Nem fogadják el a kormány válaszát, a nagyköveti tanács elé viszik Kovács tweetjeinek ügyét

Publikálás dátuma
2019.12.13. 13:58

Fotó: Népszava
A kormányszóvivő válaszul nyilvánosságra hozta a levelet, melyet Gulyás Gergely írt alá.
Megérkezett a magyar válasz az EU finn soros elnökségének a levelére, amelyben Tytti Tuppurainen Európai-ügyi miniszter magyarázatot kért Kovács Zoltán viselkedésére. A nemzetközi kormányszóvivő élőben posztolt a Twitteren a magyarországi helyzetről szóló, zárt ajtók mögött megrendezett keddi brüsszeli meghallgatásról. Ez felbőszítette a résztvevőket és az ülést vezető finn minisztert, aki szerint Kovács magatartása megsértette az eljárási szabályzatot és az EU szerződését. Tytti Tuppurainen pénteken a Twitteren tette közé, hogy a soros EU-elnökség megkapta a magyar kormány válaszát (amit egyébként csütörtök délután várt). „A válasz nem kielégítő és hiányos, nem érinti a tweetelést, és megpróbálja elterelni róla a figyelmet. Komoly vétség megsérteni az EU Tanács üléseinek titkosságát. Konzultálni fogunk a Tanács jogi szolgálatával, és a jövő héten a nagyköveti tanács (Coreper) elé visszük az ügyet” – írta a tárcavezető.
Válaszul Kovács Zoltán – szintén a Twitteren – nyilvánosságra hozta a levelet, amelyet Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter írt alá. Az irományban a miniszter felsorolja a 7. cikkelyes eljárásra vonatkozó budapesti kifogásokat, kezdve azzal, hogy Magyarország nem ismeri el a folyamatot elindító európai parlamenti jelentés érvényességét, mivel jóváhagyásakor – szerinte – törvénytelenül hagyták figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat. Gulyás felrója azt is, hogy a Tanács főtitkársága egy magánszemély rendelkezésére bocsátotta a korábbi, szeptemberi meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, amit az illető később közzétett az interneten.
Véleménye szerint a finn soros elnökség megszegte a pártatlanság elvét, amikor egy második meghallgatást is napirendre tűzött a 7. cikkelyes eljárásban, és hagyta, hogy az EP jelentésében nem szereplő témák is felmerüljenek a vitában. Gulyás „zavarónak és sokkolónak” nevezi továbbá, hogy a meghallgatáson egyes tagállamok és uniós intézmények az ismeretek és a tények olyan nyilvánvaló hiányáról adtak tanubizonyságot, amely megakadályozta az objektív véleményalkotást. Előkerül a levélben Soros György is, mégpedig az általa finanszírozott civil szervezetek révén: Gulyást az is zavarba ejtette és sokkolta, hogy egyes tagállamok és EU-s intézmények ezeknek az NGO-knak a vádjait visszhangozták az ülésteremben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter végül határozottan visszautasítja az antiszemitizmus vádját.

Orbán: nem győztünk, de Magyarország klíma-bajnok

Publikálás dátuma
2019.12.13. 13:45

Fotó: Mario Salerno / Európai Tanács
A miniszterelnök elégedett a klíma-csúccsal: jöhetnek a brüsszeli milliárdok és az atomerőmű-építés.
Közösségi oldalán közzétett videóban dicsekedett el Orbán Viktor miniszterelnök azzal, hogy szerinte Brüsszel elismerte a csütörtöki, éjszakába nyúló uniós klímacsúcson, hogy "Magyarország klímabajnok". A miniszterelnök tőle szokatlan szerénységgel és megszokott harcias retorikával azt is mondta,
"nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre".

