Szabad szemmel: Kovács Zoltán üzeneteit a meghiúsult remények dokumentumaiként érdemes olvasni

Publikálás dátuma
2019.12.11. 07:08

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 11.
FAZ A vezető német lap „Kovács világa” címmel számol be arról, hogy a magyar kormányszóvivő összeesküvés elméleteket és más tarthatatlan állításokat terjesztett twitteren Varga Judit brüsszeli meghallgatása alatt (amelyet egyébként éppen Budapest követelésére tartottak zárt ajtók mögött – a szerk. megj.). Kovács Zoltán a 2. sorból megszállottként küldte üzeneteit a világnak, összesen 74-et a két és fél óra alatt, amihez fotókat is mellékelt. Az újság több posztot eredetiben közöl, megjegyezve, hogy azok magukért beszélnek. A vége pedig az lett, hogy a politikus, akit a tudósítás szerint a kemény odacsapások felelőse a kormányban, a végén dorgálást kapott a finn elnökségtől. Kovácsnak a twitteren 10 ezer követője van, akik számára ezúttal valami újjal szolgált: helyszíni tudósítást adott a tanácsülésről, ahol éppen a magyar jogállam helyzete volt napirenden a 7-es cikkely alapján. Így azután pontosan követni lehetett, hogy a magyar vezetésnek a legcsekélyebb kételye sincs a saját törvényei és szándékai kapcsán. A szóvivő kezdettől fogva egyértelműnek vette, hogy itt a Soros-zenekar tesz újabb, kétségbeesett kísérletet, hogy ismét megsértse Magyarországot. Jourováról, az illetékes alelnökről azt írta, hogy ugyanolyan elfogult liberális a magyarokkal szemben, mint a korábbi Bizottság. A tagállamok képviselőire pedig kárörvendő megjegyzéseket tett, ha azok bíráló kérdéseket tettek fel. Az ő univerzumában csak egy valaki objektív: saját maga. Viselkedése azért meglepő, mert a magyar képviselet hetek óta dolgozott azon, hogy végre lezáruljon az eljárás. Orbán Viktor a jelek szerint arra játszott, hogy Ursula von der Leyen ne vegye annyira komolyan a jogállamiságot, és inkább a Bizottság vizsgálja ki a tagállamokban a helyzetet. A német politikus, akit a nyáron a Fidesz voksaival választottak meg, hajlik is erre, de csak kiegészítésképpen. Ugyanakkor Vera Jourová komoly aggályait fejezte ki, mert Magyarország újra és újra visszalép a demokrácia területén, így veszélyben az igazságszolgáltatás, a sajtó és a tudomány függetlensége, illetve szabadsága. Ugyanígy nyilatkozott az Európai ügyekért felelős német államminiszter, Michael Roth is. A tanácskozáson 12 tagország képviselői szóltak hozzá, és valamennyien leszedték a keresztvizet a magyar vezetésről. Úgyhogy Kovács üzeneteit a meghiúsult remények dokumentumaiként érdemes olvasni. Hiszen az egész eljárás leállítását sürgette a teremből, ám a vágyból nem lett semmi. A finn elnökség egyértelművé tette, hogy a vizsgálat megy tovább az Európai Tanácsban. Jourová pedig azt megerősítette, hogy ez így van, még akkor is, ha a testületben nincs meg a négyötödös többség, hogy kimondják: fennáll az egyértelmű veszély, mármint hogy Magyarországon komolyan megsértik az alapértékeket. E pillanatban a lengyeleken kívül a többi közép-európai kormány is visszafogott a kérdésben, alighanem azért, mert Budapest és Varsó kemény nyomást gyakorol rájuk. Mindenesetre a finnek magyarázatot várnak a magyar féltől, de mire ez eldőlt, addigra Kovács már nem volt a teremben. Odakintről twitterezett tovább. 
