Előfizetés

Alvó munkások égtek meg a piaci tűzben Újdelhiben, 43 halott

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.08. 09:50
Az indiai katasztrófavédelem egyik munkatársa a piaci tűz helyszínén, 2019. december 8-án
Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP or licensors
Rövidzárlat okozhatott tragédiát egy újdelhi piacon, a lángokat 25 tűzoltóautó tudta csak megfékezni.
Negyvenháromra emelkedett egy újdelhi piacon, az Anaj Mandi nevű körzetben vasárnapra virradóra kitört tűz halálos áldozatainak száma - jelentették be indiai hatósági források. A főváros tűzoltósága azt közölte, hogy a tüzet több mint 25 tűzoltóautó segítségével oltották el, 56 embert pedig ideiglenesen evakuáltak a környékről - írja az MTI. Atul Garg, az újdelhi tűzoltóság parancsnoka szerint körülbelül 60-70 munkás aludt abban az épületben, ahol a tűz hajnalban kitört ( a piacot ugyanis gyárépületek veszik körül - a szerk). Egészségügyi források bejelentették, hogy körülbelül 20 embert - köztük két rendőrt és két tűzoltót - kórházba szállítottak. 
Az első feltételezések szerint a tüzet rövidzárlat okozta. Narendra Modi indiai miniszterelnök és Amit Sah, az ország belügyminisztere Twitteren közzétett üzenetében részvétét nyilvánította a halottak hozzátartozóinak, és kívánt mielőbbi felépülést a sérülteknek. Újdelhi államminisztere, Arvind Kedzsrival bejelentette, hogy minden halott családja 1 millió rúpiát (több mint 4 millió forint) kap, a sebesülteknek pedig fejenként 100 ezer rúpia (több mint 400 ezer forint) segélyt adnak. Indiában gyakoriak a tűzesetek a biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása és az ellenőrzések hiánya miatt.

Újabb rakétakísérletet hajtott végre Észak-Korea

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.08. 09:17
AFP fotó
Valószínűleg egy hajtóművet teszteltek. Phenjan új útról beszél, vagyis újraindíthatják rakétafejlesztési programjukat és az atomkísérleteket.
„Nagyon jelentős” kísérletet hajtott végre Észak-Korea az ország északi részén fekvő Szohe rakétakísérleti telepen - jelentette vasárnap a KCNA állami hírügynökség. Phenjan korábban kilátásba helyezte a bázis bezárását, cserébe azoknak a szankcióknak az enyhítéséért, amelyeket ellene az Egyesült Államok korábban elrendelt -írja az MTI. A tesztet egy olyan időpontban hajtották végre, amikor lejáróban van az Észak-Korea által a rakétakísérletek felfüggesztésére megszabott egyéves határidő. Phenjan a héten felszólította az Egyesült Államokat, hogy változtasson politikáján, amellyel egyoldalú nukleáris leszerelést követel Észak-Koreától. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető figyelmeztette tárgyalópartnerét, Donald Trump amerikai elnököt, hogy Észak-Korea jövőre sajátosan "új útra" léphet. A kijelentés azt az aggodalmat kelti, hogy a kelet-ázsiai ország visszatérhet a kísérleti atomrobbantásokhoz és a 2017 óta felfüggesztett hosszú távú rakétakísérletekhez. A változások előjele volt az is, hogy Kim Dzsongun a 444.hu szerint a napokban fellovagolt a szentnek tartott Pektu-hegyre, ilyent pedig a Kim-család csak fontos bejelentések, az ország sorsára kiható döntések előtt szokott tenni.
A KCNA jelentésében kiemelte, hogy a vasárnapi "jelentős" teszt nagy hatással lesz majd a Észak-Korea stratégiai álláspontjára a közeljövőben. Elemzők elmondták, hogy a fővárostól, Phenjantól 200 kilométerre északnyugatra fekvő Szohe kísérleti telepről ugyan soha nem indítottak interkontinentális ballisztikus rakétát, de a bázist használták már rakétahajtóművek tesztelésére. Rakétaszakértők úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea most egy rakétahajtóművet próbált ki, ami azonban nem tekinthető rakétaindításnak. Észak-Korea számos sikertelen kísérlet után, 2012-ben sikeresen pályára állított egy műholdat, majd 2016-ban még egyet. A CNN amerikai hírtelevízió pénteken arról számolt be, hogy Észak-Korea feltételezhetően felújítja a rakétahajtóművek kipróbálását egyik kísérleti telepén. A tévé a következtetést a hozzá eljutott, a Planet Labs kaliforniai magánvállalat által műholdról készített felvételek alapján vonta le.
A Szohe kísérleti telep 200 kilométerre fekszik északnyugatra az észak-koreai fővárostól, Phenjantól és 70 kilométerre nyugatra a jongbjoni atomlétesítménytől, ahol egy 5 megawattos kísérleti könnyűvizes reaktor van. A jongbjoni atomlétesítmény felszámolásának kérdése idén februárban szóba került Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megbeszélésén a vietnami fővárosban, Hanoiban. Úgy tudni, hogy a találkozón az észak-koreai fél a létesítmény leszereléséért cserébe a kelet-ázsiai ország elleni amerikai szankciók enyhítését kérte. Az amerikai fél ugyanakkor nem ment bele az alkuba, mondván, hogy a létesítmény felszámolása nem lenne elegendő egy alkuhoz.

