A legtöbb fegyvert Amerika és Európa adja a világnak

Publikálás dátuma
2019.12.09. 10:55

Fotó: DANIEL KARMANN / AFP
47 százalékkal bővült a fegyverpiac 2002 óta a svéd békekutatók jelentése szerint, csak tavaly 4,6 százalékos volt a növekedés.
Amerikai hadiipari cégek adták a tavalyi globális fegyverkereskedelem felét  - állapította meg hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Az Egyesült Államokhoz köthető a legtöbb fegyvereladás 2014 óta, a részesedésük 36 százalék; a tíz legnagyobb forgalmat bonyolító cégből öt ugyancsak amerikai. Utána az európai országok következnek, együttesen legalább 25 százalékkal. 2014 és 2018 között a harmadik legtöbb fegyvereladást orosz cégek bonyolították, az összes 21 százalékát, a negyedik pedig Kína, 5,2 százalékkal.
A svéd parlament által 1966-ban alapított intézet beszámolója szerint a 100 legnagyobb fegyvergyártó cég tavaly összesen 420 milliárd dollár (mintegy 125 ezer milliárd forint) értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek tavaly, ami 4,6 százalékos növekedést jelent 2017-hez mérten. A jelentés kiemelte, hogy 2002 óta 47 százalékkal bővült a globális fegyverkereskedelem.
Az aktuális rangsort az Egyesült Államok vezeti 43 céggel, amelyek a fegyvereladások 59 százalékát bonyolították le tavaly, 246 milliárd dollár értékben, ez 7,2 százalékkal haladta meg a 2017-est. Köztük van a világ legnagyobb fegyvergyártó cége, a Lockheed Martin, amely 11 százalékos részesedéssel, 47,2 milliárd dollárnyi eladással biztosította vezető helyét.
A listán szereplő tíz orosz vállalat összehasonlításképpen mindössze 8,6 százalékkal részesedett a globális fegyvereladásokból, ami 2017-hez képest csekély csökkenést jelent. Az Sz-400-as légvédelmi rendszereket is gyártó moszkvai székhelyű Almaz-Antej vállalat a 9. helyet foglalja el a százas listán. Az cég tavaly 9,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.
A lajstromon szereplő 27 európai cég összesítve 102 milliárd dollár értékben adott el haditechnikát 2018-ban. Ebből továbbra is a brit székhelyű cégek - soraikban a BAE Systems-szel - emelkednek ki 35,1 milliárd dolláros fegyvereladással, ami viszont 5 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képest. A jelentés szerint ennek oka részben a brit fegyverzetbeszerzési-programok halasztásaira vezethető vissza. A rangsoron feltüntetett hat francia cég - köztük a harci repülőgépeket gyártó Dassault - összesen 23,2 milliárd dollár értékben értékesített fegyvereket. A Magyarországra is szállító német Rheinmetall a rangsor 22. helyén áll, 3,8 milliárdos eladással.
A korábbi évekhez hasonlóan a legfrissebb listára sem kerültek fel kínai hadiipari vállalatok, aminek indoka az információhiány.
Magyarország az adatbázisban főleg vevőként szerepel: a tavalyi évben főleg német páncélosokat, önjáró lövegeket és szállító járműveket vettünk, de jutott pénz német és francia helikopterekre is. Az eladó oldalon utoljára 2012-ben jelent meg az ország, akkor 12 szovjet gyártású harci helikoptert adott el a kormány Etiópiának.
A SIPRI az amerikai növekedési trend okaként az amerikai védelmi beszerzéseket jelölte meg. "A nagyobb amerikai vállalatok egyesülnek, hogy képesek legyenek az új generációs fegyverrendszerek előállítására és előnyösebb helyzetbe kerüljenek az Egyesült Államok kormányzati megrendeléseinek elnyerésére" - mondta Aude Fleurant, a SIPRI fegyverkezéssel és katonai kiadásokkal kapcsolatos programokért felelős vezetője. 
Az exportáló országok 2014 és 2018 közti vevőiről is közzétett adatokat a SIPRI. Ebből kiderül, az Egyesült Államok főleg közel-keleti országoknak szállít, valamint Ázsiába - akár csak Franciaország. Ázsia a kínai és orosz fegyverek legnagyobb felvásárlója is, de Oroszország emellett ugyancsak a közel-keletre és Afrikába is bőségesen exportál. Németország vevői nagyjából azonos arányban kerülnek ki valamennyi kontinensről, az amerikait leszámítva. A hadászati kiadásokra különben - 2018-as adatok alapján - az Egyesült Államok költ legtöbbet, az adott évben 649 millió dollárt. Második Kína, a tavalyi 240 millió dollár kiadással. Szaúd-Arábia a harmadik 67,6 millióval.

