"Féregjáratok": Bizonyíték nincs, de a legenda tartja magát a határon

Publikálás dátuma
2019.12.17. 08:00

Fotó: ORFK / MTI
A rendőrség és a kormánypropaganda szerint egy 6 méter mély, 50 centiméter széles és 60 centiméter magas alagúton szöktek át a menekültek a déli határon, a szakértő szerint ez technikailag lehetetlen lenne.
„Földön, vízen és most már föld alatt is próbálkoznak!” - írta a déli határhoz érkező menekültekről a police.hu még november végén. A rendőrség állítása szerint ugyanis Ásotthalomnál egy 34 méteres, míg Csikériánál egy 21 méteres alagúton keresztül próbáltak Magyarországra szökni a migránsok. Az eset akkori ismertetése szerint az egyenruhások „az elmúlt időszakban” 44 menekültet és szerb kísérőjüket fogták el, és az ő nyomaikat követve jutottak el Ásotthalom közelében a földbe vájt nyíláshoz.
Az ügy szépséghibája, hogy információink szerint a rajtaütés még június végén történt, a járat pedig felnőttek közlekedésére alkalmatlan volt, ráadásul a több hónappal későbbi, november végi sajtóbejáráson már csak a betemetett lyukat láthatták az újságírók. A rendőrség ugyan közzétette a leginkább borz- vagy rókalyukra emlékeztető alagutak fotóit, ezek azonban inkább csak kérdéséket vetettek fel.
A rendőrség közlése szerint a vájat ötven centiméter széles és hatvan centiméter magas volt, a legmélyebb pontja pedig hat méter méterrel volt a kerítés alatt. - Technikailag lehetetlen egy ilyen keskeny járat kiásása több tíz méteren keresztül – mondta a Népszavának Adamkó Péter, az ország egyik legismertebb barlangkutatója, aki több mint ötven éve kutatja a föld alatti járatokat. - Egyrészt igen nagy a beomlás veszélye, másrészt egy ekkora helyen nem tud megfordulni egy felnőtt ember, márpedig az ásás során valahogyan ki kell hordani a földet – fogalmazott a szakértő. Adamkó Péter azt is megjegyezte: a rendkívül keskeny járaton az oxigénhiány is komoly gondot okozott volna, a járatot ugyanis teljesen kitölti az ember teste. Szerinte az is kérdés, hogy a rendőrség hogyan tömített el egy ekkora alagutat. Azt ugyanis nem lehet csak a két bejáratnál lezárni, szakember kell, aki a föld alatti járatba is tömőanyagot juttat, különben fennáll a veszély, hogy később beomlik a vájat.
Az is rejtély, hogy mi lett a járatokból kitermelt több tonnányi földdel. A rendőrség a sajtóbejáráson ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a menekültek vagy az embercsempészek a határ szerb oldalán folyó patakba szórták a földet. Az említett vízfolyás viszont éppen csak csörgedezik, így nem tudni, miként sodort volna el nyomtalanul ekkora mennyiséget. A „munkák” ráadásul a - 270 milliárd forintból kiépített - határzárnál járőrözők szeme láttára folytak volna, forrásaink szerint ugyanis az ásotthalmi járat az egyik őrtoronytól néhány tíz méterre nyílt.
A történetben az egyetlen biztos pont az embercsempészet miatt letartóztatott szerb férfi lehet, akinek elvileg látnia kellett volna az alagúton át érkező menekülteket és akivel szemben idehaza eljárást indítottak. Róla azonban semmit sem tudni, a rendőrség pedig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy vádat emeltek-e a férfival szemben. A hatóságok egyébként más felvetéseinkre sem reagáltak érdemben.
A kommunikációs késlekedésre egyébként szintén nincs magyarázat, a Csongrád Megyei Rendőr-kapitányság ugyanis eddig minden, határsértőkkel kapcsolatos információt naponta, külön hírben közölt - akkor is, ha csak 1- 2 menekültet fogtak el –, ám sem a nyári, sem a későbbi híreikben nincs nyoma 44 menekült elfogásának, pláne alagútnak.
Az esetet természetesen a kormánypropaganda is felkapta és újdonságként tálalta, ám a menekültek alagútásása - bizonyítékok híján - inkább egy rendszeresen előkerülő legendának tekinthető. Az első ilyen híradás 2017 áprilisából ered, akkor Toroczkai László, ásotthalmi polgármester, a Mi Hazánk elnöke - akkor még jobbikos politikusként - azt mondta a Magyar Nemzetnek: „nem hivatalos forrásból” azt hallotta, a „katonák” Kelebiánál egy „kilométer hosszú alagutat fedeztek föl a határzár alatt, amelyen keresztül észrevétlenül be tudnak jutni az illegális határátlépők”. Pár hónappal később a Blikk már a „helyiekre” hivatkozva írta meg, hogy a menekültek egy „néhány száz méteres" alagutat ástak Kelebiánál, ám ebben a verzióban az alagút a talaj puhasága miatt beomlott. Idén áprilisban Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója vitte tovább a történetet: a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, hogy az embercsempészek a határkerítésnél létrákkal vagy kezdetleges alagutakat ásva igyekeznek bejuttatni a bevándorlókat a déli határszakaszon. Azonban Bakondi sem közölte, hogy pontosan hol, mikor, mekkora alagutat fedeztek fel.
Frissítve: 2019.12.17. 08:10

Az igazságügyi miniszter kormányzati vizsgálatot rendelt el a győri gyerekgyilkosság ügyében

