Eltitkolt fertőzés van, felelős nincs

Publikálás dátuma
2019.12.13. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Sorra táppénzre mennek a bázakerettyei szociális otthon ápolói – tudta meg lapunk. A tárca magyarázkodik, a falu a turizmusát is félti.
"Van egy olyan egészségügyi helyzet, egy fertőzés, ami ismert, és amelyet már kezelnek szűrésekkel" – mondta az MTI-nek Fülöp Attila, a humántárca államtitkára a Népszava csütörtöki cikkére reagálva. Arról viszont nem tett említést, hogy ezt az MRSA-fertőzést nem most, hanem több mint egy éve észlelték először a pszichiátria betegeket gondozó bázakerettyei intézményben, a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) pedig csak a napokban tudta meg ezt és kezdett intézkedni. Azt viszont állította: szó sincs az ügy eltussolásáról. Fülöp Attila nem beszélt arról, miként történhetett meg, hogy a fenntartó több mint egy évig nem szerzett tudomást a fertőzésekről. A Népszava írta meg elsőként, hogy Zala megyei Bázakerettyén a múlt héten közmeghallgatást tartottak, és a helyiek itt értesültek arról: a szociális otthonban antibiotikum-rezisztens baktérium fertőz tavaly nyár óta, az intézmény vezetése pedig senkit nem értesített. Annak ellenére sem, hogy az otthon lakói kijártak a faluba, a helyiek közül pedig többen is az intézményben dolgoznak. Úgy tudjuk, augusztusban több tucatnyian szenvedtek a gennyes tályogokkal és fekélyekkel járó betegségben, s jelenleg is 20-25 gondozotton mutatható ki a fertőzés. A helyiek szerint a közmeghallgatáson a háziorvos bejelentette: egészségügyi vészhelyzetet rendelt el. Az SZGYF és az Emmi államtitkára tagadta ezt. Az viszont tény: az SZGYF vizsgálatot indított, kedden pedig karantént rendeltek el az intézményben, és megszervezték a gondozottak, dolgozók teljes MRSA-szűrését is. A Zala Megyei Kormányhivatal közölte: „Az otthonban történt megbetegedés a lakosság számára veszélyt nem jelent.”
Úgy tudjuk, az intézmény főnővére és több ápolója táppénzre ment az ügy kirobbanása után. Emiatt nagyobb teher hárul a maradókra. Olyannyira, hogy forrásaink szerint az egyik ápoló, aki már több napja szolgálatban volt, rosszul lett munka közben. Jelenleg tehát a szükséges létszámnak csak egy része dolgozik az intézményben, ahol amúgy is nagy a fluktuáció. Az MRSA-fertőzés kezdete óta a dolgozók 20-25 százaléka távozott, sokan azért, mert nehezményezték, hogy a vezetőség megpróbálta eltussolni a fertőzést. Az intézményt a fertőzéses időszak jelentős részében Tomposné Gyuricza Judit vezette: ő október óta Csömödér polgármestere, és nem kívánt nyilatkozni. „Az intézményvezető 2019. október 13-ai közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetése semmiféle kapcsolatban nem áll az otthonban kialakult helyzettel” – közölte érdeklődésünkre Györe Edina, az SZGYF zalai kirendeltségének vezetője.

Féltik a turizmust

 Bázakerettyén sokan a turizmusból élnek, a település tavasztó őszig üzemelő termálfürdője évente tízezreket vonz, így a vendéglősök, szállásadók most attól tartanak, a fertőzés híre miatt a vendégek más települést választanak majd, vagyis az otthon vezetésének felelőtlensége miatt komoly bajba kerülnek. Remélik, most, hogy az illetékesek is tudnak a problémáról, a fürdőszezon kezdetére sikerül úrrá lenni a fertőzésen.

