Tíz ember halt meg egy mogadishui hotelben elkövetett terrortámadásban

Publikálás dátuma
2019.12.11. 10:23

Fotó: ABDIRAZAK HUSSEIN FARAH / AFP
Szomália fővárosában az al-Shabaab terrorszervezet iszlamistái rohamozták meg az épületet.
Tíz ember vesztette életét és 11-en sebesültek meg a mogadishui elnöki rezidencia közelében levő szállodát ért terrortámadásban - közölte a rendőrség szerdán az MTI szerint. A népszerű SYL Hotelt a szomáliai al-Shabaab terrorszervezet iszlamistái rohamozták meg. A biztonsági erők hétórás tűzpárbaj során végeztek az öt támadóval. A lövöldözésben két katona és három civil halt még meg. A támadás kezdete után a biztonsági erők 82 embert menekítettek ki a szálloda épületéből. A hotelben rendszeresen megfordulnak kormányzati tisztségviselők és befolyásos üzletemberek. Az al-Shabaab elismerte, hogy a támadást tagjai követték el.
Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy a mostani támadás eltért a szélsőségesek korábbi merényleteitől, amelyekben autókba rejtett pokolgépeket használtak az erősen őrzött létesítmények védelmének áttörésére a harcosaik rohamát megelőzően. Jelen esetben azonban csak gyalogosan támadó szélsőségesek voltak, ami új taktikai fogás lehet. Szomáliai tisztségviselők szerint az új biztonsági intézkedések, így a Mogadishuban berendezett ellenőrzőpontok megnehezítik a terroristák dolgát, akik emiatt gyalogszerrel kénytelenek támadni.
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel kapcsolatban álló szélsőségesek rendszeresen hajtanak végre támadásokat a kelet-afrikai országban civilek és katonai célpontok ellen. A Szomália déli és középső részén több körzetet felügyelő al-Shabaab célja, hogy megdöntse a mogadishui kormány hatalmát.
2016-ban autóba rejtett pokolgépet robbantottak a SYL Hotelnél
Fotó: Nour Gelle Gedi / AFP/Anadolu Agency
Szerző
Frissítve: 2019.12.11. 11:16

Afganisztánban elfecsérelt életek és milliárdok

Publikálás dátuma
2019.12.11. 09:50

Fotó: JIM HOLLANDER / AFP
A tizennyolc éve tartó afganisztáni háború az Egyesült Államok történetének leghosszabb fegyveres konfliktusa, amelyben több mint kétezer amerikai és mintegy 1200 szövetséges katona esett el, a költségek meghaladták a 2000 milliárd dollárt. És évek óta félrevezetik az amerikai közvéleményt.
Az afganisztáni háború kapcsán évek óta félrevezetik az amerikai közvéleményt, derült ki a Washington Post által hivatalos információkérés útján megkapott több ezer oldalnyi dokumentumból. A papírok 2014 és 2018 között, az afganisztáni újjáépítést vizsgáló főfelügyelő hivatala által katonai és polgári szakértőkkel, parancsnokokkal és vezető hivatalnokokkal készített interjúkat és feljegyzéseket tartalmaznak. A felülvizsgálatot még 2008-ban rendelték el, annak eredményeit a főfelügyelő negyedévenként összegző jelentésben hozta nyilvánosságra. A most részleteiben is megismert dokumentumokból azonban minden eddiginél sötétebb kép bontakozik ki: az Egyesült Államok állandóan változó, gyakran irreális célokat követett Afganisztánban, miközben óriási anyagi és emberáldozat árán sem került közelebb a győzelemhez, ám a döntéshozók eltitkolták a valós helyzetet. Donald Trump elnök, akárcsak előtte Barack Obama és George W. Bush, most is azt ígéri, hogy az amerikai katonák majd akkor jöhetnek haza, ha sikerül stabil kormányzást kialakítani Afganisztánban. A tizennyolc éve tartó háború azonban már így is Egyesült Államok történetének leghosszabb fegyveres konfliktusa, amelyben több mint kétezer amerikai és mintegy 1200 szövetséges (köztük hét magyar) katona esett el, a költségek pedig már meghaladták a 2000 milliárd dollárt. "Oszama bin Laden alighanem nevet a tengerfenéken, ha látja, mibe kerül nekünk a háború" - mondta egy illetékes, arra utalva, hogy az egész a 2001 szeptember 11-i terrortámadással kezdődött. Az amerikai vezetésnek már annak eldöntése is gondot okozott, hogy ki az ellenség: az al-Kaida terrorszervezet vagy a tőle néha alig megkülönböztethető, ám sokkal szélesebb alapokon álló talibán mozgalom. Donald Rumsfeld volt védelmi miniszter egy 2003-as feljegyzésben erről azt írta, hogy "nincs belelátásom abba, kik a rossz fiúk". Az alapvető hibák ott kezdődtek, hogy az amerikaiak a saját demokráciájukat akarták meghonosítani a törzsi alapon szerveződő Afganisztánban. Később átváltottak a nők egyenjogúsítására, illetve az ópium helyett gránátalma termesztésére akarták átállítani a helyi gazdaságot. Az sem vált be, amikor a regionális stabilitás kontextusába helyezve, pakisztáni segítséggel próbálták pacifikálni az országot. Egyes időszakokban számolatlanul öntötték a pénzt az afgán tisztviselőkre és  hadurakra - egy amerikait például azért fizettek, hogy bárkinek, de naponta hárommillió dollárt osszon ki Helmand tartományban. Az afgánok gyorsan rájöttek, hogyan fejhetik meg az amerikaiakat és általánossá vált a korrupció.   Douglas Lute altábornagy, aki a Bush- és az Obama kormányzat idején a Fehér Házban volt tanácsadó, így foglalta össze a helyzetet: "Mi akarunk itt csinálni egyáltalán? Fogalmunk sincs róla, hogy mibe vágtuk a fejszénket." A Pentagon szóvivője azzal próbálta meg oldani a helyzetet, hogy a védelmi tárca sosem akarta szándékosan félrevezetni a döntéshozókat, az interjúk idején pedig a nyilatkozók már utólag tudták értékelni az történteket.

