Előfizetés

Erdogan egykori szövetségese és miniszterelnöke török ellenzéki pártot alapít

Pion István
Publikálás dátuma
2019.12.13. 19:41
Ahmet Davutoglu új párt alapítását jelentette be
Fotó: ADEM ALTAN / AFP or licensors
Ahmet Davutoglu mellett 18 volt Erdogan-párti képviselő lép be a tömörülésbe.
Törökország volt miniszterelnöke és volt külügyminisztere, Ahmet Davutoglu csütörtökön nyújtotta be a török belügyminisztériumhoz pártalapítási kérelmet, indoklása szerint azért, hogy legyen valódi kihívója Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnöknek, aki 17 éve vezeti az országot az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) színeiben. Davutoglu, aki 2014 és 2016 között volt a kormány első embere, valamint az AKP elnöke, pénteken, Ankarában tartott sajtótájékoztatót, itt mutatta be a Jövő Pártja nevű új alakulatot. A párt logója egy zöld platánfalevél. Davutoglu az eseményen azt ígérte, hogy pártja védeni fogja az emberi jogokat és a helyi kisebbségek szabadságát. "Az állam elsődleges felelőssége olyan politikai, kulturális és gazdasági feltételek biztosítása, amelyek alapot képeznek polgárainak méltóságához" - mondta. Hozzátette: "Egy állam nem hanyagolhatja el állampolgárait és alapvető jogaikat. A demokratikus közigazgatás alapja az alapvető jogok és a szabadság egyenlő biztosítása az összes polgár számára."
Davutoglu beszélt arról is, hogy a 2017-es török népszavazás után bevezetett elnöki rendszer a demokratikus normákat leépíti, azok hanyatlásához vezet.

A politikus önként mondott le miniszterelnöki tisztségéről 2016-ban, amikor megkezdődtek az előkészületek az új rendszer kiépítéséhez. A pártalapító civilben történészprofesszor és akadémikus, az AKP egyik legismertebb és legtekintélyesebb politikusa volt, de mivel nyíltan szembeszegült Erdogannal, három társával együtt idén szeptemberben ki akarták zárni az AKP-ból, de ezt megelőzve mindannyian kiléptek, ami további kritikus kormánypárti politikusok távozását vonta maga után. Ravza Kavakçı, az Erdogan-féle AKP központi végrehajtó-bizottságának tagja azt nyilatkozta, hogy az elnöknek nincs miért félnie.
"Nem gondolom, hogy az újonnan alapított párt rövid- vagy hosszútávon bármilyen hatással lenne a török ​​politikára"

- mondta Kavakçı. Hozzátette: "17 vagy 18 éve az AKP nyeri a választásokat, mindvégig megőrizve a török ​​nép támogatását." Szerinte a kormánypárt folyamatosan változik, méghozzá az emberek igényei alapján. "Pártunk élő és dinamikus. Figyelembe vesszük támogatóink igényeit, ahogy mindig is tettük. Ebben nincs számunkra semmi új" - tette hozzá. Egy másik egykori AKP-tag, Ali Babacan két hónappal korábban lépett ki, mint Davutoglu, és várhatóan heteken belül ő is saját rivális párt alapítását jelenti be. Elemzők szerint a tagok sorozatos kilépései a kormánypárton belüli elégedetlenséget tükrözik.

