Marja az emberek szemét a bozóttüzek füstje Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:21

Fotó: WILLIAM WEST / AFP
Példátlan légszennyezést okoztak a korábbiaknál hosszabb idejű és jóval nagyobb területet érintő bozóttüzek Sydneyben és az ország keleti partvidékén.
Szeptember óta Ausztrália keleti partvidékén több száz bozóttűz ég, amelyek füstje beborította Sydneyt és Brisbane-t. Csütörtökön Sydney térségében több mint egy tucat tűz égett, köztük három olyan, amely miatt figyelmeztetést adtak ki. Három hete szinte minden nap felhívták a lakosság figyelmét a levegő rossz minőségére. Új-Dél-Wales Szövetségi Állam környezetvédelmi minisztériuma csütörtökön bejelentette, hogy a bozóttüzek és füstjük Ausztrália egyik legnagyobb légszennyezését okozták. A füst és a szállópor marja az emberek szemét és a légzőszervi betegségek megugrását idézte elő.
Már korábban is okoztak heteken át tartó súlyos légszennyezést a bozóttüzek Sydneyben 1994-ben és 2001 decemberében, 2002 januárjában – közölte a tárca szóvivője az AFP francia hírügynökséggel. „A mostani azonban hosszabb idejű és jóval nagyobb területet érint” – hangoztatta. Ausztráliában nem szokatlanok a pusztító bozóttüzek, ám idén a száraz időszak jóval korábban kezdődött. A lángok terjedését felgyorsította a szélsőséges szárazság, amely szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt most súlyosabb a megszokottnál.
A mintegy ötmillió lakosú Sydneyt jórészt bokros területek övezik, amelyek nagyon szárazak, mert a környéken hónapok óta alig esett az eső. Az állam egészségügyi illetékesei szerint december elsejéig 24 százalékkal nőtt a mentősök riasztása légzési problémákban szenvedő betegekhez. A turisták és a helyiek is arcmaszkokat használnak, de ha nem szükséges, nem is mennek ki az utcákra.
Csütörtökön Sydneyben a szállópor szintje 160 mikron volt, jóval magasabb a biztonságos szintnél.
Szerző

Eddig már több mint félmillió remeterák gabalyodott műanyagba a Kókusz-szigeteknél

Publikálás dátuma
2019.12.06. 12:34

Fotó: Paulo de Oliveira/Biosphoto / AFP
Csapdába ejtik a nyílással rendelkező tárgyak az otthonnak alkalmas, üres kagylóhéjak után kutató állatokat. A tudósok szerint a probléma nem csak az Ausztráliához tartozó távoli szigetcsoportokat érinti.
Az Indiai-óceánban elterülő Kókusz (Keeling)-szigetekről 2017-ben derült ki, hogy egyike a világ „legsűrűbben lakott” térségeinek, ugyanis több millió műanyaghulladéknak ad otthont. A remeterákok, amelyek üres kagylóhéjak után kutatnak, hogy azokba beköltözzenek, bármilyen kis nyílással rendelkező műanyaghulladékot könnyen összetévesztenek egy „élhető” otthonnal, amely aztán csapdába ejti őket.
A Tasmaniai Egyetem Tengeri és Antarktiszi Tanulmányok Intézetének (IMAS) munkatársai a szigeteket tanulmányozva figyeltek fel arra, hogy milyen sok elpusztult remeterák van a műanyaghulladékokban és úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, milyen mértékű problémáról van szó. „A számításainak szerint több mint 500 ezer remeterák pusztult el a Kókusz (Keeling)-szigeteken amiatt, hogy csapdába esett a műanyaghulladékokban és további 60 ezer egyed veszett oda ugyanebből az okból a Henderson-szigeten” – mondta Jennifer Lavers, az IMAS munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.
A szakember magyarázata szerint a rákok bemásznak a nyílással rendelkező palackokba vagy tartályokba, ahol aztán csapdába esnek, míg végül a hőség és a vízhiány végez velük. Lavers szerint a világ óceánjaiba kerülő hatalmas mennyiségű műanyagszemét miatt ez a probléma valószínűleg jóval nagyobb kiterjedésű és nem csupán a Kókusz (Keeling)-szigetekre korlátozódik.
A kutató megjegyezte, hogy a remeterákok kulcsszerepet játszanak a trópusi környezetek egészségének megőrzésében, egyebek között a talaj megtermékenyítése és a törmelékkőzet eltávolítása révén, továbbá fontos részei a tengeri ökoszisztémáknak.
Szerző
Témák
remeterák

Éhes jegesmedvék kóborolnak egy orosz város környékén

Publikálás dátuma
2019.12.06. 10:35

Fotó: IRINA YARINSKAYA / AFP
A több mint 50 állat az Oroszország északkeleti részén fekvő Rürkajpij városának környékén élelmet keresve kószál.
Az elmúlt napokban több mint 50 kóborló jegesmedvét számoltak az Oroszország északkeleti részén fekvő Rürkajpij városának környékén – közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön. A csukcs-földi város térségében szokatlanul meleg idén a tél, és a közeli tengeri területeken nincs elegendő jégtakaró, ahol a ragadozók zsákmány után kutathatnának.
„Szinte valamennyi jegesmedve sovány” – mondta Tatjana Minyneko, a WWF helyi szervezetének illetékese. Ő vezeti a természetvédők azon csoportját, amely megpróbálja elejét venni a vadállatok és a helyi lakosság találkozásának. A jegesmedvék jelenléte ugyan nem szokatlan a térségben, azonban igen ritka, hogy ilyen nagy számban közelítsék meg a lakott területeket egy időben. December elejéhez képest a térségben szokatlanul meleg az idő, és bár a tengervíz kezd befagyni, a jégtakaró nem elég vastag, hogy a medvéket megtartsa – írta közleményében a WWF.
Hónapokkal ezelőtt egy éhező jegesmedvét figyeltek meg a szibériai Norilszk térségében, több száz kilométerre délre természetes élőhelyétől. Az élelem után kutató éhes állatot befogták és Krasznojarszk állatkertjébe vitték.
Szerző