Gothár-ügy: zaklatástól térfoglalásig

Publikálás dátuma
2019.12.05. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Gothár Péter nevével fémjelzett történet a kormányoldal számára jó apropó kulturális intézmények bekebelezésére.
„Ha a Színművészeti Egyetemen is az történt, amit a sajtóban olvastam - bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet -, ha bárki az egyetem vezetéséből tudott valamit, de eltitkolta, akkor az a minimum, hogy lemond” - nyilatkozta Palkovics László az atv.hu kérdésére Gothár Péter szexuális zaklatási ügyével kapcsolatban. Az egyetemet felügyelő miniszter a Katona József Színház igazgatójának felelősségéről és, ahogy az ügy kirobbanása után két nappal a miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is, bűncselekményről beszélt. A miniszteri megszólalással, az egyetem mostanáig be nem fejeződött, a nyilvánosság kizárása ellenére nagy médiaérdeklődéssel kísért, emiatt szinte lehetetlenné tett etikai vizsgálatával és a tüntetők megjelenésével szintet lépett a hazai közéletet az elmúlt két hétben leginkább foglalkoztató Gothár-ügy. A rendező zaklatási története pillanatokon belül a kultúrharc csataterévé vált. A balliberális oldalhoz sorolt művész, az érintett Katona József Színház és egyetem ellen hadjárat indult, demonstratív gesztusokat hiányolt a parlamentben az államtitkár, Gothár kitüntetésének és életjáradékának elvételét vetette fel, és a fenntartó fővárost vezető főpolgármestert a színház vezetőjének leváltására szólította fel a kormánymédia. Az áldozat nem állt a nyilvánosság elé, tudtunkkal nem tett feljelentést, a zaklató rendező nem nyilatkozott, a társulat tagjai – titoktartásra hivatkozva vagy egyszerűen lojalitásból - elzárkóztak a nyilvánosság elől, ezért nem lehet tudni, mi történt valójában. A főszereplők hallgatása, vagy félreérthető nyilatkozatai csak a kérdések számát és az egyre cifrább találgatások lehetőségét növeli, amit intenzíven használnak ki a kultúrharcban érdekelt jobboldali politikusok, közszereplők. A Kulturkampf fontos terepe a Színház és Filmművészeti Egyetem, ahol Gothár Péter is tanított, amíg az etikai eljárás végéig fel nem függesztette oktatói tevékenységét. Az intézmény vezetésének felelőssége is felvetődött: a Színmű falain belül is „próbálkozott kéretlenül” vagy zaklatott-e Gothár, ha igen, tudtak-e róla és létrehoztak-e megfelelő biztonsági hálót a két évvel ezelőtt kirobbant Marton-ügy után. Az egyetemet 2006-14 között a Katona József Színház főrendezője Ascher Tamás, majd 2014-19 között M. Tóth Géza vezette. Korábban többször felvetődött, hogy Vidnyánszky Attila és köre pozíciókhoz szeretne jutni a Színműn, egyelőre ezeket a Kaposvári Egyetemen foglalják el. A Színmű jelenlegi vezetője Upor László rektorhelyettes, és őt jelölte november 29-én a szenátus a rektori székbe január elsejével. A döntést a szakminiszter – Palkovics László - ajánlására hozza meg a köztársasági elnök, de ennek során figyelembe kell vennie a szenátusi döntést. Érvényes kérdés, hogy az ún. Gothár-ügy jó apropó-e az egyetem és a Katona József Színház „elfoglalására”. Szerdán etikai eljárás kezdődött az egyetemen kívül eső helyszínen, mivel Gothárt nem akarták kitenni a nyilvános megjelenés kockázatainak. Okkal: a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége szerdán a Katona József Színház előtt tüntetett, követelve, hogy minden színház vegye le a műsoráról rendezéseit addig, amíg nem történik meg a rendező zaklatási ügyének alapos kivizsgálása. A tüntetés szervezője szerint „Gothár Péter a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a jövő generációit is tanítja, ezért most számos szülő fél elengedni gyermekeit az egyetem falai közé.” A demonstráció nem volt mentes a hangulatkeltéstől sem: Szőnyi Kinga emlékeztetett arra, hogy 1956-ban ezen a napon az asszonyok néma tüntetéssel álltak ki a Vörösmarty téren egy elnyomó diktatúra ellen; jelmondatuk az volt: A nők ereje legyőzi