Kizárták Strachét a Szabadságpártból

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.13. 16:31

Fotó: Helmut Fohringer / AFP/APA-PictureDesk
A volt pártelnök, egykori alkancellár kizárásáról pénteken egyhangúlag döntött a tartományi pártvezetés.
Heinz-Christian Strache - 14 éves elnökség után - májusban volt kénytelen lemondani az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztségéről, miután nyilvánosságra került az Ibiza-videó néven ismertté vált felvétel. A titokban, megrendezett körülmények között készített videón Strache és Johann Gudenus, a párt akkori frakcióvezetője egy - magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó - nővel tárgyalt. Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. A botrány után Strache lemondott alkancellári posztjáról és pártelnöki tisztségéről. Nem sokkal később felbomlott az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ koalíciós kormánya, és előrehozott választást tartottak, amelyen a Néppárt magabiztos győzelmet aratott. Az Ibiza-videó után nyilvánosságra kerültek azok a -- Strache egykori testőre által gyűjtött - számlamásolatok is, amelyek arról tanúskodtak, hogy a politikus pártelnökként pártpénzből fizette magánköltségeit; erre havi tízezer eurós keret állt rendelkezésére. Dominik Nepp bécsi tartományi pártvezető pénteken a kizárást követően azt mondta: korrektül akartak eljárni Strache ügyében. Kifejtette: péntek délelőtt ülésezett a párt döntőbírósága azzal a céllal, hogy meghallgassa Strachét. A volt pártelnök azonban nem jelent meg a testület előtt; ahelyett egy levelet és e mailt is írt, amelyben kifejezésre juttatta, hogy értetlenül áll a helyzet előtt; "nem áll rendelkezésre, és nélkülözhetőnek tartja magát". Azt követően pénteken a tartományi pártvezetés egyhangúlag döntött Strache kizárásáról. Az indoklás szerint "számos nyilvánosság előtt tett kijelentése, Facebook-posztja és nyilvános fellépése" miatt marasztalták el. Norbert Hofer pártelnök elmondta, hogy különbözőképpen járnak el az egyszerű párttagok és a pártvezetés tagjainak ügyeiben; utóbbiak esetleges kizárásáról a párt tartományi vezetése dönt. A párt terveiről azt mondta: az FPÖ komoly, stabil jobboldali konzervatív párt szeretne lenni. Fontos tulajdonságként kiemelte a szerénységet; valamint azt, hogy botrányok és személyi kultusz nem fordulhatnak elő. Két munkacsoportot alakítottak ki, amelyik többek között a kommunikáció megújításáért, új médiakapcsolatok kialakításáért felelős. A pártvezető az Ibiza-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: "történelemnek tekintik" az ügyet.
Heinz-Christian Strache kizárását követően Facebookon közzétett videóüzenetében azt hangsúlyozta: tudomásul vette, hogy kizárták a Szabadságpártból, és a döntést nem fogja hivatalosan megtámadni. Arról is beszélt: hiába tett kemény erőfeszítéseket arra vonatkozóan, hogy a Szabadságpárt tagjaival rendezze a vitás kérdéseket; így azokban a bíróságnak kell ítéletet hoznia. Jövőbeni terveiről azt mondta: mivel a lakosság "rendkívül nagy együttérzéséről" tett tanúbizonyságot, azon gondolkodik, hogy jövőre visszatér a politikába. Az emberek együttérzése ugyanis biztatást jelent számára, hogy ne fordítson hátat a politikának, támogatóinak és az ország polgárainak. Strache leszögezte: FPÖ-s párttagsága mostanra történelem, kizárásával életének jelentős fejezete zárult le.

Bonyolult alkudozás kezdődhet a britekkel

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.12.13. 16:28

Fotó: DARIO PIGNATELLI / Európai Tanács
EU-csúcs: A huszonhetek a lehető legszorosabb kapcsolatokra törekszenek az Egyesült Királysággal
Megkönnyebbüléssel fogadták a Brüsszelben tanácskozó állam- és kormányfők, hogy a Boris Johnson vezette konzervatívok fölényes győzelmet arattak a csütörtöki brit parlamenti választásokon. A kényelmes alsóházi tory többség azt jelenti, hogy a képviselők hamarosan elfogadhatják a Brexitről szóló megállapodást, és az Egyesült Királyság a tervezett időpontban, január 31-én távozhat az Európai Unióból. — Mi készen állunk a tárgyalásokra, és azt várjuk, hogy a brit parlament jóváhagyja a kilépési egyezményt amilyen gyorsan csak lehet — mondta a másfél napos uniós csúcsot lezáró sajtóértekezletén a találkozót elnöklő Charles Michel, aki most debütált a tagállamok vezetőiből álló testület élén. Mind ő, mind Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azt hangsúlyozta, hogy az EU a lehető legszorosabb és azonos versenyfeltételeken nyugvó kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik a szigetországgal. A tervek szerint az Európai Bizottság januárban teszi le az asztalra javaslatait a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokra szóló megbízásra, amelyet a tagállamok legkésőbb február végén fognak jóváhagyni. Ezt követően kezdődhetnek meg a megbeszélések a jövőbeni kapcsolatokról a Csatorna két partja között. Az EU főtárgyalója ugyanaz a Michel Barnier lesz, aki brit partnereivel tető alá hozta a kilépési megállapodást. Boris Johnson brit kormányfő az átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ikéig megegyezést akar, amit Brüsszelben túl becsvágyó célnak tartanak, és amit von der Leyen is “jelentős kihívásnak” nevezett. Szerinte tarifák és kvóták nélküli, dömpingmentes kereskedelmi kapcsolatokra kell törekedni, külön figyelmet szentelve a védelmi és a biztonsági együttműködésnek. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy gyors és intenzív tárgyalásokat kell folytatni, amelyek “meglehetősen bonyolultak” lesznek. Minden uniós megszólaló hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a huszonhetek egységét. Másfél napos ülésükön az állam- és kormányfők jóváhagyták, hogy 2020-2022 között az uniós intézmények kezdeményezésére rendezzenek konferenciát az EU jövőjéről. A menetrend kidolgozása a januárban hivatalba lépő horvát EU elnökségre vár. A tanácskozásról távozóban több vezető visszatért a péntek hajnalban megszületett félmegállapodásra Európa klímasemlegességének megteremtéséről. A 2050-re szóló kötelezettségvállalást Lengyelországon kívül minden tagállam jóváhagyta. Partnerei legközelebb jövő júniusban próbálják majd meggyőzni Varsót a csatlakozás fontosságáról, akkor, amikor már megszülettek a zöld átállás támogatására vonatkozó konkrét tervek. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, a lengyel vonakodás nem fogja lelassítani az EU áttérését a klímasemleges gazdaságra, míg Orbán Viktor kormányfő azzal dicsekedett a Facebook-oldalára feltöltött videóban, hogy Brüsszel elismerte: Magyarország klímabajnok.