Előfizetés
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Ezek az Airbusok váltják a lejáró szavatosságú orosz katonai helikoptereinket

Pénteken hivatalosan is átadták az első négy H145M típusú, könnyű, több célú gépet, amiből 2021-ig összesen húsz áll szolgálatba a honvédségnél, a jelenleg szolgáló orosz helikopterek néhány éven belül felhasználják engedélyezett üzemidejüket. A legmagasabb szintű fegyverzettel felszerelt új gépek személyszállításra, egészségügyi kiürítésre, kutató-mentő, tűztámogató és felderítő, valamint határőrizeti feladatok ellátására is alkalmasak.

Szerző

Megosztás
Szabó István, a HM államtitkára elmondta, hogy az első 20 helikopter üzemeltetéséhez és kiszolgálásához szükséges berendezéseket, szolgáltatásokat is beszerezték
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A szerződés 5 évre szóló logisztikai támogatást, kiképzést, valamint átképzést is tartalmaz
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A helikopterflotta fejlesztésének következő lépcsőjét 16 darab közepes kategóriájú, többcélú légi jármű beszerzése jelenti majd
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az együttműködés eredményeként az Airbus egy új, fém helikopteralkatrészek gyártásával foglalkozó kompetenciaközpont beindítását tervezi Békéscsaba körzetében - jelentette be a cég elnöke
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Úgy tűnik, hogy nem csak német autót, de helikopteralkatrészeket is fognak gyártani Magyarországon
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az államtitkár szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési program az elmúlt évtizedek legkomplexebb korszerűsítési csomagja
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az első gépeket november 18-án mjutatták be
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP or licensors

Nem elég kövérnek lenni, hosszú az út a jokozunáig

A szumó sokkal több annál, mint két túlsúlyos ember ágyékkötőben egy agyagdobogón. A japánok harcművészetnek és nemzeti sportjuknak tekintik, nagyon sok szertartás és rituálé kapcsolódik hozzá, sokak szerint a szamurájok hagyományai a szumóban élnek tovább. A Nagy Bajnok címig (jokuzuna) keserves az út, a sportág történetében eddig csak 69 birkózónak sikerült kiérdemelnie ezt a címet, amely egy életre szól és visszavonhatatlan. Nézze meg, mi történik egy edzésen!

Szerző

Megosztás
A professzionális szumót a Japán Szumószövetség szervezi, ahol minden aktív birkózó tagja egy istállónak (heja), melyet egy-egy ojakata (edző) irányít
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A mérkőzéseket a dohjó nevű 4,55 méter nagyságú, agyagból és szalmából készült kör alakú küzdőtéren vívják
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A cél az, hogy kiszorítsák az ellenfelet a körből vagy arra kényszerítsék, hogy valamelyik testrészét (kivéve természetesen a talpát) a küzdőtérre érintse
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Bár a tömeg előny, de nem elég csupán kövérnek lenni
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A küzdelem gyakran csak néhány másodperc, de a kiegyenlített meccsek több percig is eltarthatnak
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Zárt közösség a szumósoké, nem született japánként nehéz érvényesülni. Levan Gorgadze például grúz származású
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A küzdőfeleknek tilos hajat húzni, szemet nyomni és ököllel ütni, ugyanakkor nyomást, gáncsolást, pofozást és különböző testdobásokat lehet látni
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Ezek a technikák sok később kialakult sportágra hatással voltak, így például a cselgáncs is ősi szumó dobótechnikákból alakult ki
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Szigorú az előmenetel-rendszer, rangot és pénzt a szumóban csak győzelemmel lehet szerezni, aki veszít, azt lefokozzák. Az automatikus visszasorolás csak a két legmagasabb rang, az ózeki és a jokozuna esetén nem történik meg
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Az összecsapásokat hosszú előkészületek előzik meg
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A birkózók lábaikat oldalirányban magasra felemelik, majd hatalmas dobbantással eresztik le. Ez a mozdulat és a sószórás a küzdőtér rituális megtisztítását szolgálják
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A versenyzők egész pályafutásuk alatt nagy stressznek vannak kitéve, ami a nagy súly okozta betegségekkel együtt magyarázza viszonylag alacsony átlagéletkorukat
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
A vesztes hagyja el először a dohjót. A felsőbb osztályokban a győztes megkapja a szponzorok által felajánlott, borítékokban lévő pénzdíjakat (kensó-kin), ezt a gjódzsi a harci legyezőjén nyújtja át, a rikisi pedig tenyéréllel három rövid, függőleges vágá
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Négy perc elteltével a bíró pihenőt rendel el, majd folytatódhat a küzdelem. Ha további négy perc múlva sincs eredmény, akkor döntetlent hirdeznek, bár ez elég ritka, a felső osztályban utoljára 1974 szeptemberében volt ilyenre példa
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Fotó: Mustafa Ozturk / AFP

Bosznia bezárja a szeméttelepre épített aknaveszélyes menekülttáborát

A boszniai Bihac mellett található Vujcak ideiglenes befogadóállomás egy szeméttelepre épült, mellette még mentesítetlen aknamezők is találhatók. A sokat kritizált táborban nincs folyóvíz, áram sem és a tél beálltával tovább romlottak az amúgy is embertelen körülmények. A horvát határ közelében lévő komplexumból más menekülttáborokba szállítják a lakókat, de sokan inkább nekivágnak a horvát határ menti Pljesevica-hegyeknek, hogy így jussanak be az Európai Unióba.

Szerző

Megosztás
A vucjaki sátortáborban korábban 7 ezren éltek, most a hideg és a havazás ellenére továbbra is mintegy 500-600-an vannak
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A tavalyi év óta mintegy 40 ezren érkeztek Bosznia-Hercegovinába annak érdekében, hogy onnan megpróbálják elérni a jómódú, nyugat- és közép-európai országokat
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A tábor egy korábbi aknamező közelében fekszik, nincsenek felállított mosdók, sem folyóvíz
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A sátrakat lebontják, és megtisztítják a helyszínt, hogy ne legyen lehetőség a visszatérésre
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A vizet egy közeli kútból hordják
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ellátogatott a táborba, majd sokkolónak és szégyenletesnek nevezte az ott lakók életkörülményeit
Fotó: Mustafa Ozturk / AFP
Az emberi jogi biztos szerint megnyitni sem szabadott volna egy ilyen tábort, vagy már régen fel kellett volna számolni
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A tábor maradék lakójának többségét a Szarajevóhoz közeli Blazujba, egy volt laktanyába szállítják
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
Vannak olyanok, akik nem akarnak befogadóközponta kerülni, ők inkább nekivágtak a horvát határ menti Pljesevica-hegyeknek, hogy így jussanak be az Európai Unióba
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP