Előfizetés

Új részletek derültek ki a tavaly cunamit okozó vulkán beomlásáról

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.17. 14:26

Fotó: FERDI AWED / AFP
Először sikerült feltérképezni az egy évvel ezelőtti kitörésével szökőárat okozó Anak Krakatau indonéz vulkán óceánfenékre csúszott részeit.
A Szunda-szorosban fekvő tűzhányó délnyugati része a 2018. december 22-i kitörés nyomán leomlott, a vízbe zuhant, víz alatti földcsuszamlást előidézve, ami pedig cunamit váltott ki. A szökőár több mint 400 ember halálát okozta a Szumátrát és Jávát elválasztó szoros partjainál, valamint ezreket sebesített meg vagy kényszerített otthona elhagyására.
A kutatók azóta is próbálják rekonstruálni, hogy mi is történt pontosan azon az éjszakán, ám az eddigi tanulmányok csupán a vulkán felszínen megmaradt részeire összepontosítottak - olvasható a BBC hírportálján. A brit földtudományi központban dolgozó Dave Tappin és kollégái azonban rájöttek arra, hogy a vizsgálatokat a vulkán hiányzó, immár az óceán mélyén heverő részeire kell összpontosítani ahhoz, hogy teljes képet kapjanak a történtekről. A szakemberek akusztikus mélységmérő segítségével térképezték fel a vulkán körüli óceánfeneket.
"Az összeomlásról készített előzetes modelleket olyan műholdas felvételekre alapozták, amelyek csupán a tűzhányó felszíni részeit mutatják" - magyarázta a kutató. Hozzátette: "a mi részletes tengermélység térképünk azonban a 200 méteres mélységben lévő domborzatot mutatja meg, felfedve azokat a háromszög alakú, összetartozó kőzetdarabokat, amelyek korábban az Anak Krakatau délnyugati oldalát alkották". A törmelékmező, amelynek egyes darabjai a 70-90 méteres magasságot is elérik, a vulkántól 2 ezer méterre elnyúlik a tengerfenéken.
Tappin csapata újraszámolta a vulkán kőzetveszteségére vonatkozó becsléseit is és az új eredmények kevesebbet mutatnak a korábbi számoknál. Az egykor 335 méter magas vulkán megmaradt részeire alapozott számítások azt sugallták, hogy a tűzhányó 0,27 köbkilométernyi anyagot veszíthetett. Az új számítások szerint azonban 0,19 köbkilométernyi - csaknem 200 millió köbméternyi - szikla és por csúszott bele az óceánban a kitöréssorozat hatására.
Tappin, aki az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) San Franciscóban megrendezett őszi találkozóján ismertette az eredményeiket, kollégáival azt is megállapította, hogy a lejtő, amelyen a vulkán délnyugati része az óceánba csúszott, nem volt olyan meredek, mint azt korábban feltételezték.
Az Anak Krakatau összeomlásával kapcsolatos ismereteket arra fogják felhasználni a kutatók, hogy felbecsüljék, mekkora veszélyt jelentenek a világ hasonló vulkánjai. Jelenleg 40 olyan tűzhányó van világszerte, amelyek beomlása a környező vizekbe hasonló katasztrófához vezetne.

Még mindig a teljes pusztulás fenyegeti a hegyek óriási majmát

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.17. 12:55

Fotó: David Fettes/Cultura Creative / AFP
Már 1063 példány él a világon, így a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján átsorolták a súlyosan veszélyeztetett kategóriából a veszélyeztetettbe.
Nőtt a veszélyeztetett fajként nyilván tartott hegyi gorillák globális populációja, számuk az újabb állatszámlálás szerint eléri az 1063-at - közölte hétfőn a Természetvédelmi Világalap (WWF). Mivel a faj egyedszáma az elmúlt években növekedésnek indult, a hegyi gorilla a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett kategóriából a veszélyeztetett kategóriába került át. A hétfőn közzétett újabb eredmények megerősítették azt, hogy faj megőrzése mellett elkötelezett környezetvédők és a helyi közösségek évtizedek óta folyó fáradhatatlan munkája eredményeként 
javulnak a főemlős kilátásai a fennmaradásra.

"Ennek a felmérésnek az eredményei kétségtelenül jó hírek, 
de a hegyi gorillát még mindig a kihalás veszélye fenyegeti"

- figyelmeztetett Matt Walpole, a Nemzetközi Fauna és Flóra természetvédelmi szervezet fajmegőrző programjainak igazgatója.