Mire ment el a pénz?

A hadviselés költségei                               1500 milliárd dollár Hitelkamat                                                    500 milliárd dollár Afgán kormányerők kiképzése                    87 milliárd dollár Gazdaságfejlesztés                                        24 milliárd dollár Kábítószerellenes harc                                 10 milliárd dollár

Pokolgépek robbantak és lövöldözés tört ki a legnagyobb amerikai légitámaszpontnál Afganisztánban

Publikálás dátuma
2019.12.11. 09:32
Az afgán biztonsági szolgálat tagja a legnagyobb amerikai katonai támaszpontnál épülő kórház mellett elkövetett pokolgépes robbantás helyszínén
Fotó: Rahmat Gul / MTI/AP
Hivatalos források egy civil halálos áldozatról és mintegy hatvan sebesültről adtak hírt.
Két autóba rejtett pokolgép robbant fel, majd tűzharc bontakozott ki szerdán Afganisztánban, a legnagyobb amerikai katonai támaszpontnál épülő kórház mellett. A lövöldözés még nem ért véget, afgán hivatalos források egy civil halálos áldozatról és mintegy hatvan sebesültről adtak hírt. Abdul-Sukúr Kudúszi bagrami területi kormányzó közlése szerint a pokolgépes támadások reggel hat óra körül történtek a Kabulhoz közeli Bagram légitámaszpontnál, és bár amerikai források szerint a célpont a bázis bejáratánál épülő kórház volt, a kormányzó úgy vélte, a támadás a támaszpont ellen irányult. Kudúszi szerint a robbantások után tűzharc bontakozott ki a támadók és a külföldi katonák között. A közösségi médiában megjelent felvételeken szürke füst gomolyog a helyszín felett. A támadók kiléte egyelőre nem ismert, de a tálib lázadók gyakran hajtanak végre pokolgépes támadásokat az afgán fővárosban is. 
Donald Trump amerikai elnök november 29-én jelentette be, hogy újraindítják a béketárgyalásokat az amerikai kormány és a tálib lázadók közt. A csaknem egy éve tartó megbeszéléseknek az elnök szeptember 7-én vetett véget, mert megszaporodtak a tálibok támadásai, és egy kabuli merényletükben meghalt 12 ember, köztük egy amerikai katona. A magát megnevezni nem kívánó amerikai forrás szerint a béketárgyalások a hét végén Katarban valóban elkezdődtek, és a felek elsősorban az erőszakcselekmények megfékezéséről egyeztettek, hogy létrejöhessen a párbeszéd a lázadók és az afgán kormány között, és tűzszüneti megállapodást lehessen kötni. November 28-án Trump is ellátogatott a Bagram bázisra, az amerikai hálaadás ünnepe alkalmából, és ott kijelentette, hogy az afganisztáni tálibok tűzszünetet és békét akarnak. A Kabultól körülbelül 50 kilométerre fekvő Bagram az Egyesült Államok legnagyobb afganisztáni katonai támaszpontja. Az országban jelenleg mintegy 13 ezer amerikai és 17 ezer, más NATO-tagországból érkező katona nyújt kiképzést és tanácsadást az afgán kormányerőknek.
Szerző
Frissítve: 2019.12.11. 10:03