Süddeutsche Zeitung Az uniós minisztereinek tanácskozáson az derült ki, hogy a tagállamok veszélyben látják a jogállamot Magyarországon és Lengyelországban, ám a magyar fél provokációkkal körítette az eseményt. Varga Judit eleve leszögezte, hogy az eljárás nem vezet sehová, hamis vádakon alapul és csak bizalmatlanságot kelt a tagok között. A másik oldal véleményét a német államminiszter fogalmazta meg, aki azt közölte, hogy aggodalommal követik a fejleményeket, külön is megemlítve a bíróságokat, a sajtó függetlenségét és a tudomány szabadságát. Közben Kovács Zoltán botrányt okozott, mert tucatjával küldözgette a twitter üzeneteket a bizalmas ülésről és gúnyolódott azokon a minisztereken, akik magyarázatot követeltek Budapesttől. Úgy indított, hogy itt a „Soros-zenekar” gyűlt össze. De hát a milliárdos emberbarát évek óta ellenségkép Orbán Viktor szemében. A Fidesz és a hatalom közeli média előszeretettel emleget összeesküvést az ország ellen, hozzátéve, hogy azt a Bizottság és az Európai Parlament gerjeszti. Viszont Kovács ominózus bejegyzését, illetve a hozzá mellékelt képet úgy lehetett értelmezni, hogy Soros finanszíroz más tagállamokat. Igaz, a felvételt később törölték. A levezető finn elnök többek tiltakozásának hatására sokkolónak nevezte a szóvivő eljárásmódját. A durva magyar reakció magyarázata az, hogy a jelek szerint az új Bizottság is komolyan kívánja venni a jogállamiságot és az alapértékek megszegését. Jourová jelezte, hogy hamarosan Budapestre, illetve Varsóba utazik. A magyar fővárosból közben olyan hírek érkeznek, amelyek megerősítik az aggályokat. Éppen most hagyta jóvá a kétharmados fideszes többség az ellenzéki képviselők parlamenti jogainak korlátozását. Aki megszegi az új szabályokat, arra drákói büntetések várnak.
Spiegel A soros finn elnökség antiszemitizmusnak, egyben pedig felháborítónak nevezte, hogy Orbán Viktor szóvivője a zárt ülésről küldött üzenetekben a „Soros-zenekar” tagjának titulált több uniós politikust. A magyar jogállam szűkítéséről rendezett meghallgatás botrányba fulladt. Egyben kemények maradtak az álláspontok. Varga Judit az eljárás miatt boszorkányüldözést emlegetett. Kovács Zoltán viszont kétféle értelemben is szégyentelennek bizonyult: egyrészt végig kommentálta a többiek véleményt a nyilvánosság számára, jóllehet a tanácskozás zárt volt. Másrészt Magyarország megrovást kapott és a finnek felszólították, hogy 24 órán belül adjon írásos választ a szóvivő viselkedésére. A finn Európa-miniszter felháborítónak tartja a történteket. Úgy fogalmazott, hogy az antiszemita húzásokat a lehető legélesebben el kell ítélni. De az is nagyon súlyos dolog a szemében, hogy itt egy hivatalos magyar képviselő híreket szivárogtatott ki a párnázott ajtók mögött lebonyolított eseményről. Jourová úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy a magyar fél ugyan mindenkit megpróbált megnyugtatni, mármint hogy minden a legnagyobb rendben van, de úgy tűnik, hogy továbbra is vannak aggályok. Az igazságügyi biztos, a belga Didier Reynders azt mondta, hogy romlik a helyzet. Eközben a magyar Parlament egy sor vitatott törvényre adta áldását.
Die Presse Kovács Zoltán a botrányosra sikeredett twitterezéssel nyilvánvalóan a nyilvánosságot igyekezett a magyar kormány ügyében elrendelt büntető eljárás ellen hangolni. Azzal kezdte, hogy a Tanács épületének fotója alá írta odabiggyesztette: a Soros-zenekar éppen elfoglalja helyét a színpadon. Majd később azzal vádolta az Európa-miniszterekből álló „Soros-társulatot”, hogy az ideológiavezérelt politikai harcot folytat. Több civil szervezet és a Bizottság is azt veti Budapest szemére, hogy az módszeresen aláássa az igazságszolgáltatás önállóságát, a sajtószabadságot, valamint a menekültek és a kisebbségek jogait. A bírálatot a magyar kormány azzal utasítja vissza, hogy itt a zsidó milliárdos, Soros összeesküvéséről van szó.