még a fegyvereket is! - olvasható az Origo tudósításában. Összeállításunkban az elmúlt két hét általunk legfontosabbnak vélt eseményei szerepelnek. November 19. A Katona József Színház közleményt adott ki, amelyben megírta, hogy „vezetőségének tudomására jutott, hogy egy szerződéses munkatársa több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A sértettek írásbeli bejelentése alapján az Üzemi Tanács megbeszélést hívott össze, ahol a résztvevők egyhangúlag elítélték a történteket és vizsgálóbizottság felállítását kérték az üggyel kapcsolatban. Az igazgatóság - a korábban nyilvánosan is megfogalmazott és követendőnek tartott belső irányelvek, valamint a két évvel ezelőtt módosított Üzemi Szabályzat 4-es számú melléklete alapján - vizsgálóbizottságot állított fel. A vizsgálatot külső szakértők bevonásával lefolytatta, a vezetőség pedig azonnali hatállyal a következő döntéseket hozta meg: az érintett személy a mai naptól, azaz 2019. november 19-től kezdve nem léphet az intézmény területére, illetve a színház a vele való közös munkát a továbbiakban befejezi. A Katona József Színház társulatát az eset mélyen megrázta, a vezetőség az érintetteknek valamint az egész társulatnak felajánlotta pszichológus segítségét az ügy feldolgozásához. Ezzel párhuzamosan a színház a vizsgálóbizottság felállításával és a fenti lépések megtételével az ügyet lezártnak tekinti, arról a későbbiekben sem a vezetőség, sem az intézmény munkatársai további nyilatkozatot nem adnak. Az érintett kollégák kifejezett kérése volt, hogy személyük maradjon anonim. Bizalmuk megtartása és személyiségi jogaik védelme kiemelten fontos a színház számára, ezért fokozottan kérjük a sajtó képviselőit ennek tiszteletben tartására!” November 20. 11. 36. Karácsony Gergely, a Katona József Színház fenntartója, Budapest első embere a Hír Tv-nek azt nyilatkozta, hogy „Nyilvánosságra kell hozni, hogy ki a zaklató a Katona József Színházban” Karácsony Gergely állítása szerint erre fogja kérni a fővárosi fenntartásban működő intézmény vezetését. Azt is mondta: eddig nem történtek lépések az áldozatok védelmében, de a mostani botrány után programot indítanak. November 20. Gothár Péter saját Facebook-oldalán közzétett közleményét osztja meg a Katona József Színház. "Eddigi szellemi bázisomat, szeretett munkahelyemet, a Katona József Színházat kérem meg arra, hogy közleményemet a nyilvánosság elé bocsássa. Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz. Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle. Most, hogy ez az eset a színház, s azon keresztül az ország nyilvánossága elé került, szeretném bocsánatkérésemet nyilvánosan is megismételni. Nagyon sajnálom, ami történt. Ahogyan azt is, hogy nyers stílusommal, rossz modorommal vagy erkölcsileg kifogásolható viselkedésemmel valaha bárkit megbántottam. Gothár Péter" November 21. Reagál a Színművészeti Egyetem: „A Katona József Színház által közzétett nyilatkozattal összefüggésben Gothár Péter, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára a mai napon megkereste az egyetem vezetőjét, és etikai vizsgálatot kért önmaga ellen. Az egyetem vezetősége haladéktalanul kezdeményezte eseti etikai bizottság felállítását. A vizsgálat lezárultával az eredményről tájékoztatjuk az egyetem polgárait és a közvéleményt.” November 21. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón fejtette ki véleményét. A miniszter azt mondta, hogy súlyos bűncselekményről van szó, amit ki kell vizsgálni. Hozzátette, hogy a balliberális kulturális oldalon nem először tapasztalják, hogy a legérzékenyebb kérdésben a szavak és a tettek szemben állnak egymással, hiszen "egy éve eltussolnak egy ilyen ügyet". A Hír TV kérdésére, miszerint a kormánynak van-e dolga az üggyel, Gulyás Gergely azt válaszolta: az első, hogy kivizsgálják az ügyet, hiszen súlyos bűncselekményről van szó, és beismerő vallomás is van. November 21. A Katona József Színház értesíti közönségét, hogy