Több mint 40 éve dolgozunk partnereinkkel a hegyi gorillák védelmén. Ébernek kell maradnunk a fajra leselkedő veszélyeket illetően és építkeznünk kell az elért sikerekre - tette hozzá.
A 2018 májusában közzétett legutóbbi adatok szerint a hegyi gorillák populációja elérte az ezret. Az újabb számlálás szerint az ugandai Bwindi Nemzeti Parkban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban lévő Sarambwe Természetvédelmi Területen a ritka főemlős egyedszáma 15 százalékkal 400-ról 459-re nőtt. Együtt az Uganda, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határvidékén elterülő Virungai Nemzeti Parkkal, ahol az egyedszám 604-et tesz ki, 1063-ra nőtt a faj populációja.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában egy időben ismertetett adatok szerint a hegyi gorillák egyedszámának felmérésben 75 képzett szakember vett részt a nagy virungai határorokon átnyúló együttműködés keretében, amelyet az Nemzetközi Gorilla Fajmegőrző Program (IGCP), és a WWF, a Conservation International valamint a Nemzetközi Fauna és Flóra koalíciója támogat.  

Így zöldíthetünk a karácsonyfán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.16. 10:45

Fotó: Pexels
Ha nem csak a méret számít, vannak környezetbarát karácsonyfa-megoldások.
A fenyőfa típusa és nagysága mellett sokan már környezetvédelmi szempontokat is igyekeznek figyelembe venni a karácsonyfa kiválasztásakor. Miután több környezetvédelmi szervezet is azt közölte, a műfenyő rosszabb megoldás, mint az élő, az Euronews összegyűjtötte, milyen lehetőségek vannak.

Katalógusból

2014-ben indult az a kezdeményezés, amelynek célja, hogy csak azokat a fákat vágják ki, amelyeknek gazdájuk lesz. A „Ne vágj ki minden fát!” ötlete az eladatlan, és ezért kidobott fenyők védelmében született. A honlapról fénykép alapján lehet kiválasztani a fenyőfát, amelyért az átvételi pontokra kell elmenni.

Földlabdás fenyő

A rendes fenyőnél kisebb ökológiai lábnyomot hagyó földlabdás fenyő nem csak a kerttel rendelkezőknek lehet jó, de azért odafigyelésigényes megoldás. A fenyőt „használat” után el lehet ültetni olyan erdőben is, ahol fenyők is találhatók. A vásárlás előtt azonban érdemes szakemberrel konzultálni, mert a kiültetéshez a fát életben is kell tartani. Nagyon fontos például, hogy a locsolás mellett előbb a szoba, majd visszaültetés előtt pedig a kinti hőmérséklethez kell szoktatni a fenyőt. 

Félig kölcsön

Van olyan kertészet, ahol a vízkereszt előtt visszaszállított cserepes fenyő vételárának felét le lehet vásárolni. A Magyar Mezőgazdaság cikke szerint ez a módszer külföldön jóval elterjedtebb, mint nálunk. Hírességek, például Emma Thompson angol színésznő is kampányol a fenyőfák visszaültetéséért. Errre szükség is van, mert az Egyesült Királyságban évente hétmillió karácsonyfát dobnak ki, amelyek bomlásakor 100 ezer tonna üvegházhatású gáz termelődik.  
Litvániában egy botanikus kert már három éve nyújt lehetőséget cserepes fenyők kölcsönzésére. Az igény egyre nagyobb, most már novemberben elindul az érdeklődés. Többféle fenyő közül lehet válogatni, mérettől függően 12-24 euróba (4-8 ezer forint) kerül a bérlés, és ha a fenyő január közepéig sértetlenül visszajut, az összeg felét visszaadják. 
„A fenyőfákat minél rövidebb ideig tartsuk zárt, fűtött helyiségben. A lehető legkisebb stresszhatásnak legyenek kitéve. Sokan kérdezik, hogyan kell gondozni őket, csak öntözésre van szükségük”

– mondta a kertészet dendrológusa.

A fenyőkölcsönzés ugyan nem hoz nyereséget a kertészetnek, mégis szívesen foglalkoznak vele, mert így hozzájárulhatnak a környezet megóvásához. „Küldetésünk az edukáció, hogy beszéljünk a növények fennmaradásáról, igényeiről, sokszínűségéről, és a megóvásukról. Ezzel a lehetőséggel a környezetbarát embereket szeretnénk támogatni” – nyilatkozta Asta Klimiene, a kert igazgatója.
Szebenyi Péter környezetvédelmi influencer videót készített a zöld karácsonyfa-megoldásokról.