Kurier Az osztrák külügyminiszter azt mondta, hogy nem szabad szemérmesnek lenni és nem szabad semmiféle engedményt tenni, amikor a tét a jogállamiság. Alexander Schallenberg egyúttal – Varga Judit meghallgatásán – üdvözölte, hogy az EU kitart a Magyarország ellen folyó eljárás mellett. Mint mondta, nagyon jó, hogy a magyar vezetésnek egyre-másra meg kell magyaráznia tetteit, mert az unió alapértékei forognak kockán. Ezért a vizsgálatot lelkiismeretesen folytatni kell. A csütörtök-pénteki csúcsértekezlet kapcsán arra is kitért, hogy természetesen minden tagállam maga dönti el, milyen forrásokból állítja elő a szükséges energiát, ám osztrák megítélés szerint a klímavédelem kapcsán abban a szén mellett nem lehet az atomerőműveknek sem szerepük.  
Politico Magyarország viharos ülésen összecsapott a többi tagállammal a demokrácia ügyében, mert az Orbán-kormány szerint ez ügyben nincs a világon semmi gond, ám a magyar felet felkérték, hogy tisztázza Kovács Zoltán viselkedését és még figyelmeztették is, hogy az antiszemitizmus nem járja. Az Általános Ügyek Tanácsa másodszor foglalkozott a magyar helyzettel. A két óra alatt szóba került a tanszabadság, a sajtó központosítása és az ellentmondásos bírósági reform. A szóvivő közben egyebek között olyan fényképet közölt, amelyen Soros és a Jourová látható, éspedig azzal az aláírással: „Íme, hogy működik Soros zenekara”. Ezek után több résztvevő úgy nyilatkozott, hogy kiderült: többet kell tenni a jogállam érdekében. A luxemburgi külügyminiszter ki akart vonulni, ha Kovács nem hagyja abba a twitterezést. Ám az utóbbi, már a tanácskozás után azt a véleményt küldte szét, hogy Magyarországot a jogállam megsértésével akarták megvádolni, de ehhez lejárt lemezt vettek elő és semmibe vették az eljárási szabályokat. A finn Európa miniszter úgy jellemezte a reakciót, hogy a jelenlévőket valósággal sokkolta ez a fajta hozzáállás. Ezen kívül felvette a kapcsolatot az EU Jogi Szolgálatával, hiszen bizalmas ülésről volt szó. Sefcovic, a Bizottság illetékes alelnöke ehhez azt tette hozzá, hogy a szóvivő megengedhetetlen nyelvezetet használt. Egy uniós diplomata pedig azt taglalta, hogy Magyarország átgázol a szabályokon. És ugyan nem sokat várnak a magyar vezetéstől, ám annak valahogy mégis mindig sikerül alulmúlnia magát. Ez azonban csak megerősíti, hogy ragaszkodni kell a jogállami eljáráshoz. Egy kollégája arról beszélt, hogy kiderült, miként nem szabad választ adni bizonyos kérdésekre, hiszen a kényes kérdéseket a magyarok megkerülték és ködösítették az igazságot. De ha Magyarország nyilvános vitát akar, akkor csupán kérnie kell, az sokkal könnyebb tenné a dolgot. Egyébként kérdezett a belga, a dán, a francia, a német, az ír, az olasz, a luxemburgi, a holland, a szlovén, a spanyol és a svéd képviselő, a keleti tagállamok azonban leginkább némák maradtak. Egy miniszter azt mondta, hogy semmi értelme sem volt az egésznek, hiszen csupán általánosságban vitatták meg az ügyeket.
New York Times/Washington Post/Reuters A Bizottság igazságügyi biztosa még a brüsszeli ülés előtt azzal vádolta meg Magyarországot és Lengyelországot, hogy mindkettő még jobban visszalép a demokratikus normák területén. Didier Reynders kifejtette, hogy az utóbbi hetekben és hónapokban sajnos, kedvezőtlen fejleményeket tapasztalni. A két kormányt azzal vádolják, hogy alávág a demokratikus szabadságjogoknak, beleértve a tudományt és a sajtót. Az EU és a civil szféra épp ezért nyomást gyakorol rájuk, több panasz pedig már az Európai Bíróság elé került. A finn, a holland, az osztrák, a német és francia miniszter azt hangsúlyozta, hogy az unión belül mindenütt fenn kell tartani a jogállamot.
