Depresszió ellen is hatásos a csapatban sportolás

Publikálás dátuma
2019.12.28. 13:10

Fotó: Pixabay
Nemcsak a gyerekek testi egészségét és társas kapcsolatait fejleszti a csapatsportolás, de mentális egészségüket is javítja, és megóvhatja őket a depressziótól – állítja egy amerikai kutatás.
Csak egyik előnye a focizásnak, kosárlabdázásnak vagy éppen jégkorongozásnak, hogy kisebb eséllyel alakulhat ki a gyerekeknél depresszió – derült ki egy amerikai kutatásból, amelyről még korábban a Dívány írt.
A kutatók egy több mint négyezer, 9 és 11 év közötti gyermek sportolási szokásairól és depresszióra való hajlamáról készült felmérés adatait elemezték, amit összevetettek a résztvevő gyerekek agyáról készült MRI-vizsgálatokkal. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy az egyéb szabadidős tevékenységekhez (például a hangszeres zenéhez vagy a művészethez) képest a csapatsport jelentősebb mértékben akadályozza a depresszió kialakulását. 
Emellett a kutatók azt is megállapították, hogy nagyobb azon gyerekek hippokampuszának térfogata, akik rendszeresen vesznek részt szabadidejükben társaikkal közös sportfoglalkozáson. A kutatás vezetője, Lisa Gorham idegtudós szerint ennek oka egyrészt a csapatsportok szabályokra épülő, rendszeres elfoglaltságot biztosító mivolta, másrészt pedig azok társas jellege, amelyek nagyban segítik a gyerekek szellemi és érzelmi fejlődését. 
Szerző

A rostdús táplálkozás újabb jótékony hatását fedezték fel

Publikálás dátuma
2019.12.27. 12:20

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Csökkenti a szív-, érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát a magas rosttartalmú étkezés egy új tanulmány szerint.
A rostokban gazdag táplálék javítja a 2-es típusú cukorbetegségben és a magas vérnyomásban szenvedő betegek vérnyomását, koleszterin-szintjét és vércukorértékét – derült ki egy új tanulmányból, amelyről az Orvostovábbképző Szemle Online számolt be.
A fehérjék, a rostok, a vitaminok és az ásványi anyagok csökkent, a szénhidrátok és a zsírok túlzott bevitele emeli a koszorúserek megbetegedéseinek esélyét. Bár a rostdús táplálkozás kedvező hatásai ismertek, a szív-, érrendszeri betegségekkel való összefüggéseinek eddig igazolásai korlátozottak voltak.
A kutatók 200, alacsony glikémiás indexű diétát folytató, 2-es típusú cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő felnőtt betegnél hat hónapon keresztül 20-25 százalékkal emelték meg a táplálék rosttartalmát. Az eredmények szerint a táplálkozás megváltoztatásának hatására jelentősen javultak a vérnyomás, az LDL koleszterinszint és az éhomi vércukorszint értékei.
A rostok a tápcsatornában megkötik a koleszterin részecskéket, még mielőtt azok felszívódnának, és így a koleszterin a rosttal együtt távozik a szervezetből. A rostdús táplálék a koleszterin felszívódás csökkentésén túl korai teltségérzetet kelt, emiatt kevesebbet eszünk, csökken a vércukorszint és javul a bélműködés.
Szerző

Szorongást is old az esti mese

Publikálás dátuma
2019.12.24. 15:00

Fotó: TEK IMAGE/Science Photo Library / AFP
A mesekönyvek helyét sokszor átveszik a mobiltelefonok, számítógépek és a televíziók, pedig a meséknek fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében.
„Egy könyv nemcsak kellemes időtöltést jelent, észrevétlenül tanít is. Már az egész kicsi gyerekek számára is érdekes lehet egy zörgő könyvecske, és miközben játszanak vele, találkoznak a színekkel, formákkal, a lapozgatás során pedig fejlődik a finommotoros képességük” – mondta Küri Johanna, a Budai Egészségközpont gyermekpszichológusa. 
A mesék gazdagítják a fantáziát, a képzelőerőt, segítenek feldolgozni, feloldani bizonyos szorongásokat és fejlesztik a szövegértést, amely a későbbiekben nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Ma már az esti meseolvasást, vagy a fejből kitalált mesemondást sokszor felváltja a mozgókép, pedig a mesélés amellett, hogy meghitt esti program, rengeteg mindenben segíti a gyermekünket – tette hozzá a szakember. 
A mesélés minőségi együtt töltött idő, amely segíti a szülő-gyermek egymásra hangolódását, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatukat. A mesét olvasó szülő és az azt hallgató gyermek között „virtuális” köldökzsinór alakul ki. A mese előkészíti a pihenést, ellazít, fejleszti a gyermek képzelőerejét, fantáziáját, kreativitását, érzelmeit és érzelmi intelligenciáját. Segít a feszültségek, félelmek, szorongás és a lelki nehézségek oldásában. Példát mutat a gyerekeknek és bátorítja őket a nehéz helyzetek, a problémák megoldásában. Segít megismerni és megérteni olyan fogalmakat, jelenségeket, mint például a bátorság, a harag, a szeretet, az irigység, a gonoszság, az önzetlen segítségnyújtás, az összefogás, de úgy beszél a születésről és halálról is, mint az életünk velejáróiról.
A mese hallása és nézése nem ugyanazt a funkciót tölti be a fejlődésben – olvasható a Mindset Pszichológia cikkében. A mesehallgatás a belső képek kialakításának fejlődését segíti, amire a tévében, tableten nézett mese nem képes, mert külső képeket kap a gyerek a fantáziájának használata helyett. Nem fejlődik ki a komplex belső képalkotási képesség, aminek az is a következménye, hogy nem tudják elképzelni a hallott mesét és megunják a hallgatását. 

Hogyan válasszunk mesét?

Fontos, hogy mindig a gyermekünk életkorának és lelki világának megfelelő mesét válasszunk, hiszen csak így fogja megérteni a történetet és a mese is így éri el a célját. Tartsuk szem előtt azt is, hogy a gyermekünk meddig tud egy dologra koncentrálni. Kisóvodás korban elegendő lehet a 3-4 perces mese is – jegyezte meg Küri Johanna. 
A legjobb, ha mi találunk ki valamilyen, színes-szagos, minél több érzékszervet bevonó történetet, hiszen abba beleszőhetjük a gyermekünket érintő „problémákat”, az őt foglalkoztató kérdéseket, történéseket. A mesékbe csomagolt konfliktushelyzetek és megoldási minták mélyen elraktározódnak a gyerekekben, amelyek később, szükség esetén aktivizálódni tudnak. Az a mese, amit a gyerek sokszor hallani akar, nagy valószínűséggel megoldást nyújt neki, erőt ad valamelyik aktuális belső konfliktusával vagy vágyával kapcsolatban.
„A legfontosabb, hogy szívből meséljünk, akár egy személyes vagy egy kitalált történetet, vagy akár sokadjára is örömmel mondjuk el a kedvenc mesét is. A mesélés legyen olyan program, amelyben mindenki szívesen vesz részt, soha ne erőltessük. Természetesen meg kell találni az időt a számítógépezésre vagy a tévénézésre is, de ha tehetjük, a nyüzsgő napot egy összebújós meséléssel zárjuk” – tette hozzá Küri Johanna.
Szerző