Asselborn: A magyar kormány lábbal tapos az uniós szabályokon

Publikálás dátuma
2019.12.12. 07:03

Fotó: OLIVER DIETZE / DPA
A luxemburgi külügyminiszter elmondta: a delegáció bocsánatot kért az ülésteremben, amiért Kovács Zoltán szabályellenesen twitteren végigközvetítette a tanácskozást.
A luxemburgi külügyminiszter visszamenőleg is úgy értékeli, hogy a magyar kormány lábbal tapos az uniós szabályokon, ezt tette még akkor is, amikor két napja az Európa-ügyi miniszterek zárt ajtók mögött vitatták meg a magyar jogállam helyzetét – írja a Politico. Jean Asselborn hozzátette: tele van a hócipője azzal, hogy Budapest csakis a nemzeti érdekeket hajlandó fontolóra venni. Amúgy elárulta, hogy a magyar delegáció bocsánatot kért az ülésteremben, amiért Kovács Zoltán szabályellenesen twitteren végigközvetítette a tanácskozást. A portál megjegyzi, hogy itt már olyan szintű ellentétekről van szó, amikor azok sokat ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak, ráadásul azzal fenyegetnek, hogy a vita még élesebbé válik. Emellett az egész ügy teljesen képtelen lehetett volna, hiszen az ülésről azért rekesztették ki a nyilvánosságot, nehogy egy tagországot nyilvánosan pellengérre állítsanak. Csakhogy a magyar fél világossá tette, hogy ő más véleményen van. Mindenesetre az ügy nem jön jókor az EU csúcs miatt, ahol nagyfokú bizalom kellene, hogy dűlőre jussanak a következő hosszú távú költségvetésről.
A Le Monde eközben arról ír: a magyar kormány szóvivője nyíltan boszorkányüldözést emlegetett, amikor maró twitter üzenetek egész sorában az ülésteremből kommentálta az Európai Tanács vitáját a magyar jogállamról, miközben a tanácskozás bizalmas jellegű volt. Azt is írta, hogy az egész bohózat, nevetséges, és hogy itt a Soros-kórus szólal meg. A lap azt írja a demokrácia a jelek szerint fontos a Bizottság számára, de úgy néz ki, hogy Magyarország számára nem annyira. A résztvevők azért gyűltek össze, hogy megvitassák a magyar jogállammal kapcsolatos aggályokat, ám a cikk szerint a magyar fél hozzáállását megvilágította, amit Kovács Zoltán jó két órán át küldözgetett szét a nagyvilágba. Az igazságügyi biztos, a belga Didier Reynders úgy értékelte a történteket, hogy valóságos kampány folyt a Bizottság és a tagállamok ellen, mialatt azok a 7-es paragrafus alapján jártak el. Ursula von der Leyen elfogadta, hogy az európai támogatásokat a jövőben a jogállamiság betartásától tegyék függővé. Az Európai Parlament magyar javaslattevője, a zöld Gwendoline Delbos-Corfield azzal fordult a tagországokhoz, hogy az erre vonatkozó ajánlásokat határidővel ellátva nyújtsák be, mert máskülönben nem történik semmi. A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy a magyar és a lengyel kormány elleni szankciók elrendeléséhez egyhangú döntés kellene, ami kilátástalanná teszi a dolgot.
Szerző
Frissítve: 2019.12.12. 09:48

100 milliárd eurós zöld csomag a klímaváltozás ellen

Publikálás dátuma
2019.12.11. 20:17

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Az Európai Bizottság mintegy 50 környezetvédelmi kezdeményezésből álló javaslatcsomagot tett le az asztalra szerdán, amelynek az a célja, hogy az EU 2050-re a földkerekség első klímasemleges, vagyis zéró károsanyagot kibocsátó kontinense legyen.
A brüsszeli testület száz napon belül jogszabály-tervezetet fog készíteni a klímasemlegesség törvénybe iktatására. Emellett javaslatot fog tenni arra, hogy 2030-ra a tagállamok együttesen a korábban elfogadott 40 százalék helyett 50-55 százalékra mérsékeljék az üvegház hatású gázok kibocsátását. Kezdeményezni fogja továbbá, hogy mintegy 100 milliárd eurót áldozzanak vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek formájában az átállás nehézségeivel küzdő iparágaknak és régióknak, elsősorban Kelet- és Közép-Európában. Ez utóbbiról már a csütörtökön kezdődő uniós csúcson szeretnének politikai megállapodást elérni a résztvevők. Az Európai Bizottság a következő néhány évben fokozatosan nyújtja majd be jogszabályi előterjesztéseit a zöld stratégia jegyében. Becslések szerint a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok eléréshez évi 260 milliárd eurós beruházásokra lesz szükség, ami a 2018. évi összeurópai GDP 1,5 százaléka.

Moszkva és Washington együtt vetne véget a líbiai polgárháborúnak

Publikálás dátuma
2019.12.11. 18:51
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Washingtonban, 2019. december 11-én
Fotó: Saul Loeb / AFP or licensors
Közös fellépést tervez két nagyhatalom – még úgyis, hogy az oroszok lelőhettek egy amerikai drónt a háború dúlta ország légterében.
Washington együtt akar működni Moszkvával a líbiai konfliktus lezárása érdekében - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Washingtonban egy sajtókonferencián, melyről az MTI is tudósított.   Pompeo hangsúlyozta, az amerikai kormányzat képviselői tárgyalóasztalhoz akarnak ülni az orosz partnerekkel. A cél, hogy elérjék azt, amivel az ENSZ is próbálkozik, hogy az egyeztetések nyomán le lehessen zárni a 2014 óta húzódó véres konfliktust az észak-afrikai országban.
„Líbiában a mi erőfeszítéseink egyértelműek. Mély egyetértés van abban, hogy csakis politikai megoldással lehet csökkenteni az erőszakot és biztonságot teremteni a líbiai népnek” - fogalmazott Pompeo. Hozzáfűzte: bárkivel is folytatott tárgyalásokat Európában vagy a Közel-Keleten, mindenkinek az volt a meggyőződése, hogy a líbiai konfliktust nem lehet fegyveres úton megoldani. Az amerikai külügyminiszter elmondta, orosz kollégája, Szergej Lavrov keddi tárgyalásaikon közölte vele, hogy Moszkva készen áll e tárgyalásokra Washingtonnal.Pompeo elmondása szerint ugyanakkor emlékeztette Lavrovot arra, hogy fegyverembargó van érvényben Líbiában, és egyetlen országnak sem szabad fegyvereket és egyéb hadifelszereléseket szállítania oda. "Ezt az álláspontunkat más országokkal is közöltük" - fűzte hozzá a tárcavezető.  Az amerikai külügyminiszter elhárította a választ a múlt hónapban Tripoli mellett lelőtt amerikai drónra vonatkozó kérdésre. Az Egyesült Államok haderejének afrikai parancsnoksága szerint ugyanis a fegyvertelen drónt az orosz légvédelem lőtte le a líbiai légtérben, és sajtójelentések szerint Washington követelte is a roncsok visszaszolgáltatását. Az amerikai választásokba történt és történő lehetséges orosz beavatkozásra vonatkozó kérdésekre Pompeo nem kívánt reagálni, mint fogalmazott: ezt a témát a Fehér Házra hagyja. Mindazonáltal megjegyezte: valamennyi tárgyaláson, amelyen részt vett, szóba került ez a kérdés.
Szerző