FT Lengyelország elutasítja, hogy a jövőben a jogállam tiszteletben tartásához kössék az uniós támogatásokat, mondván, hogy az komoly jogi veszélyeket rejt. Varsó azzal érvel, hogy az esetleges új mechanizmus nem helyettesítheti a 7-es paragrafus alapján indítandó eljárást, amelynek végén az állam- és kormányfők mondanak véleményt az érintett országról. A lengyel fél attól tart, hogy az új módszert igazságtalan nyomásgyakorlásra használják demokratikusan megválasztott vezetések ellen. Az állásfoglalás 3 nappal az évzáró EU-csúcs előtt jelent meg, miközben Brüsszelben éppen az lesz az egyik fő téma, hogy elsimítsák az igen jelentős ellentéteket a következő hosszú távú költségvetés ügyében. Magyarország, Lengyelország és nettó kedvezményezettek nagyobb szeletet akarnak maguknak a Brexit után, hogy ne csökkenjen a felzárkóztatási alap. Egy uniós illetékes azt mondta Varga Judit tegnapi meghallgatása előtt, hogy az Orbán-kabinet dühös, amiért magyarázkodnia kell, viszont örül, hogy ezt egy olyan eljárás keretében kell megtennie, amely teljesen eredménytelennek bizonyult az utóbbi két évben, amikor az volt a cél, hogy rávegyék a lengyeleket a vitatott bírósági törvény enyhítésére. Brüsszeli vezetők máris riadót fújnak, mert attól félnek, hogy elharapózik a vita a demokratikus normák és a szubvenciók összekapcsolása kapcsán, hiszen ez a kérdés Strasbourgban is terítékre kerül. Márpedig az EP sokkal keményebben lépne fel a jogállam érdekében és itt kétharmad is elég, vagyis Orbán és a lengyelek nem vétózhatnak. Megtehetik, hogy megpróbálják leállítani az egész büdzsé elfogadását, de akkor akkor azt kockáztatják, hogy saját maguk számára is elzárják a pénzcsapot. Vagyis maguknak okoznák a legnagyobb kárt vele. 
Die Presse Az EBRD vezető közgazdásza nem gondolja, hogy ha a rendszerváltás után jobban megszervezik Kelet-Európa átalakulását, akkor ezzel meg lehetett volna előzni a tekintélyuralmi-nacionalista rendszert a magyaroknál és a lengyeleknél. Beata Javorcik, aki az iskoláit Lengyelországban végezte, majd kivándorolt az USA-ba, az új demokráciák részéről a csalódás legfőbb okát abban látja, hogy meghiúsultak a remények, mármint hogy egy csapásra jobb lesz élet. Annak idején senki sem gondolta, hogy megjelenik a munkanélküliség, és hogy ekkora különbségek alakulnak ki a jövedelmekben. Az életszínvonal persze nagyot javult, csak ebből a tehetősebbek sokkal többet profitálnak, mint a szegények. A 2008-as válság hatására azután sok kormány újragondolta az állam szerepét és felismerte, hogy a piac nem minden bajt képes gyógyítani. De a populista irányzatok jelen vannak nyugaton is. Viszont keleten a gondokat csak tetézte, hogy az intézmények reformja véget ért az uniós belépéssel. Pedig a kormányzás színvonala nem csupán a növekedést serkenti, hanem visszahat az emberek életérzetére is. Ha a társadalom úgy ítéli meg, hogy a bíróságok harcolnak a korrupció ellen, a hatóságok lelkiismeretesen dolgoznak és a sajtó független, akkor elégedettebbek. Emellett persze igaz, hogy a tekintélyelvű kormányoknak nem áll érdekükben erősíteni az intézményhálózatot. Ám remélhetőleg felismerik, hogy a térségben lassan véget ér a fellendülés. Ha ezen változtatni akarnak, ahhoz innováció kell. Ám ez nem lehetséges, ha folyamatosan esik a születések száma, és egyre több fiatal, képzett, dinamikus fiatal megy el. Ha tehát szilárdabbak az intézmények, akkor kevesebben érzik úgy, hogy távozniuk kell az adott országból. De az is szükséges, hogy a gazdag polgárok odahaza fektessék be a pénzüket és ne külföldön. Azt viszont csak közös erőfeszítéssel lehet elérni, hogy a multik ne keressenek kiskapukat az adózás elkerüléséhez. Ám a felzárkózáshoz Kelet-Európának elsősorban a saját intézményeit kell felhoznia, minél előbb, átfogóan.