a Gothár Péter által rendezett Hóhérok már meghirdetett előadásai elmaradnak. – Ennek az az oka, hogy a kérdéses darabnak ebben az évadban nem történt meg a felújító próbája, míg a három másiknak, amely műsoron van, igen. Azok maradnak is műsoron, de tavasszal nem lesz új Gothár-bemutató. November 22. A Blikk információi szerint Kerényi Miklós Gábor az akcelerátora az akkor már Gothár-ügynek nevezett történetnek. Eszerint a két évvel ezelőtt zaklatással vádolt, az Operett Színházból botrányos körülmények között távozott rendező „több színház művészeit kereste meg az utóbbi időben, hogy szerepeljenek a Szegedi Szabadtéri Színház egyik jövő nyári bemutatójában. A Katona színészei közül többen vacilláltak, merjék-e vállalni a felkérést, ezért egy színészfórumot hívtak össze a teátrumban, hogy megbeszéljék, szabad-e Kerényi Miklós Gáborral együtt dolgozni. Azután az egyik színésznő megszólalt, hogy talán előbb a saját házunk táján kellene rendet tenni, ekkor derült ki, hogy Gothár Péter zaklatta a kolléganőt. November 22. A színházban rendező Bognár Péter kiállt Gothár mellett egy Facebookon közzétett nyílt levélben. Szerinte a büntetés aránytalan, ezért az általa rendezett, Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler című előadás után őt megillető jogdíjat "A Város Mindenkié" csoportnak utalja. November 25. A Magyar Művészeti Akadémia közleményt bocsátott ki a Nemzet Művésze címmel rendelkező Gothár Pétert érintő ügyben, ennek lényege, hogy az ügyben vizsgálatot folytatók megfelelő intézkedését kéri, amennyiben a jogi felelősségre vonás szükségessége felmerül és indokoltnak tartja a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Katona József Színház részéről a Bizottság tájékoztatását a belső vizsgálatok végeredményéről. November 25. Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásaiban is téma a Gothár-ügy. Megszólalt Dömötör Csaba parlamenti államtitkár is. Szerinte az ellenzék a nők elleni erőszakot érintő ügyekben gyakran akciózott, Vadai Ágnes monoklit is ragasztott magára. „Most a konkrét ügy kapcsán nem látjuk az akciókat, miért nincs? „ - tette fel a kérdést. November 26. Vidnyánszky Attila és a Magyar Teátrumi Társaság elítéli a történteket A szabadsággal és a művészettel szöges ellentétben áll Gothár Péter és a Katona József Színház szexuális zaklatási ügye, ennek a szégyenletes ügynek az egész magyar kultúra a kárvallottja, és ennek a felelősségét a bűnösöknek vállalniuk kell - írta közleményében a Magyar Teátrumi Társaság, amelyet hétfői közgyűlésük után adtak ki. November 26. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár levélben kér magyarázatot a Katona József Színház ügyvezetőjétől Máté Gábortól, arról hogy pontosan mi történt és hogyan kezeli Gothár Péter zaklatási ügyét a színház. November 26. Upor László, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese levélben tájékoztatta Fekete Péter államtitkárt Gothár Péter etikai vizsgálatának ügyében, azok után, hogy a Katona József Színházban robbant a botrány, és kirúgta a rendezőt az „erkölcsi határok átlépése" miatt. November 27. Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója interjút adott a 24.hu-nak. Ebből kiderült, hogy tíz hónapja tudott a zaklatási ügyről, ám az érintett kérte, hogy ne legyenek következményei a történteknek, ezért az igazgató arra hivatkozott, hogy „ egy ilyen helyzetben kizárólag magánvádas eljárás indítható, ha a sértett szükségesnek érzi a jogi lépéseket. (…) Most már nyilván másképp látom a helyzetet. Sajnálom, hogy akkor nem vontam be azonnal az ügy kezelésébe az üzemi tanácsot, vagy hogy nem tettem azonnal drasztikusabb lépéseket az elkövetővel szemben. Megbántam ezt.”  