Végre egy nem szokványos diplomáciai botrány: könyvlopás gyanúja miatt rendelték haza Mexikó argentínai nagykövetét

Publikálás dátuma
2019.12.09. 07:59

Fotó: Mariano Gabriel Sanchez / Anadolu Agency
Legalább olvas.
Könyvlopás gyanúja miatt hazarendelték vasárnap Mexikó argentínai nagykövetét. A diplomatát azzal gyanúsítják, hogy megpróbált ellopni egy Buenos Aires-i könyvesboltból egy könyvet a hírhedt kalandor és nőcsábász, Casanova életéről. A bolt egyik térfigyelő kamerája rögzítette, amint a 76 éves Oscar Ricardo Valero Recio Becerra újságba elrejtve megpróbálja kicsempészni a boltból a könyvet. A kijáratnál biztonsági őrök feltartóztatták. A diplomatát bekísérték a rendőrségre, ahol azonosítás után elengedték. Az eset az argentin nagyváros egyik nevezetességének tartott El Ateneo könyvesboltban történt október végén. A szóban forgó könyv 750 argentin pezóba (3500 forint) kerül. Marcelo Luis Ebrard Casaubón mexikói külügyminiszter vasárnap a Twitteren bejelentette, hogy hazarendelte a nagykövetet, és arra kérte a tárca etikai bizottságát, hogy vizsgálja meg az ügyet. Amennyiben kiderül, hogy valódi a felvétel, a nagykövetet azonnal menesztik állásából. A külügyminiszter leszögezte, hogy a tárca zéró toleranciát tanúsít a tisztességtelen magatartás iránt. A diplomata augusztus közepén foglalta el állomáshelyét.
Szerző
Témák
diplomácia

