Még mindig több szaki dolgozna külföldön, mint itthon

Publikálás dátuma
2019.12.10. 18:24

Fotó: Shutterstock
A szakemberek több mint fele szerint még mindig érdemesebb külföldön munkát vállalni, mint itthon, de egyre többen gondolják azt is, hogy a kétkezi munkából tisztességesen meg lehet élni Magyarországon is.
Még mindig több szakember gondolja azt, hogy külföldön jobban megéri dolgozni (57 százalék), mint azt, hogy itthon is tisztességesen meg lehet élni a kétkezi munkából (43 százalék) – derült ki a a Fix24.hu országos felméréséből. A szakemberkereső portál online kérdőívére több mint 500 válasz érkezett az ország minden pontjáról, ezek alapján pedig ma már többen vannak azok, akik szerint az elmúlt öt évben nőtt itthon a kétkezi munka megbecsültsége (42 százalék), mint azok, akik szerint csökkent (37 százalék).   Arra a kérdésre, "érzékeltek-e az elmúlt két évben fellendülést saját vállalkozásukban vagy szakmájukban?", a mesteremberek 60 százaléka válaszolt igennel, és csupán 26 százalékuk nemmel, közel 14 százalékuk viszont nem tudta eldönteni. A megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) további fejlődésre számít a következő években, minden ötödik pedig stagnálásra, visszaesést viszont csak 6 százalékuk vár.    A felmérés az idén is kitért az égető kérdésre: mennyi idő alatt találunk szakembert, ha valami javításra, felújításra szorul. E téren valamennyit javult a helyzet a tavalyi eredményekhez képest. Míg tavaly a magyar szakemberek 40 százaléka hónapokra előre be volt táblázva, most minden harmadik szaki válaszolta, hogy két hónapnál rövidebb időre van lekötve munkával, és csupán 15 százalékuk 3-6 hónapra előre. A megrendelők szempontjából azonban továbbra sem jó hír, hogy mindössze minden tizedik szakember tudna azonnal elkezdeni egy nagyobb munkát, 30 százalékuknál maximum egy hónapot , 13 százalékuknál pedig ennél is többet, akár fél évet is kellene várni. Mindez szakmánként és megyénként is eltérő időtartamot jelent, ezért a válaszok alapján egy interaktív infografikán is megmutatják: az egyes megyékben átlagosan mennyi időt kell várni egy kőművesre, ácsra, villanyszerelőre vagy éppen festőre.  A sok megrendelés ugyanakkor korántsem jelenti, hogy a szakemberek akár idő előtt nyugdíjba is mehetnének. Az „átlagosan milyen értékű megbízásai/munkái vannak?" kérdésre ugyanis a válaszolók majdnem fele maximum 250 ezer forintos sávot jelölt meg, míg 18 százalékuk a 250-500 ezer forint közöttit, efelett pedig már csak 16 százalékuk szerez meg egy-egy megbízást. A munkák közötti válogatás szempontjait firtató kérdésre picivel többen jelölték meg a szakmai kihívást (32 százalék), mint az adott munkára kapott díjazást (29 százalék). Az időintervallum itt csak 16 százalékuknál játszott elsődleges szerepet. A mesteremberek egyébként átlagosan maximum 2500 forintos nettó órabért kapnak, 17 százalékuk 3000 forint feletti összegeket. A szakmunkások közel fele 1500-2500 forintos nettó órabérért dolgozik.   
Szerző
Frissítve: 2019.12.10. 18:29

Felmondták az év üzletét: mégsem veszi meg a 4iG a T-Systemet

Publikálás dátuma
2019.12.10. 18:12

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Egy szakmabeli szerint azonban a felmondás csak kozmetikai akció, a 4iG már befolyást szerzett a T-Systems irányításában.
A Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom Nyrt. július elején jelentették be, hogy előzetes megállapodást kötöttek a telekommunikációs cég üzleti infokommunikációs leányvállalatának, a T-Systems Magyarország adásvételére vonatkozó kölcsönös szándékról. Lapunkat kedden este arról tájékoztatták, hogy 
a tárgyalási folyamat lezárását követően a 4iG kezdeményezésére a vállalatok úgy döntöttek, hogy visszalépnek az ügylettől.

