várakozni, ami sokkolja a magyarokat. Kovácsy Zsombor jogász ugyanakkor rámutat, hogy fokozódtak az egyenlőtlenségek. Az orvosok, ápolók inkább a magánpraxisra öszpontosítanak és nem igazán figyelnek oda a betegekre a közellátásban. Sokatmondó, hogy a legtöbb kórházban a CT- és MRI-berendezéseket magánvállalkozások működtetik, amelyek több száz eurót számláznak a vizsgalatért a szerencsétlen pácienseknek. Egy olyan országban, ahol az átlagbér nettó 720 eurónak felel meg. A lakosság gyorsan öregszik, de az ellátási rendszeren sokat ront a hálapénzek gyakorlata, amivel a legtöbben a várakozási időt igyekeznek lerövidíteni. Az egész tökéletesen átláthatatlan és csak megerősíti a jogsértés gyanúját, miközben tömegesen távoznak az orvosok. 2004 óta már körülbelül 10 ezren költöztek közülük nyugatra, 40 ezer ápolóval együtt. Éger István ezt úgy fogalmazza meg a Kamara volt elnökeként, hogy a leggazdagabb államok ellopták az orvosokat a legszegényebb országokból.
Szerző
Frissítve: 2019.12.19. 06:47