Vörösiszapper: súlyosították a Győri Törvényszék ítéletét

Publikálás dátuma
2019.12.13. 11:46

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az elsőrendű vádlottat négy, a másodrendű vádlottat pedig három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélték.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. A másodfokon eljáró táblabíróság az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt. A másodrendű vádlott, D. József, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését pedig két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt. A harmad-, negyed-, hatod- és nyolcadrendű vádlottak próbára bocsátásának idejét egy, illetve két évvel hosszabbította meg az ítélőtábla, egyebekben helybenhagyta a Győri Törvényszék idén február 4-én hozott ítéletét. A törvényszék a tizennegyedrendű vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, a hetedrendűt pénzbüntetésre ítélte. A tizenharmadrendű megrovást kapott. Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek. Az ügyész 13 vádlott terhére nyújtott be fellebbezést, így két felmentett vádlott esetében jogerőre emelkedett a határozat. Hét vádlott (első-, másod-, harmad-, ötöd-, heted-, kilenced- és tizenötödrendű) nem volt jelen az ítélethirdetésen.
Zólyomi Csilla, a bírói tanács elnöke a több mint három órán át tartó indoklás felolvasásakor elmondta: a törvényszék indoklásában valamennyi vádlottra nézve leírta, hogy kit miért tart bűnösnek, de a büntetéseket nem egyéniesítette, emellett a táblabíróság a büntetés kiszabása során nem állapított meg arányosságot a vádlottak között. A súlyosítás mértékét az ítélőtábla a szabályszegések mennyiségéhez, mértékéhez és súlyához igazította. A legtöbb szabályszegést ennek értelmében az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott követte el, így az ő felelősségük is volt a legnagyobb - mondta. Kiemelte azt is, hogy a tározó gátjának átszakadásához tervezői, kivitelezői hibák vezettek, ám a vádlottak nem tartották be a szabályokat, a kötelezettségeiket, amellyel jelentősen súlyosították a katasztrófa következményeit. Egyebek mellett leállították a semlegesítést, a lúgosság mértéke a megengedett literenkénti 2-4 gramm helyett 6, vagy a fölötti gramm volt, emellett 500 ezer köbméterrel több anyag volt a kazettában. Zólyomi Csilla az abszolút hatályon kívül helyezésről és bűncselekmény hiányában történő felmentésről szóló védői fellebbezésekről azt mondta, hogy a tábla nem talált olyan okot, amely a hatályon kívül helyezést eredményezte volna. Részletezte, hogy az eljáró bíró rendelkezett gazdasági ügyek elbírálására szóló kijelöléssel. Az Országos Bírósági Hivatal elnöki határozata az igazgatási jellegű szabályokra volt vonatkoztatható, nem pedig az egyedi ügyekben hozott határozatokra, ezért a törvényszék bírói tanácsának megalakulása törvényes volt - tette hozzá. Nem fogadta el a védelem azon védekezését sem, hogy közveszélyokozás tárgyalását kizárólag a területileg illetékes bíróság folytathatja le, mert jelen esetben a Veszprémi Törvényszék jelezte, hogy elfogultság miatt nincs bírája, ezért a Győri Ítélőtábla kijelölése révén folytatta le az eljárást a Győri Törvényszék. Ugyanígy nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye alapul a táblabíróság, mert azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, ezért az semmisnek tekintendő - mondta. Az iszapömlés ügyében 2012 januárjában tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért kimondta: megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki.
Frissítve: 2019.12.13. 15:28