Le Figaro A magyar ellenzék elhagyja a pokol tornácát, így a nemzeti-konzervatív miniszterelnöknek azzal kell szembenéznie, hogy ellenfelei feladták belső ellentéteiket és a helyi választásokon aratott győzelem után immár a parlamenti választást veszik célba. Amszterdam után Budapest a 2. nagyváros Európában, amelynek környezetvédő polgármestere lett. De az ellenzék számára az a fontos, hogy megmutatta: a Fidesz nem legyőzhetetlen. Ledőlt egy lélektani fal – mondja Karácsony Gergely. Az összefogás kovászát a rabszolga törvény jelentette, bevonva az együttműködésbe a bűnbánó Jobbikot is. Gyurcsány Ferenc bízik abban, hogy az egykor szélsőséges párt tényleg jó útra tért. Arról is beszél, hogy immár új korszak kezdődött, nem engednek az emberi méltóság tiszteletéből és a korrupció elleni harcból. A többi kérdésben kompromisszumot kötöttek, hogy véget vethessenek az egypártrendszernek. A Fidesz belekényelmesedett a hatalomba és nem látta, hogy mi közeleg. Hidvéghi Balázs elismeri, hogy figyelembe kell venniük a jelzéseket, szerényebbnek kell mutatkozniuk, jobban oda kell figyelniük az emberekre. Az eredmény figyelmeztetés a pártnak, amely azonban továbbra is a vezető erő, pozíciói érintetlenek vidéken. Sokan értékelik a gazdaságpolitikáját, a migránsok elutasítását és azt az ígéretét, hogy visszaállítja az ország elvesztett nagyságát. De azért látszanak a csömör jelei is. 9 év alatt Orbán durva támadásokat intézett a fékek és ellensúlyok ellen. Laki Gergely a Policy Solutions-tól úgy fogalmaz, hogy a városi középosztályok kezdenek elfordulni a Fidesztől. Naszályi Márta, az 1. kerület polgármestere ezt úgy írja le, hogy a lakosok büntetni akartak bizonyos elhajlásokat, amelyek nagyon is befolyásolták mindennapi életüket, amivel a Várban kialakított kormányfői hivatalra utalt. Karácsony azonban arra figyelmeztet, hogy a továbbiakban nem lesz egyszerű az eddigi ellenzék együttműködése, de nekik a településeken kell bizonyítaniuk. Meg kell mutatniuk, hogy képesek adni az embereknek, mert ha nem, akkor még szép napjaik lesznek ellenzékben.  
Yahoo/Reuters Miközben a magyar és a lengyel kormány összecsap Brüsszellel, az ellenzéki varsói, budapesti, prágai és pozsonyi polgármester azt reméli, hogy településük a jövőben közvetlenül kaphat uniós támogatásokat. A négy városatya hétfőn a magyar fővárosban találkozik és együttműködési egyezményt ír alá a többi közt a klímavédelem, illetve más tervek ügyében. Szerintük ők inkább EU-pártiak és liberálisabbak, mint a saját kormányuk. Viszont ha tényleg az lesz, hogy a jogállami elvek betartásától függ majd a brüsszeli támogatás, az a források csökkenésével járhat a négy metropolisz számára. Ezért a polgármesterek azt remélik, hogy megnyílnak számukra a kohéziós és szerkezeti alapok, még akkor is, ha kormányuk büntetésképpen kevesebb pénzre számíthat Brüsszeltől.
Die Zeit A magyar törvényhozás korlátozta az ellenzéki képviselők jogait, így a honatyáknak ezentúl nehezebb dolguk lesz, ha frakciót akarnak létrehozni, illetve keményebb bírságokat vetnek ki rájuk, ha megzavarják a parlamenti vitákat. A jobboldali-nemzeti kormány azzal indokolta a megszorításokat, hogy azok révén jobban tükröződik a választók akarata. Megfigyelők ezzel szemben úgy látják, hogy szűkül az ellenzék mozgástere, hiszen itt több pártról van szó, a Fidesz viszont felülről irányított, monolitikus tömbként jár el. Ráadásul kétharmadra támaszkodhat, míg az ellentábor legfeljebb látványos akcióval tudta felkelteni a figyelmet kétes ügyek megszavazásakor. A magyar vezetés egyre-másra tűnik ki az uniós alapértékek megszegésével. Az országnak immár másodszor kellett meghallgatáson részt vennie, mert az unió a jogállami eljárással azt szeretné elérni, hogy Budapest szavatolja az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségét. Emellett téma a kisebbségek és a migránsok helyzete is. Míg a német kormány aggodalmát fejezte ki, a magyar szóvivő nevetségesnek minősítette az eseményt. Azt kérdezte twitteren, mióta van joguk más tagállamoknak, hogy magukra vegyék az Országgyűlés felsőházának szerepét. 