Publikálás dátuma
2019.12.17. 07:43

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Péterfy-Novák Éva író nyílt levelére válaszolva közölte ezt Varga Judit.
Mint ismert, december 15-én két gyermek holttestét találták meg a rendőrök Győrben. Halálukat édesapjuk okozta, aki a bűncselekményt követően felakasztotta magát. Az áldozatokat a legkisebb, 6 éves gyermek fedezte fel. Láthatásra érkeztek a kicsik az apához, aki nem sokkal a tragédia előtt szabadult a börtönből, a gyermekek anyjára pedig korábban kalapáccsal és késsel támadt rá, miközben az aludt. Mindezek ellenére az apához felügyelet nélkül érkeztek a gyerekek. Az esetre reagálva Péterfy-Novák Éva írt nyílt levelet Varga Judit igazságügyi miniszternek, amiben tegezve tett fel számos kérdést neki:
  • "Hány nőnek és gyermeknek kell még meghalnia, hogy komolyan vedd a családon belüli erőszakot?"
  • "Szeretném, ha válaszolnál arra, hogy a féléven belül három családirtás elegendő indok-e arra, hogy legalább résnyire kinyisd a szemed, hogy átértékeld a lekezelő, lenéző kommunikációdat ezzel kapcsolatban."
  • "Ki a felelős a győri családirtásért, és miért nem ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt?"
Az Isztambuli Egyezmény 31. cikke szól a szülői felügyeleti jogról és a láthatásról, ezt is idézi Péterfy-Novák. Ez a cikk előírja, hogy az erre vonatkozó szabályok meghozatalakor figyelembe kell venni az egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekményeket, illetve olyan szabályokra van szükség, hogy a láthatási vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása ne veszélyeztesse az áldozat vagy a gyerek jogait és biztonságát.  

Megvonták a szülői jogokat, az anya mégis megegyezett a férfival

A Blikk.hu információi szerint a Szombathelyi Járásbíróságon korábban arról született döntés, hogy a férfitól megvonják a szülői jogokat. Ekkor azonban a korábban megtámadott anyuka a férfi mellett vallott, és végül bíróságon kívül, kettesben egyeztek meg a láthatás körülményeiről.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon reagált az író levelére, mint írja, a magyar jogszabályok megfelelnek az Isztambuli Egyezménynek, azon belül a 31. cikknek is. Hozzátette: "Mindez persze nem elégséges, ha ilyen tragédia előfordulhat. Átfogó kormányzati vizsgálat elrendelését kezdeményezem a felelősség tisztázása érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön, a konkrét tragikus esetben mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja." Végül a miniszter őszinte részvétét fejezte ki az édesanyának és az egész családnak.
Varga Judit levelére Péterfy-Novák Éva kommentben válaszolt, örömét fejezte ki az átfogó vizsgálat miatt, de költői kérdésként hozzátette: "Ha a magyar jogszabályok megfelelnek az Isztambuli Egyezménynek, akkor a magyar kormány miért nem ratifikálja azt?"
Szerző
Frissítve: 2019.12.17. 07:55

Rétvári nem lát politikai okokat a siófoki kórház egyik nővérének elbocsátása körül

Publikálás dátuma
2019.12.17. 07:30

Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR / ORFK
A siófoki kórház egyik szakdolgozója osztott meg a város országgyűlési képviselőjének oldaláról egy bejegyzést nem sokkal azután, hogy kiderült: az egészségügyi intézményben bezárnak osztályokat.
Nem politikai okokból bocsátotta el egyik szakdolgozóját a Siófoki Kórház-Rendelőintézet, hanem azért, mert az említett ápolónő a hivatását és esküjét megcsúfoló módon, az egészségügyben dolgozókhoz méltatlanul a Facebook-bejegyzésében azzal „viccelődött”, hogy mit tennének egy emberrel, ha bekerülne a kórházba – idézte a siófoki kórház közleményét Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Potocskáné Kőrösi Anitának adott válaszában. A siófoki jobbikos képviselő azután fordult írásbeli kérdéssel Kásler Miklóshoz, az Emmi vezetőjéhez, hogy – amint azt a Népszava elsőként megírta – novemberben két dolgozóját, a korábbi orvosigazgatóját, valamint egy felnőtt szakápolóját azonnali hatállyal elbocsátotta a siófoki kórház. Mindketten ellenzékiként vettek részt az önkormányzati választási kampányban, a doktor ráadásul egyéniben – függetlenként – le is győzte kormánypárti riválisát a körzetében. A nővér az ominózus Facebook-bejegyzésben Siófok és környéke országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály oldaláról osztott meg egy bejegyzést nem sokkal azután, hogy kiderült: a siófoki kórházban bezárnak osztályokat, többek között az urológiát. A nem túl választékos posztban azt írta, remélhetőleg nem azért vág furcsa arcot a képviselő, mert urológiai problémája van, akkor ugyanis nehéz helyzetbe kerül.  Potocskáné Kőrösi Anita az elbocsátások hírére „Megengedhető-e politikai alapon elbocsátani egészségügyi dolgozókat a krónikus orvos- és nővérhiány közepette?” írásbeli kérdéssel fordult Kásler Miklóshoz, amire pénteki dátummal kapott választ Rétvári Bencétől. Az államtitkár azt írta: a kórház közleménye cáfolja, hogy politikai okokból küldték volna el a két egészségügyi dolgozót, s szerinte az intézményben a betegellátás zavartalan. A kórház közleménye viszont az egykori orvosigazgató elbocsátásáról nem tesz említést, azaz nem cáfolja, hogy politikai okai voltak az eltávolításának.
Szerző