November 27. Jövőre kerülhet a mozikba az elmúlt egy hétben zaklatási ügye miatt a figyelem középpontjába került Gothár Péter legújabb nagyjátékfilmje, a Hét kis véletlen. A Magyar Nemzeti Filmalap tavaly 375 millió forint gyártási támogatást nyújtott a produkciót lebonyolító Filmpartners-nek. A felfüggesztése előtt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanító Gothár a készülő film vizuális koncepcióját elsőfilmes tanítványaira bízta - írta meg a Népszava. November 28. „Elérkezett az ideje, hogy személyi következményei legyenek Gothár Péter rendező szexuális zaklatási ügyének - mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. December 1. "Jönnek a Pásztorok, ebből einstand lesz" - kezdte publicisztikáját a Magyar Narancsban Janisch Attila rendező, aki a Gothár-ügy apropóján írt arról, hogy milyen lelkesen szállt rá a témára annak a Fidesznek a médiája, amely nem szavazta meg a nők elleni erőszak felszámolását célzó javaslatot az Európai Parlamentben. December 4. Palkovics László, a Színház és Filmművészeti Egyetemet felügyelő innovációs miniszter az atv.hu-nak azt nyilatkozta, hogy „Ha a Színművészeti Egyetemen is az történt, amit a sajtóban olvastam - bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet -, ha bárki az egyetem vezetéséből tudott valamit, de eltitkolta, akkor az a minimum, hogy lemond. “Az, hogy egy színház igazgatója, Maté Gábor már egy éve tud arról, hogy a színház egyik rendezője zaklatja az ottani kollégákat, és nem tesz semmit az ügyben, az nem helyes, nem elfogadható” - jelentette ki, hozzátéve: "ez az ő vezetői felelőssége, és ahogy látom, ez valószínűleg bűncselekmény is. Tehát a probléma alapvetően a színházban keletkezett”. December 4. A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége a Katona József Színház előtt tüntetett, követelve, hogy minden színház vegye le a műsoráról Gothár Péter rendezéseit addig, amíg nem történik meg a rendező zaklatási ügyének alapos kivizsgálása. December 4. Etikai vizsgálatot folytatott a Színművészeti Egyetem. A döntést elhalasztották.  December 4.  A Színház és Filmművészeti Egyetem etikai bizottsága nem hozott határozatot szerdán – mondta Upor László rektorhelyettes az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Meghallgatták Gothár Pétert. Az egyetemnek az az érdeke, hogy minden tisztázódjon és semmi se maradjon titokban – tette hozzá a rektorhelyettes. A következő ülésen meghallgatják azt a pszichológust, aki beszélt a hallgatókkal. Eddig az egyetemen Gothárral szemben semmiféle bejelentés nem érkezett – hangsúlyozta Upor László. „ De biztosra szeretnénk menni, ezért vizsgálódunk tovább, hogy nem esett-e olyan dolog, amely a törvényekbe, vagy a jó ízlésbe ütközik. „ Az a zaj és lárma, amely körbeveszi ezt az ügyet, akadályoz minket és a diákokat és az oktatókat is a munkában – jegyezte meg Upor László. A rendező meghallgatásáról csupán annyit mondott el a rektorhelyettes, hogy arra voltak kíváncsiak, Gothár vélekedése szerint az egyetemen történhetett-e bármilyen kifogásolható dolog, és hogyan viszonyul ehhez az egészhez.  Upor László szerint nagyon szomorúak azok az esetek, amelyek a színházi világban eddig kiderültek, ezért egyetlen szóval sem védené. „Mindenféle hatalommal vagy pozícióval, helyzettel való visszaélést mélységesen elítélek, és hasonlóan vélekedik erről a legtöbb kollégám. De ezek az esetek nem jelentik azt, hogy a mi szakmánk ilyen. Azok a hajmeresztő állítások, amelyek a mi munkánkkal kapcsolatban megjelentek, nem csak vérlázítóak, hanem megalázóak az oktatókra és a hallgatókra nézve is” - mondta Upor László. Szóba került Kerényi Miklós Gábor korábbi ügye is, Upor erre úgy reagált, ő nem lenne ennyire megbocsátó a rendezővel kapcsolatban, mint azok, akik újra hívják dolgozni, ő ezt ha intézményt vezetne, nem tenné. „Kampfot tapasztalok, de, hogy ennek mekkora kulturális tartalma, azt nem tudom megítélni” - jegyezte meg Upor László. „ Nem tételezek fel eleve összeálló szándékot. Azt gondolom, hogy sok kicsi felelőtlenség, butaság, talán valamiféle bosszúvágy mozgat bizonyos embereket.” A rektorhelyettes szerint a lehető leggyorsabban, akár egy héten belül, szeretnék lezárni az ügyet.