Süddeutsche Zeitung Még a budapesti polgármester is tiltakozik kormány új törvénye ellen, amelynek célja, hogy Orbán Viktor ellenőrizze a kultúrát. Karácsony Gergely is azért volt ott a hétfői tüntetésen, hogy megmutassa: nem kér a művészetek elleni újabb jobboldali-nemzeti támadásból. A miniszterelnök és az övéi nyilvánvalóan arra játszanak, hogy a kulturális életben is ők szabják meg a dolgok menetét. A jogszabálytervezet főleg a színházi világban váltott ki nagy félelmeket, a bírálók úgy tekintették, hogy az újabb póráz akar lenni. Egyben úgy veszik, hogy az válasz az önkormányzati választáson elszenvedett fideszes vereségre. A petíció, amelyet időközben 10 ezrek írtak alá, kiemeli: itt is arról van szó, hogy az Orbán-kabinet megszegi az európai jogállami elveket. Lásd még a civil szervezeteket, a CEU kipaterolását, és a Tudományos Akadémiát.
Le Monde A kulturkampf legújabb fejezeteként Orbán Viktor ezúttal a színházaknak megy neki. Az ultrakonzervatív miniszterelnök továbbra is a nemzeti identitás védelmét szolgáló kultúrát favorizálja, de terve ellen sok ezer művész, illetve névtelen közember tiltakozott. A sajtó, a bíróságok és az egyetemek után ezúttal a színpad világa került a hatalom célkeresztjébe, hogy rákényszítse arra gyámságát. Igen kifinomult módszerrel a javaslatot minden szakmai konzultáció nélkül terjesztették be a Parlamentben és sürgősséggel fogadták el. Olyan intézményekre vonatkozik, amelyek a szabad alkotómunka utolsó fellegvárainak számítanak, miközben az egész kulturális életre nyomást gyakorol a Fidesz. Arra kényszeríti a polgármestereket, hogy kössenek megállapodást a hatalommal az igazgató kinevezésének módjáról, ha állami támogatást akarnak a színházuknak. Ha nem, akkor nincs pénz, noha az általában úgy úgy kell a társulatoknak, mint egy falat kenyér. Máté Gábor, akinek a fejét követeli a Fidesz, azt mondja, hogy a zaklatási történet csak ürügy a törvény elfogadtatásához. És igazából arról van szó, hogy ne az önkormányzatok határozhassák meg, ki lehet direktor. Egyébiránt Orbán már jó ideje vívja a kulturkampfot a független művészek ellen, akikkel szemben az a vád, hogy balosok, illetve a bevándorlást és a melegek jogait pártolják. Emiatt több neves szakember már inkább elhagyta az országot, mint pl. Schilling Árpád, aki Franciaországban telepedett le.
Spiegel Magyarország nem vesz részt többé az Eurovíziós dalversenyben. Hivatalosan azért, mert az túl drága, nem hivatalosan, mert túl meleg. A kormány felháborodottan tiltakozott utóbbi vád ellen, de itt egy olyan országról van szó, ahol igencsak elterjedt a homofób hangulatkeltés, éspedig a hivatalosságok, nem pedig a társadalom részéről. A közmédia, illetve a hatalom közeli magánsajtó rendszeresen, alig leplezetlenül uszít a melegek ellen. Orbán és más vezető politikusok közben melegellenes közhelyeket vágnak ellenfeleik fejéhez. Az ő szemükben az LGBTQ öt betűje a nyugati dekadenciát testesíti meg, beleértve a küszöbönálló, apokaliptikus véget. Persze a melegek sosem voltak könnyű helyzetben magyar földön. Szetey Gábor, a Gyurcsány-kabinet államtitkára a comingout után nem sokkal elhagyta az országot, és ugyanezt az utat választotta az újságíró Orosz József is, miután hosszú időn át szélsőséges, szabályszerű, beteges hadjárat folyt ellene. 2010 után a meleggyűlölet az állami ideológia szilárd alkotóeleme lett. Vonatkozott ez pl. Alföldi Róbertre. Orbánnak kezdettől fogva útitársa Kövér László és Bayer Zsolt, a két hivatásos meleggyűlölő, akik jó ideje kulturkampfot vívnak a „liberális gender- és buzilobby” ellen. A miniszterelnök idáig nem süllyedt erre a szintre a nyilvánosság előtt, megmaradt a kínos-primitív megjegyzéseknél. Ő általában attól óv, nehogy szétessen a keresztény-konzervatív Európa, amely a hagyományokra és a családokra épül.
