Előfizetés

Lélegző szállodát építenek Londonban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.07. 11:11
Citicape House látványterv
Fotó: Sheppard Robson
400 ezer élő növényt ültetnek az ötcsillagos londoni hotel külső falára.
A legnagyobb európai „élő fallal” borított, 382 szobás luxusszállodát a londoni Holborn Viaduct közelében építik. A hatalmas zöld felület 8 millió tonna szennyeződés megkötésére lesz képes évente, 6 tonna oxigént termel és körülbelül 3 fokkal tudja csökkenteni a környezet hőmérsékletét – írta még korábban a Travelo.
A világ egyik, de Európa biztosan legnagyobb zöld felületét úgy tervezték, hogy körbefonja az épületet, így a legfelső, 11. emeleten lévő kilátó olyan lesz, mint egy függőkert vagy park, amelyet ráadásul bárki ingyenesen használhat, aki szívna egy korty friss levegőt, miközben a kilátásban gyönyörködik.
Citicape House látványterv
Fotó: Sheppard Robson
A látványos épület jó példa lehet arra, hogy lehet a környezetszennyezést, a levegő minőségének romlását, a klímaváltozást az épített környezettel kezelni és ellensúlyozni – írta a Hotel Designs.

Marja az emberek szemét a bozóttüzek füstje Ausztráliában

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:21

Fotó: WILLIAM WEST / AFP
Példátlan légszennyezést okoztak a korábbiaknál hosszabb idejű és jóval nagyobb területet érintő bozóttüzek Sydneyben és az ország keleti partvidékén.
Szeptember óta Ausztrália keleti partvidékén több száz bozóttűz ég, amelyek füstje beborította Sydneyt és Brisbane-t. Csütörtökön Sydney térségében több mint egy tucat tűz égett, köztük három olyan, amely miatt figyelmeztetést adtak ki. Három hete szinte minden nap felhívták a lakosság figyelmét a levegő rossz minőségére. Új-Dél-Wales Szövetségi Állam környezetvédelmi minisztériuma csütörtökön bejelentette, hogy a bozóttüzek és füstjük Ausztrália egyik legnagyobb légszennyezését okozták. A füst és a szállópor marja az emberek szemét és a légzőszervi betegségek megugrását idézte elő.
Már korábban is okoztak heteken át tartó súlyos légszennyezést a bozóttüzek Sydneyben 1994-ben és 2001 decemberében, 2002 januárjában – közölte a tárca szóvivője az AFP francia hírügynökséggel. „A mostani azonban hosszabb idejű és jóval nagyobb területet érint” – hangoztatta. Ausztráliában nem szokatlanok a pusztító bozóttüzek, ám idén a száraz időszak jóval korábban kezdődött. A lángok terjedését felgyorsította a szélsőséges szárazság, amely szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt most súlyosabb a megszokottnál.
A mintegy ötmillió lakosú Sydneyt jórészt bokros területek övezik, amelyek nagyon szárazak, mert a környéken hónapok óta alig esett az eső. Az állam egészségügyi illetékesei szerint december elsejéig 24 százalékkal nőtt a mentősök riasztása légzési problémákban szenvedő betegekhez. A turisták és a helyiek is arcmaszkokat használnak, de ha nem szükséges, nem is mennek ki az utcákra.
Csütörtökön Sydneyben a szállópor szintje 160 mikron volt, jóval magasabb a biztonságos szintnél.

Eddig már több mint félmillió remeterák gabalyodott műanyagba a Kókusz-szigeteknél

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.06. 12:34

Fotó: Paulo de Oliveira/Biosphoto / AFP
Csapdába ejtik a nyílással rendelkező tárgyak az otthonnak alkalmas, üres kagylóhéjak után kutató állatokat. A tudósok szerint a probléma nem csak az Ausztráliához tartozó távoli szigetcsoportokat érinti.
Az Indiai-óceánban elterülő Kókusz (Keeling)-szigetekről 2017-ben derült ki, hogy egyike a világ „legsűrűbben lakott” térségeinek, ugyanis több millió műanyaghulladéknak ad otthont. A remeterákok, amelyek üres kagylóhéjak után kutatnak, hogy azokba beköltözzenek, bármilyen kis nyílással rendelkező műanyaghulladékot könnyen összetévesztenek egy „élhető” otthonnal, amely aztán csapdába ejti őket.
A Tasmaniai Egyetem Tengeri és Antarktiszi Tanulmányok Intézetének (IMAS) munkatársai a szigeteket tanulmányozva figyeltek fel arra, hogy milyen sok elpusztult remeterák van a műanyaghulladékokban és úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, milyen mértékű problémáról van szó. „A számításainak szerint több mint 500 ezer remeterák pusztult el a Kókusz (Keeling)-szigeteken amiatt, hogy csapdába esett a műanyaghulladékokban és további 60 ezer egyed veszett oda ugyanebből az okból a Henderson-szigeten” – mondta Jennifer Lavers, az IMAS munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.
A szakember magyarázata szerint a rákok bemásznak a nyílással rendelkező palackokba vagy tartályokba, ahol aztán csapdába esnek, míg végül a hőség és a vízhiány végez velük. Lavers szerint a világ óceánjaiba kerülő hatalmas mennyiségű műanyagszemét miatt ez a probléma valószínűleg jóval nagyobb kiterjedésű és nem csupán a Kókusz (Keeling)-szigetekre korlátozódik.
A kutató megjegyezte, hogy a remeterákok kulcsszerepet játszanak a trópusi környezetek egészségének megőrzésében, egyebek között a talaj megtermékenyítése és a törmelékkőzet eltávolítása révén, továbbá fontos részei a tengeri ökoszisztémáknak.