Szabad szemmel: kezdhetnek komolyan aggódni a jóérzésű emberek

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.12.08. 08:19

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 8.
Der Standard A kommentár szerint a világban ma olyan a helyzet, hogy jó ok van félni a demokratikus, jogállami rend szétesésétől. A 2. világháború után a fejlett ipari államok által létrehozott rendszer 70 éven át garantálta a nyugalmat, a békét, jólétet. Ebben segítette az olyan nemzetközi intézmények hálózata, mint az ENSZ, a NATO és az EU. Csakhogy 25 évvel a „Nyugat győzelme” után hatalmas nyomás nehezedik a modellre, kívülről, de ami sokkal súlyosabb, belülről is. A putyini Oroszország tökéletesítette a destabilizálást. Ebben a törekvésben hasznos idiótáknak bizonyul az európai szélsőjobb, lásd az FPÖ-t. Ráadásul Trump alatt már az USA sem jelent erős ellensúlyt. Az elnök szívesen lenne olyan tekintélyelvű uralkodó, mint példaképe, az orosz államfő, vagy más diktátorok, akiket szintén csodál. A jóérzésű emberek kezdhetnek komolyan aggódni, ha Trump átvészeli az alkotmányos jogsértési eljárást és újraválasztják, amire jók az esélyei. Az öreg földrész aligha tudja magát megvédeni Amerika nélkül. Ráadásul az unióban már most igen jelentősek a széthúzás erői, ideértve a Brexitet, továbbá, hogy a németeknél és a franciánál vezetési vákuum fenyeget. Kelet-Európában pedig nyomulnak az autokraták. Mindehhez járul a migrációs nyomás, amely csupán a törökökkel kötött egyezménynek köszönhetően, átmenetileg enyhült. És akkor még ott van a hatalmas kínai veszély, amelynek várható következményeit egyelőre fel sem lehet mérni. Ezt mind-mind tekintetbe kell venni, mielőtt bárki hozzálát az ellenstratégia kidolgozásához.
Neue Zürcher Zeitung Szégyenletesnek tartja a magyarországi antiszemitizmust a Svájcban élő neves műfordító, a német nyelv professzora, Löb László, de azt is, hogy mégis elmarad a tiltakozás, pedig az emlékek élnek és le kellene vonni belőlük a tanulságokat. Ám ahhoz több gerincre, bátorságra és idealizmusra volna szükség, mert látni kell, hová vezethet a rasszista politika. Az irodalmár csaknem 10 éve könyvet írt Kasztner Rezsőről, akinek az életét köszönheti, hiszen 75 évvel ezelőtt ő is tagja volt annak a csaknem 1700 fős zsidó csoportnak, amely az Eichmannal kötött alku révén megválthatta a szabadságát és kiutazhatott Svájcba. Mint emlékezetes, az akció szervezőjét, aki jogász, újságíró és cionista volt, jóval a háború után Izraelben bíróság elé állították, majd egy szélsőséges agyonlőtte, ám Löb szerint az általa összegyűjtött bizonyítékok, tanúvallomások alapján ennél jobban érdemelt volna. Mellesleg később a Legfelsőbb Bíróság jóformán minden vádpont alól felmentette. Ma sem tudni, az akkor 11 éves Löb és édesapja miként került be a szerencsések közé, de a szerző ostobaságnak tartja a vádat, hogy elsősorban Kasztner rokonai, barátai, illetve gazdag zsidók menekültek meg ily módon. Egyébiránt utóbbiak csak páran voltak, de ők fizették a váltságdíjat a többiekért is. Ám az összetétel kvótára épült, tükrözte az akkori zsidóság szociális szerkezetét. Egyébként pedig a listát a megadott szempontok alapján bizottságok állították össze. A szerző úgy gondolja, jobb, ha pár százan megússzák, mintha nem történik semmi. Ugyanakkor a marhavagonokból álló szerelvény 1944. júliusában először Bergen-Belsenbe