Így szüntetné meg a kormány az NKA-t

Publikálás dátuma
2019.12.04. 17:44
Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke beszédet mond az NKA 25 kulturális fesztivál záróünnepségén a Várkert Bazárban 2018. október 17-én
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A Népszava birtokába került az a törvénytervezet, amellyel az 1993 óta működő Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) megszüntetné a kormány. Az NKA csak a nevében élne tovább, Demeter Szilárd újabb megbízáshoz jut.
Bár két héttel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a Magyar Fesztivál Szövetség évadzáró konferenciáján a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fesztiválkollégiumának munkáját is méltatta, az Artportal kedd este hírül adta, salátatörvényben szüntetné meg az NKA-t az Orbán-kormány – a hírt a Népszava több forrása is megerősítette. − Magát a törvényjavaslatot még nem láttam, de tudok egy rövid, keretszabályokat meghatározó törvényjavaslatról. Ebben benne van annak lehetősége, hogy egy hatékony és jó rendszer jön létre, de minden a részletszabályoktól függ. A szabályok kidolgozásában szívesen segítek a minisztériumnak − nyilatkozta a Népszavának L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja, volt kulturális államtitkár, aki 2011-12 között az NKA elnöke, 2012-14 között alelnöke volt.  Egy, a lapunknak nevének mellőzését kérő beszélő kormánypárti képviselő szerint a törvényjavaslat rapid parlament elé vitele érthetetlen, hiszen 10 hónapja zajlanak egyeztetések arról, hogy az NKA-t, és a kulturális pályázati rendszert meg kell változtatni − erről egyébként L. Simon László fideszes kultúrpolitikus többször nyilvánosan is beszélt már −, de informátorunk nem tartja tragikusnak, vagy ijedtségre okot adónak a helyzetet. Arról is beszélt, hogy sok, Fideszhez közelálló, kis összegekre pályázó, kis vidéki társulatot érint a változás, amelyet Kásler Miklós és Varga Judit visz az országgyűlés elé. A Népszava birtokába került a salátatörvény tervezete, amely szerint, bár a nevében megmarad az NKA, de hatályon kívül helyezi az NKA-törvényt. Megszüntetnék az NKA szakkollégiumait, amelyek eddig szakmai szempontok alapján döntöttek több ezer kulturális pályázat támogatásáról. A törvény létrehozná a kultúrstratégiai intézmények fogalmát, amelyek a megbízható Fidesz-káderek által vezetett, állami es nem állami kulturális szervezetek lesznek – érdekes módon a jogszabálytervezet sem zenei, sem képzőművészeti szervezetet nem említ. Ezen intézmények vezetőiből állna össze az úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanács, amelynek elnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője lenne. Az egyes támogatásokra a Tanács tagjai tesznek javaslatot, amiről a miniszter dönt. Létrejönnének regionális Tanácsok is, aminek a szabályait miniszteri rendelet fogja szabályozni – ezek feladata a jogszabálytervezetben tisztázatlan. Az NKA pénze felett – jövő évre 11,1 milliárd forintos költségvetése lenne az NKA-nak – a Nemzeti Kulturális Tanács rendelkezne. A tervezet az előadó-művészeti törvényt is módosítaná. Az Emmi-miniszter egyetértési jogot kap a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek vezetőinek kinevezésében akkor, ha azok állami támogatást vesznek igénybe, ha úgynevezett „közös működtetésbe” (állami-önkormányzati) megy át egy színház, vagy zenekar. A zeneművészeti szervezeteknek ugyanakkor több mint 9 milliárd forint támogatást kapnának, ebből az összegből mintegy 1 milliárd jutna a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek. Kiemelt figyelem jut a Virtuózok programra is. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, Demeter Szilárd portfóliója is bővülne a tervezet szerint: létrejön egy tanácsadó testület Nemzeti Kultúrközpont névvel, ennek elnöke lesz a PIM főigazgatója.