Szeviép-ügy: másodfokon felmentette a vádlottakat a bíróság

Publikálás dátuma
2019.12.13. 11:15

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
A törvényszék megszüntette a bűnügyi felügyeletet.
A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottait pénteken. Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság. A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét. A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak –, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették. Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna. A törvényszék szerint a járásbíróság „szinte saját lehetőségein is túlterjeszkedve” rendkívül sok bizonyítékot szerzett be, de ennek ellenére nem végezte el a bizonyítást a szükséges mértékben. A rendelkezésre álló bizonyítékok csupán a gazdasági tevékenység kis részét fedték le, nem lehet kiragadni csak bizonyos cselekményeket, a vállalkozás teljes gazdálkodását kellett volna vizsgálni, melyhez szükség lett volna a teljes iratanyag, könyvelés, analitika lefoglalására, és azok értékelésére egy szakértői csoport által. Vizsgálni kellett volna az aktuális gazdasági körülményeket is – mondta a bíró, utalva arra, hogy a vádlottak azzal védekeztek: a cég ellehetetlenülésének egyik fontos oka volt, hogy a magyar és a román állam az elvégzett munkák után mintegy négymilliárd forinttal maradt adósa a vállalkozásoknak, illetve 600 millió forint forgalmi adót sem kaptak vissza. Az ennek értékeléséhez szükséges bizonyítékok azonban nem álltak rendelkezésre – mondta Kovalcsik Éva. Mivel a Szeviép Zrt. kapcsolt vállalkozásainak iratanyaga sem állt rendelkezésre, a járásbíróság a vádlottak azon állítását sem tudta értékelni, hogy a leányvállalatoknak és projektcégeknek nyújtott kölcsönök azok működőképességét biztosították. Így nem derült ki az sem, hogy a vádlottak által alkalmazott megoldás volt a legcélszerűbb. A tanácsvezető bíró kitért arra is, hogy rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelt a járásbíróság, és alaptalanul vetette el azoknak a tanúknak a nyilatkozatait, akik a bíróság előtt sokkal részletesebb vallomást tettek, mint a nyomozás alatt. Az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak bűnösségének megállapításának érdekében, a védők és a jelenlévő vádlottak három nap gondolkodási időt kértek. A törvényszék megszüntette a vádlottak bűnügyi felügyeletét.
Szerző

Nem fogadták el Ferencvárosban Bácskai 3,3 millió forintos szabadságmegváltását

Publikálás dátuma
2019.12.13. 10:02

Fotó: Facebook/Bácskai János
A volt polgármester kifizetését a képviselőtestület 6 igen, 2 nem és 8 tartózkodás mellett elutasította.
Elutasította Ferencváros képviselőtestülete azt a határozati javaslatot, amely azonnal kifizetett volna a leváltott polgármesternek az elmúlt években bentragadt szabadságai után 3,3 millió forintot egy összegben – derül ki a Mérce tudósításából. A napirendi pont előtt a kerület új jegyzője, Dombóvári Csaba figyelmeztette a képviselőket arra, hogy jogi véleménye és a hatályos, a tisztviselők szabadságolására vonatkozó jogszabályok szerint sincsen arra lehetősége egy kerületi képviselőtestületnek, hogy az ügyben dönthessen a kifizetésről. Dombóvári kiemelte azt is: a határozat és az elmaradt kifizetés után Bácskai akár bírósági úton is kérhet jogorvoslatot a testület ellen. Ennek ellenére Mátyás Ferenc, a Momentum kerületi képviselője hangsúlyozottan elutasította, hogy ne lenne más jogi lehetőségük, mint a Bácskai János részére történő kifizetés. Emlékeztetett: az ő álláspontja szerint a 47/2019-es kerületi határozat, amely Bácskai szabadságolási ütemtervét jóváhagyta, és amely összesen 86 nap szabadságot vett csak ki, szerinte a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi 199. törvény (Kkt.) rendelkezéseivel is szembemegy. Árva Péter, a Párbeszéd helyi képviselője pedig arra volt kíváncsi a jegyzőtől, miféle jogi következményei lesznek annak, ha a testület most leszavazza a kifizetést, avagy az ügyben tartózkodik az általa ismertetett tények tükrében. Dombóvári jegyző szerint Mátyás érvelése nem áll meg jogilag, sőt, szerinte egy kerületi képviselőtestületnek ugyanúgy nincsen mérlegelési lehetősége a szabadságmegváltások kifizetésének esetén, „mint ahogy a polgármester illetményének meghatározása esetén” sem, így azt kötelező módon, a központilag megállapított mértékben kell Bácskai számára a kerületnek megtérítenie. Noha Bácskai János előbb bejelentette, hogy érintettsége okán sem hozzászólni, sem szavazni nem kíván az ügyében, később mindehhez a vita során hozzátette,
„szeret dolgozni” és ezért, valamint rengeteg tennivalója miatt tudott ebből csak töredéket kivenni.

Mátyás Ferenc erre úgy reagált Bácskai felé, hogy ugyan „ő is szeret dolgozni” de szerinte a Kkt. világosan fogalmaz, „január 31-ig, illetve március 31-ig” kell igénybe venni a szabadságot „ez pedig nem lehetőség, hanem szigorú szabály.” Baranyi Krisztina polgármester, miközben konstatálta, hogy a testületi ülésen két nagyon különböző jogi értelmezés született, a jogi felelősségrevonás „már megtörtént a választásokon”, ő személy szerint a szavazás eredményétől függetlenül
vizsgálatot fog kezdeményezni a szabadságolás ügyében, de a képviselőkre bízta, hogy „politikai vagy jogi szempontok alapján” szavaznak-e most.

Végül a volt polgármester kifizetését a testület 6 igen, 2 nem és 8 tartózkodás mellett elutasította. 
Szerző