vitte a csoportot. Hónapokig maradtak ott túszként, közben pusztított az éhség és a járvány. Jóindulatuk jeleként a nácik ugyan nem egészen egy hónap múlva 318 magyart elengednek Svájcba, a többieknek azonban decemberig kell várakozniuk. Löb azt mondja, a lágerben a rovarok, a túlzsúfolt barakkok, az éhség, a félelem a bombatámadásoktól, az appellplatzra szóló felhívások felőrölték az emberek idegeit, de a legrosszabb mégis az volt, hogy senki sem tudta, mi történt a családjával, illetve mi lesz velük. Bármikor elvihették volna őket megsemmisítő táborokba, vagy belehalhattak volna valamilyen betegségbe. A svájci hatóságok a szabadulás után elhelyezték a megmenekülteket, de amúgy meglehetősen hűvös volt a fogadtatás. Csak a segélyszervezetek és a lapok közbeavatkozására álltak el attól, hogy továbbküldjék őket észak-afrikai, illetve dél-olasz gyűjtőhelyekre. Löb úgy gondolja, a túlélést csakis a vakszerencsének köszönhette, de ez nem ok arra, hogy bűnösnek érezze magát sok millió sorstársának halála miatt. Ezzel együtt szégyelli magát, amikor olyanokkal találkozik, akik annak idején sokkal többet szenvedtek, mint ő. És nem gondolja, hogy Kasztnert bűnözőnek kellene tekinteni, amiért megállapodott Eichmannal, mert erkölcsi megfontolásokból ugyan nem szabadna szövetkezni az ördöggel, ám amikor emberéletekről van szó, kompromisszumot kell kötni. Amúgy az embermentő szerepe máig vitatott Izraelben, de a Yad Vashem elismerte tettét.
Die Welt Az Europol arra figyelmeztet, hogy szélsőjobbos szervezetek a többi közt kiképzési célokból egyre többször vonnak be tevékenységükbe olyanokat, akik a hadseregben, vagy biztonsági szolgálatoknál komoly szakmai tapasztalatokat szereztek. Az EU soros finn elnöksége sürgeti, hogy mérjék fel a tényleges helyzetet, ám egyes államok gátolják a közös fellépést. A kérdés úgy került előtérbe, hogy megszaporodott a szélsőséges támadások száma. A tagállamok belügyminiszterei ugyan egyetértenek abban, hogy a demokrácia és a társadalom számára egyre nagyobb veszélyt jelent a szélsőjobb, ám egyelőre hasztalannak bizonyult a javaslat, hogy írják össze ezeket a csoportokat. Egyes kormányok mellett ugyanis a Bizottság is úgy véli, hogy előbb meg kellene határozni, mi számít erőszakos szélsőségnek. Az unió terrorellenes koordinátora azt hangoztatja, hogy a merénylők összefognak, túllépnek a nemzeti kereteken, ezért visszaszorításukhoz nemzetközi együttműködés szükséges. Egyetért ezzel a megközelítéssel Németország, valamint a skandináv közösség. Annál is inkább, mert a szélsőségesek hálózatot hoznak létre, partnereket keresnek és a találnak más államokban, pl. az USÁ-ban is. A betiltott Vér és Becsület alszervezeteket hozott létre. Tavaly 44 embert vettek őrizetbe ilyen okok miatt a kontinensen, két évvel korábban ez a szám csupán 16 volt. Ugyanakkor idáig csupán 3 tagállam jelezte, hogy szembesült a gonddal. Egy uniós diplomata szerint a jelenség sokkal elterjedtebb, ám sok ország egyelőre nem hajlandó beismerni, hogy hasonló cipőben jár.  