Szerző
Témák
fertőzés

Önként vállalt túlmunka - Mindent kifacsarnak a pedagógusokból

Publikálás dátuma
2019.12.13. 06:00

Fotó: Népszava
„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie – derült ki a lapunk birtokába került tervezetből.
Beigazolta a pedagógus szakszervezetek félelmeit az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezete, a szakképző intézményekben dolgozó tanárokat szinte teljesen kiszolgáltathatják a munkáltatónak, vagyis a szakképzési centrumoknak. A lapunk birtokába került, egyelőre még nem nyilvános rendelettervezet szerint például a tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe. Ha a tervezetet elfogadják, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerül a kötetlen munkaidő részbe – így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni. Emellett „önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia.
A tervezet azt is lehetővé tenné, hogy a fejlesztőpedagógusi, iskolapszichológusi, könyvtárostanári tevékenységet „szolgáltatásvásárlás” útján szervezze meg a szakképzési intézmény, vagyis ezeket a tevékenységeket kiszerveznék az iskolákból és külsős vállalkozókkal, cégekkel végeztetnék el. Tekintettel a súlyos fejlesztőpedagógus- és iskolapszichológus-hiányra, ez akár ésszerű lépésnek is tűnhet, de – ismerve a hazai gazdasági folyamatokat – erőteljes korrupciós lehetőségeket is magában rejt. A dokumentum a pedagógusok továbbképzési kötelezettségére is kitér; az eddigi hét év helyett négyévente köteleznék legalább 60 órás továbbképzésre a tanárokat, amit vállalati környezetben vagy képzőközpontokban kell majd teljesíteni. A teljesítésnél csak azokat a képzési programokat veszik figyelembe, amelyeket a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott. Aki nem vesz részt ezeken vagy a képzéseket nem fejezi be sikeresen, annak megszüntethetik a munkaviszonyát.
Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre lehetőséget adnak: a rendelettervezet az igazgatói pályázatok esetében 15 napot ad a nevelőtestület álláspontjának kialakítására – igaz, a véleményeket nem kell kötelező jelleggel figyelembe venni.
A tervezetben egyébként egy szó sincs a kormány által beharangozott 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről.
A parlament november 19-én fogadta el az új szakképzési törvényt, amelynek tartalmát több civil szakmai szervezet és szakszervezet is kifogásolta, de javaslataikat a kormány nem vette figyelembe. A legtöbbet kritizált elem a szakképzésben dolgozó pedagógusok közalkalmazotti státuszának elvétele volt: foglalkoztatásuk 2020. július 1-jétől egyöntetűen átkerül a közalkalmazotti törvény alól a munka törvénykönyve alá, így számos jogi védettségtől esnek el. A törvény végrehajtásáról szóló rendelettervezetet a nagyobb érdekképviseletek – mint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – már nem is kapták meg, azt csak a Szakképzési Innovációs Tanács tagjainak küldték meg egyeztetésre.
Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár azzal igyekezett nyugtatni az érintetteket, a közalkalmazotti törvény „csak első látásra” biztosít nagyobb védelmet, de valójában rugalmatlan, a munka törvénykönyve – és az új szakképzési törvény – pedig sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít. A PDSZ viszont felhívta a figyelmet arra: a közalkalmazotti törvény „rugalmatlansága” valójában csak a munkáltatók érdekeivel volt ellentétes. Hiszen míg például közalkalmazotti jogviszonyt csak szigorú törvényi feltételek betartásával lehet megszüntetni, addig a munka törvénykönyvének hatálya alatt a munkáltató meglehetősen szabadon dönthet a munkaviszony felmondásáról. Ezzel együtt rövidül a felmentési idő, megszűnik az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége, az 50 százalékos utazási kedvezmény, a jubileumi jutalom sem garantált. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a 400 órás túlmunkát lehetővé tevő rabszolgatörvényt is könnyebben alkalmazhatják majd a szakképzésben dolgozókra.
Az alábbiakban elolvashatja a végrehajtási rendeletének tervezetét:

ITM: a túlmunka a pedagógus érdeke

A sajtóban megjelent hírekkel szemben, bizonyos feladatok túlmunkának minősítése is a pedagógus érdeke, hiszen ezekért az eddig is elvégzett munkákért a jövőben többletjuttatás illeti meg – reagált cikkünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Mint közleményükben írták, a szakképzés erősítése részeként a kormány kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak. Hozzátették: a cikkünkben ismertetett kormányrendelet előkészítése még zajlik.

Szerző
Frissítve: 2019.12.13. 13:53

Ádertől kér elsősegélyt a fizetésképtelen magyarok számára az orvosi kamara

Publikálás dátuma
2019.12.12. 20:07

Fotó: Németh András Péter
A Magyar Orvosi kamara elnöksége arra kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új tb-járulékokról törvényt. Az új szabálynak azt az elemét tartják méltánytalannak amely szerint három hónapos tb-díj tartozás után már csak a piaci ár előre való megfizetésével juthatnának egészségügyi ellátáshoz a magyar állampolgárok. Mint írják: „tapasztalatok szerint nagy számban lehetnek olyan személyek, akik tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, a munkaadójuk hibája, vagy akár saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben társadalombiztosítási jogviszonyukat. Az új törvény szerint az ő esetükben akár egy véletlen baleset vagy váratlan megbetegedés miatti egészségügyi ellátás is több millió forint ellátási díjat eredményezhet. Ez sokak számára megfizethetetlen kiadást, vagy az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja. Ezt aránytalan következménynek tartjuk egy alig több mint 23 000 forintos fizetési kötelezettség elmaradása miatt." A kamara elnöksége szerint az orvos-beteg bizalmi viszonyt alapvetően megzavarja, a gyógyítás folyamatosságát veszélyezteti az, hogy fizetésképtelenség esetén az egészségügyi ellátószemélyzet kénytelen megtagadni a betegtől az ellátást.
Szerző
Frissítve: 2019.12.15. 11:09