A közlemény szerint a 4iG és a Magyar Telekom tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. A felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások változatlan feltételekkel hatályban maradnak. „Nehéz, de megfontolt döntést hoztunk. Ennek ellenére nem mondtunk le hazai és régiós növekedési terveinkről, a 4iG kiemelkedő évet zár az idén, amely kiegyensúlyozott hátteret biztosít a társaság növekedési pályájának fenntartásához. Emellett folytatjuk a tárgyalásokat a Magyar Telekommal a mindkét társaság számára előnyös üzleti együttműködés további lehetőségeiről. A 4iG az organikus növekedés mellett továbbra is aktívan keresi azokat az akvizíciós célpontokat, amelyek támogatják növekedési céljait és a részvényesi értéknövelést” – mondta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója. „A Magyar Telekom célja változatlan: ügyfeleinknek mindig a legjobb minőségű, integrált szolgáltatásokat nyújtani a legjobb hálózaton. Bízunk abban, hogy bevált stratégiánkkal és erős stratégiai partnerekkel – köztük a 4iG-vel – folytatni tudjuk fejlesztéseinket, tovább erősítjük piacvezető pozícióinkat és értéket teremtünk részvényeseink és az egész magyar társadalom számára.” – mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója. Az előzetes megállapodás bejelentéskor azt írtuk: a kishal megeszi a nagyhalat, de ezek szerint mégsem.     Egy telekommunikációs cég vezetője lapunknak azonban azt mondta a hírrel kapcsolatban, ez valójában csak egy „kozmetikai akció”, a Mészáros-cég már befolyást szerzett a T-Systems irányításában, de az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy formálisan mégsem olvasztják magukba a német céget, párhuzamosan működtetik a jövőben a kettőt. - A T-Systems több partnerét határozottan zavarta a 4iG megjelenése, az is felmerült, hogy felmondják az együttműködést a T-Systems-szel, így ebben a formában kevésbé feltűnő, hogy mégis Mészárosék irányítanak – mondta forrásunk.  
Szakemberek már az üzlet bejelentésekor feltették a kérdést: mivel tudta a 4iG, vagy akár valamilyen kormányközeli erő rábírni a Telekomot, hogy adja el az amúgy sikeres, 2018-ban 114 milliárd forintos árbevételt produkáló cégét. Emlékeztetnek, hogy néhány éve milyen szabályozó-változások előzték meg az energiaszektorban a közművek tulajdonosváltását, azok állami kézbe kerülését.    Jászai Gellért egyébként június közepén, nem sokkal a T-Systems felvásárlásának bejelentése előtt szerzett 40,2 százalékos, ténylegesen irányító részvénycsomagot a 4iG-ben, akkor a Mészáros Lőrinc tulajdoni aránya a Konzum PE Magántőkealapon keresztül 11,63, az Opus Global pedig 9,95 százalékra csökkent. Jászai a 4iG igazgatóságának elnöke, valamint a társaság vezérigazgatója.
Szerző
Frissítve: 2019.12.10. 18:25

Új rekord születhetett: munkahelyenként 20 milliót ajándékozott a kormány egy francia multinak

Publikálás dátuma
2019.12.10. 17:28
Szijjártó Péter és Yuvbir Singh elnök-vezérigazgató koccint a Suez Water Technologies & Solutions Hungary Kft. beruházásáról tartott sajtótájékoztató után
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
1,7 milliárd forint közpénzt kap oroszlányi bővítésére a Suez.
Mint általában, most is Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy újabb közpénzeket ajándékozott a kormány egy arra nem különösebben rászoruló, hazánkban beruházást végző nagyvállalatnak. Ezúttal a francia Suez bővíti oroszlányi telephelyét 9,6 milliárd forintból, 85 új munkahelyet teremtve a víztisztító membránokat előállító gyárban - derül ki Szijjártó bejelentéséből. A miniszter közölte - írja az MTI -, hogy
a kormány az új munkahelyek és a magas hozzáadott értékű termelés miatt 1,7 milliárd forinttal támogatja a beruházást.

Az 1,7 milliárd munkahelyekre leosztva szokatlanul magas összegnek számít. 2014-ben még csak 4,57 millió volt az átlag, majd évekig 10 millió körül hullámzott. Idén aztán igazán belelendült a multik támogatásába az Orbán-kormány: például a rabszolgatörvény megszavazása, valamint a vendégmunkásoknak szánt szállók szintén bőséges támogatása mellett a munkahelyenként adományozott közpénz összege is felkúszott szeptemberre átlag 14,64 millió forintra. Akkor ráadásul arról is beszélt Szijjártó, hogy kikerül az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (EKD) feltételei közül a munkahelyteremtés, miután belegondolt a kormány, hogy végül is csak 5 millió potenciális munkavállaló él az országban. Hogy most is új állások létrejöttére hivatkozva adták az 1,7 milliárdot, annak így nincs már gyakorlati jelentősége.
A Suez Water Technologies and Solutions világszerte csaknem 200 üzemet működtet, és 11 ezer munkavállalót foglalkoztat. Magyarországi vállalatuknál csaknem ezren dolgoznak. Az oroszlányi székhelyű Suez Water Technologies & Solutions Hungary Kft. 2017-ben 160 millió euró, 2018-ban 171 millió euró árbevételt ért el. Adózott eredménye tavaly előtt 25 millió euró, tavaly 18 millió euró volt.
Szerző