Szabad szemmel: Orbán újabb revansot vesz a választási eredmény miatt

Publikálás dátuma
2019.12.09. 06:33

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 9.
Der Standard Főleg a magyar színházi élet félti a függetlenségét, miután egy kiszivárgott tervezet tanúsága szerint Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy egységes irányítást tart szükségesnek a kultúrában. A cikk összefoglalója szerint a jobboldali-nacionalista miniszterelnök kormánya „nemzetstratégiai szintre emelte a kultúrpolitikai célokat”. A terület dolgozói pedig elégedjenek meg azzal, hogy aktívan védelmezik a nemzet megmaradását, jólétét és felvirágzását. Ennek érdekében Nemzeti Kulturális Tanács alakul, természetesen olyanokból, akiket gondosan megválogatnak. Módosul a finanszírozás és bővül az állam beavatkozásának köre. Ily módon, a támogatások megvonásával megfojthatják a szabad színházi világot. Az igazgatók kinevezésénél a kormányé lesz a végső szó. A nyilvánvaló cél az, hogy így egyenlítsék ki a számlát a helyi választásokon elszenvedett kínos vereségért. A hatalom persze eddig is megnehezítette azoknak az életét, akik nem a völkisch-nemzeti vonalat képviselték a kultúrában.  A független társulatokat eddig is anyagi bizonytalanságban tartották. Bizonyos haladó színházi alkotók ellen kampányok folytak, a pénzek odaítélésének rendszere átláthatatlan és elfogult volt. Az új javaslattal alighanem vége a kritikus és független kultúrának Magyarországon. A mai tüntetés felhívásához idáig 20 ezren csatlakoztak.  
Die Presse Kósa Lajos egyik emlékezetes kijelentésével igyekszik megismertetni (ha úgy tetszik: sokkolni) az osztrák olvasókat a magyar állapotokkal az ÉS főszerkesztője: vendégkommentárjában azt idézi a Fidesz alelnökétől, hogy 10 millió turista jön Magyarországra, ők sem kapnak enni az államtól, mégsem halnak éhen. Kvázi, nem kell ugrálni, amiért a tranzitövezetekben megvonják az élelmet az elutasított menedékkérőktől. (A cikknek az a címe: miként gondolkodnak Magyarországról külföldön?) Kovács Zoltán emlékeztet arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ez ügyben 17-szer marasztalta el az Orbán-kormányt, ahányszor csak a Helsinki Bizottság oda fordult. De hát a miniszterelnököt is csak anya szülte, mégis az a benyomás, mintha büszke lenne arra, hogy nálunk menekülteket éheztetnek. A jelszó nagyjából az: ne érezzék magukat jól magyar földön. Ám a kérdés ezek után az, mi maradt a nemzeti karakterből? A faragatlanság? A kegyetlenség számtalan változata? Miközben még az sem kizárt, hogy Európa is erre az útra tér rá. Főleg azért, mert az elvhű németek a jelek szerint egyre gyakrabban felpuhítják az alapértékeket. Mintha Berlin és a multik számára a gazdasági különszerződések, az adókedvezmények és az alkalmazottellenes egyezségek fontosabbak volnának, mint a szabad verseny eszménye. Nincs kétség afelől, hogy az úgynevezett stratégiai megállapodásokból olyan ügyletek kerekednek ki, amelyek állami szintre emelik a korrupciót. A jelek szerint a néppárti bölcsek tanácsa sem kapkodja el, hogy előterjessze ajánlását a Fidesz tagságáról. Már 8 hónapja dolgoznak a jelentésen, de úgy tudni, hogy az idén már aligha rukkolnak ki a magyar helyzet elemzésével. A döntés kétségtelenül nem egyszerű, hiszen a legnagyobb EP-frakció egy egész országról fog véleményt mondani ily módon. Az ítélet még a folyamatban lévő jogállami eljárást is befolyásolhatja. De ettől még következmények nélkül maradhat az alapértékek megszegése, mert az unió nincs felfegyverkezve a normák eltorzításának esetére. Mintha Európa kimondatlanul ugyan, de elfogadná és megengedné az erkölcsi igénytelenséget, mint amivel szemben nincs mit tenni. És ha ezek után netán vannak olyanok, akiket megdöbbent Kósa Lajos cinikus megjegyzése, akkor azért csak ne legyünk rá büszkék.
Guardian Ma lép hivatalba az EU külpolitikai főmegbízottja, a veterán spanyol (katalán) szocialista, Joseph Borrel, aki az egyenes beszéden kívül arról nevezetes, hogy határozottabb uniót tart szükségesnek a világban, de cseppet sem lesz könnyű dolga. Persze, hogy nem tesz lakatot a szájára, azt úgy is lehet venni, hogy nem diplomatikus. Tavaly például, országa friss külügyminisztereként az egyik legelső interjújában Európa struccpolitikájáról lamentált a migráció és a demokrácia kapcsán. Majd nem sokkal később elárulta, hogy Trump a bevándorlás megakadályozásra azt tanácsolta neki: Madrid emeljen falat a (csaknem 5 ezer kilométer széles) Szaharában. Új szerepkörében az a fő teendője, hogy megerősítse az EU szerepét a nemzetközi színtéren. Bennfentesek ugyanis attól tartanak, hogy a földrész a globális sakktáblán csupán gyalog lesz, amelyet félresöpör a szeszélyes amerikai elnök vagy a tekintélyelvű Kína. Főleg a nagy tagállamok azon vannak, hogy gyorsabban szülessenek meg a döntések és érdemibbek legyenek a viták. Ezt persze könnyű mondani, amikor egyes kormányfők hazai pozíciója gyenge, azon kívül a tagok véleménye eltér olyan kérdésekben, mint a transz-atlanti viszony, Törökország vagy a Közel-Kelet. Az Európai Külkapcsolati Tanács madridi irodavezetője külön megemlíti, hogy a német politika megosztott és megbénult, Marcon Berlin megkérdezése nélkül dob be indítványokat, miközben Magyarország és mások egyre inkább blokkolnak mindent, mert egyszerűen nem akarják, hogy működjön a szervezet. Magyarország nemrégiben megakadályozta, hogy az unió megbírálja Trumpot, amiért az úgy határozott, hogy immár nem tekinti illegálisnak a megszállt területeken lévő izraeli településeket.  
Süddeutsche Zeitung Hírek szerint a Bizottság alelnöke szerdán terjeszti elő klímavédelmi javaslatát és a „Zöld New Deal”-t azután csütörtökön-pénteken megvitatják az évzáró csúcstalálkozón. A cél az, hogy Európa 2050-ig nullára csökkentse a nettó széndioxid kibocsátást -, csakhogy a magyar, a lengyel és a cseh kormány továbbra sem kívánja elkötelezni magát az időpont mellett. Úgy tudni, azt akarják, hogy az EU vállaljon kötelezettséget az erősen a szénre épülő 3 gazdaság átállásának anyagi támogatására, még a megadott határidő utánra is. Egyben az atomenergia fontosságát hangsúlyozzák a klímasemlegesség elérése szempontjából, ezzel viszont Ausztria nem ért egyet. De kétkedő hangok hallatszanak a néppárti frakció soraiból is. Így von der Leyennek és Michelnek, az Európai Tanács elnökének igen nagy diplomáciai ügyességet és meggyőző erőt kell tanúsítania az álláspontok közelítésére.    
Szerző