Politico Kárpátalja mára geopolitikai törésvonal lett – írja egy szabadúszó amerikai újságíró, aki évek óta Ukrajnában dolgozik, de készít elemzéseket a bécsi Humántudományi Intézetnek is. Ian Bateson azt tapasztalta a helyszínen, hogy meglehetősen nagy a feszültség. A kötélhúzás már jó ideje ment Budapest és Kijev között, de az orosz-ukrán fegyveres viszály nyomán fordult komolyra, majd a nyelvtörvény még inkább súlyosbította, miután a jogszabály nem szándékosan, de korlátozta a magyar kisebbség anyanyelvének használatát. Fájó pont ez az olyan nacionalistáknak, mint Orbán Viktor, aki sokat hozzátett a válsághoz, mivel megtorlásként akadályozza az ukránok közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz. Önti az anyagi támogatást a kárpátaljai magyarságra, útlevelet adott nekik, jóllehet Kijev tiltja a kettős állampolgárságot. Brenzovics László, volt parlamenti képviselő felhívja a figyelmet, hogy a magyar kisebbség szereti a miniszterelnököt, mert nagyon nagy segítséget kapott tőle. Nem világos ugyanakkor, a nyelvtörvény miként érinti pl. a magyarokat, de Tölgyesi Beatrix, az ELTE tanára úgy gondolja, hogy nagyon. Az egyik következmény a KMKSZ irodája ellen elkövetett két gyújtogatás volt. Az ukrán fél az oroszokat vádolja a merénylettel, egy magyar védelmi szakember, Demkó Attila szerint a támadást ukránok szervezték meg. Ugyanakkor Orbán az új ukrán vezetés ellen hangolta Trumpot, amikor májusban a Fehér Házban járt. Hogy mi lesz ezek után, azt nem tudni, mert a nyelvhasználati jogszabály életbe léptetését elnapolták 2023-ig. Az egyik kétnyelvű kárpátaljai iskola magyar tanára mindenesetre azt mondja, nekik a gyerekek a fontosak, nem a politika. De valamennyien túszok a mostani helyzetben. Ugyanakkor fél attól, hogy a törvény korlátozza majd a magyar nyelvű oktatást és ez még inkább kiélezi helyben a feszültséget. Miközben a kisebbség soraiban már így is általános a politikai és gazdasági bizonytalanság. Ugyanakkor a magyar hozzáállás nem sok jót ígér Ukrajna esetleges NATO- és uniós tagsága szempontjából Egyben mutatja az oroszoknak, a katonai szövetség mennyire megosztott az ukrán közeledés kapcsán. 
Politico Nagy kérdés, hogy Magyarország és Lengyelország sorsára jut-e Málta az EU-ban, de a válasz attól függ, hogy kit kérdeznek meg róla. A néppárti, a liberális és a zöld frakció szerint a meggyilkolt újságírónő ügyében lefolytatott nyomozás alapján egyértelmű, hogy a középbal máltai kormány súlyos korrupcióba bonyolódott. Ezért a miniszterelnöknek haladéktalanul le kell köszönnie. Emellett a három pártcsalád szorgalmazza, hogy a Bizottság éljen a 7-es paragrafussal és indítson jogállami eljárást az alapnormák megszegése miatt. Ezzel szemben szocialisták úgy vélik, csak lassan a testtel. Nem ítélték el nyíltan Muscat kormányfőt, bár a vizsgálat feltárta, hogy a terrorakció szálai a hatalom legfelső köreibe vezetnek. Szerintük még nem egyértelmű, hogy itt a jogállam elleni rendszerszintű fenyegetésről van szó, mint a magyarok és a lengyelek esetében. Egy EP-képviselő azt emeli ki, hogy a szociáldemokraták csak utánozzák azt, amit a Néppárt csinál a Fidesszel. Igyekeznek elterelni a figyelmet, húzzák-halogatják a dolgot, ahelyett hogy kiraknák a magyar tagpártot. Csak az a baj, hogy eljön az a pont, ahonnan nem lehet visszafordulni. Sven Giegold, a német zöldek egyik strasbourgi képviselője azt kérdezi, hogy ha von der Leyen most nem rendeli el a jogállami eljárást, akkor mikor? Az Európai Parlament egyik tisztségviselő – név nélkül – azt feleli erre, hogy Máltán a dolgok még nem tartanak ott, mint Magyarországon és Lengyelországban, ahol törvényeket forgatnak fel fenekestül és szabadságjogokat korlátoznak.