Szerző

Hat ember meghalt egy lövöldözésben Jersey Cityben

Publikálás dátuma
2019.12.11. 06:24

Fotó: KENA BETANCUR / AFP
Az elkövetők egy boltban barikádozták el magukat, több mint egyórás tűzharc kezdődött. A város rendőrfőnöke szerint nincs terrorizmusra utaló jel.
Lövöldözés tört ki kedden este a New York városához közeli Jersey Cityben, hatan meghaltak és többen megsebesültek. Az MTI azt írja, a lövöldözés a város temetőjében kezdődött, ahol a rendőrök gyanúsnak találtak két férfit és igazoltatták őket. A férfiak fegyvert rántottak, az egyik rendőrt agyonlőtték, a másikat megsebesítették, majd elmenekültek. Később egy boltban barikádozták el magukat. Több mint egyórás tűzharc kezdődött, amelynek végeztével a rendőrök öt holttestet találtak a boltban, köztük volt a két feltételezett temetői rendőrgyilkos is. A környéket, ahol több iskola is található, átmenetileg lezárták.
Michael Kelly, Jersey City rendőrfőnöke kedden este sajtóértekezleten erősítette meg, hogy „nincs terrorizmusra utaló jel”. Elmondta, hogy a tűzharcban két másik rendőrt is meglőttek, de ők szerencsére csak könnyebb sérülést szenvedtek. A rendőrség megkezdte a nyomozást, részben az elkövetők személyének és hátterének, részben pedig lehetséges indítékaiknak a feltárására. A nyomozásba a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is bekapcsolódott. A meggyilkolt rendőrről a város polgármestere, Steven Fulop is megemlékezett. A Twitteren azt írta: a 40 éves Joseph Seals „nagyszerű rendőr és öt gyermeket nevelő nagyszerű apa volt”.

Babis lemondását 80 ezren is követelhették Prágában

Publikálás dátuma
2019.12.10. 21:34

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az EB könyvvizsgálói szerint összeférhetetlen a cseh kormányfő politikai és vállalkozói tevékenysége, és a Gólyafészek-ügy is tovább folytatódik.
Tízezrek, ha nem közel százezren követelték kedden este Prágában Andrej Babis miniszterelnök lemondását és távozását a politikából. A kormányfő elleni újabb tüntetést ismét a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil csoport kezdeményezte.
A rendezők szerint a Vencel téren megjelent tüntetők száma meghaladta a 80 ezret, a rendőrség 35-40 ezerre becsülte a részvételt.

A cseh kormányfő elleni újabb tüntetés apropója, hogy az Európai Bizottság könyvvizsgálói összeférhetetlenséget állapítottak meg Babis politikai és vállalkozói tevékenysége között. Babis ezt elutasítja, s azt állítja, hogy Csehország elleni politikai támadásról van szó. A bizalmas dokumentum részletei kiszivárogtak a cseh sajtóba, s az ellenzék és a civil szféra a miniszterelnök lemondását követeli.  Aki viszont annak ellenére sem hajlandó erre, hogy sokadszorra követeli olyan tömeg távozását, amekkora a rendszerváltás óta egyetlen politikai ügyért sem mozdult meg az országban.
További fejlemény, hogy Pavel Zeman országos főügyész a múlt héten felülbírálta az államügyész döntését a Gólyafészek nevű szabadidő-központ ügyében a kormányfő ellen folyó eljárás leállításáról, és újabb vizsgálatokat rendelt el. Így
az ügy, amelyben Babist az uniós pénzekkel való visszaéléssel vádolják, folytatódik.

A tüntetés szónokai, köztük Mikulás Minár, a civil csoport elnöke, felszólították Babist, hogy fizesse vissza az államkasszába a cégeinek szerintük jogellenesen juttatott uniós támogatásokat, és távozzon a közéletből. A tüntetők a Vencel térről a közeli vasúti főpályaudvarra vonultak, minek következtében problémák keletkeztek a vasúti csomópont működésében. Hasonló módon megbénult a prágai városközpontban az autós forgalom is.