A csúcstalálkozón arról sikerült többé-kevésbé megegyeznie az uniós országok vezetőinek, hogy 2050-re karbonsemleges lesz az EU. Egyedül Lengyelország nem mondott igent, de mint hogy nemet sem, kompromisszumos megállapodás született, Varsó pedig haladékot kapott. A lengyelek Csehországgal és Magyarországgal együtt sokáig blokkolták a megegyezést, konkrét ígéretet követelve arra, hogy rengeteg pénzt küld Brüsszel a korszerűsítésre. Az Orbán-kormány emellett a paksi atomerőmű bővítéséhez is ragaszkodik, úgy állítva azt be, mintha az egyetlen "zöld" alternatíva lenne.
"Sikert értünk el, mert megteremtettük az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg ennek az árát"

- állította videójában a kormányfő, kijelentésével azt a látszatot keltve, mintha egyébként ez történt volna. Mint kifejtette, ezután olyan szabályok is meghozhatóak, amik "nem vesznek el pénzt az egyébként felzárkózást célul kitűző országok elől", valamint a nukleáris energia alkalmazását bátorítják - azaz, Magyarország esetében az újabban kudarcokat halmozó orosz Roszatomnak teremtenek munkát.
Szerző

Szijjártó: Kezdődik a magyar űrhajós kiválasztása

Publikálás dátuma
2019.12.13. 12:12
Szijjártó Péter találkozója Dmitrij Rogozinnal, a Roszkozmosz orosz állami űrügynökség igazgatójával (b3) Moszkvában 2019. december 13-án
Fotó: KKM/Borsos Mátyás / MTI
A külügyminiszter szerint a cél az, hogy 2024-2025-re a kutatóűrhajós elkezdhessen dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson.
Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával. A tárcavezető az MTI-nek azt mondta:
„az Oroszországban jelenleg folytatott űrprojektek közül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték, hivatalosan is magyar-orosz űrkutatási projektekként folytatódnak.”

Hozzátette, hogy
„a magyar-orosz űrkutatási, űrtechnológiai együttműködés egyik legfontosabb céljaként immáron közösen tűztük ki azt, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson. Az ehhez szükséges kiválasztási és kiképzési munkálatokat haladéktalanul megkezdjük”.

Szijjártó közölte, hogy jelenleg három olyan űrkutatási projekt zajlik Oroszországban, amelyben már eddig is volt magyar technológiai hozzáadott érték. Ezek alapvetően mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megújított eszközállományát hivatottak előállítani. „Most ezeket a projekteket hivatalosan is közös űrkutatási-űrtechnológiai fejlesztési projektekké tesszük, abban megemeljük a magyar részvételnek mind a mennyiségét, mind a hozzáadott értékét. Ez a magyar űripar számára egy fantasztikus új lehetőséget jelent” – fogalmazott.
„A magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatási projektekben is, kevéssé ismert módon, a magyar hozzáadott érték már rendkívül magas”

– tette hozzá.

Azt mondta, hogy az új magyar kutatóűrhajós ISS-re való felküldése 2024-2025-ben lehet reális. A cél az, hogy a magyar fejlesztéssel és hozzáadott értékkel kidolgozott űripari eszközöket már a magyar kutatóűrhajós vigye fel az űrállomásra, és ott 3-6 hónapon keresztül kutatómunkát tudjon végezni velük.
„Az anyagi vonatkozásokban is előreléptünk abban a tekintetben, hogy ezeknek a közös kutatásoknak, valamint a magyar kutató űrhajósnak a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldésének költségeit nem készpénzben kell teljes egészében kifizetni, hanem a magyar hozzáadott szellemi értéket, a magyar kutatási eredményeket is az orosz fél beszámítja a magyar fél pénzügyi szerepvállalásába”

– tette hozzá.

Szijjártó november végén jelentette be, hogy Magyarország 2024-ig űrhajóst küld a Nemzetközi Űrállomásra az orosz Orosz Szövetségi Űrügynökséggel (Roszkoszmosz) való együttműködési program részeként. Később már arról beszélt az RTL Klub Híradójának, hogy az űrprogram három év alatt 7-10 milliárd forintba kerülne. Ez az összeg egyébként csak egy igen „fapados” űrutazásra lenne elég: a bajkonuri orosz űrközpontot és az onnan indított Szojuz űrhajókat ugyanis az amerikai NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósai is használják, ám ennél lényegesen nagyobb összegért – erről itt írtunk bővebben.