A függetlenek kivéreztetése

A független előadó-művészeti szervezetek programjait és működését eddig pályázati úton támogatta az Emmi. A tervezet úgy módosítaná az előadó-művészeti törvényt, hogy a függetlenek ezentúl nem pályázhatnának működési támogatásra.

EMMI: Nem szűnik meg, megújul a Nemzeti Kulturális Alap

Sajtóközleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Eszerint:    A kulturális törvényjavaslat célja, hogy tiszta működési modellt teremtsen a kultúrában, így például a színházak fenntartásában és finanszírozásában. Az erről szóló javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül.  A Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, hanem megújul. A javaslat semmilyen módon nem változtat az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain, sem a kultúrában, sem más területen. A javaslat a kulturális intézmények, például a színházak lehetséges működési modelljét átláthatóbbá teszi. Színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes - önkormányzati és állami - fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő. 

A rendszerváltás idején több szellemi műhelyben is folyt a gondolkodás arról, a folyamatos alulfinanszírozásban szenvedő kulturális szféra bajai hogyan orvosolhatók a rendszeres politikai kegyosztások nélkül. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénynek legalább tíz változata született meg, mire 1993-ban, Mádl Ferenc kulturális minisztersége idején a jogszabály életbe lépett. Az NKA Bizottsága 1993. december 9-én tartotta meg alakulóülését. A bizottság első elnöke Fekete György kulturális államtitkár volt. A bizottság tagjainak felét a kulturális miniszter, a másik öt személyt 140 szakmai, érdek-képviseleti, önkormányzati szervezet delegálta. A szakmai kollégiumok kurátorait is hasonlóképp választották, a kollégiumok vezetőit a miniszter nevezte ki. Az NKA-t Fodor Gábor kulturális miniszter „államtalanította” 1996-ban – ekkor Török András államtitkár töltötte be az  elnöki tisztet –, a bizottság tagjainak, a kollégiumok kurátorainak kiválasztását a szakmára bízva. Először az első Orbán-kormány idején, Hámori József minisztersége alatt vetődött fel a szervezet megszüntetése − rövid időre. Az NKA akkori elnöke, Jankovics Marcell 1999 novemberében az újságokból értesülhetett arról, hogy a miniszter újra él az 50 százalékos kinevezési jogával, sőt, a költségvetése a kultusztárca fejezeti alcímébe kerül, a 10 százalékos miniszteri keretet 30 százalékra emelték fel. Az újabb „államtalanítás” 2006-ban történt, miközben az NKA bevételei folyamatosan csökkentek. Hiller István kulturális miniszter 2009-ben megszüntette a kulturális járulékrendszert, az NKA bevételét azóta az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százaléka adja. A második Orbán-kormány idején újra „államosítottak”: a 2011-ben köztestületté vált Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szerezett befolyást az NKA-ban 2015 végén: az MMA akkori elnöke, Fekete Gyögy után lex Feketeként elhíresült törvénymódosításnak köszönhetően a szakmai delegáltak egyharmadáról az MMA, egyharmadáról a humán tárca dönt. Az NKA két korábbi alelnöke, L. Simon László és Doncsev András többek között emiatt került az egykori miniszter, Balog Zoltán­, illetve az MMA elnöke, Fekete György útjába, L. Simon és Doncsev is távozni kényszerült. Az NKA igazgatóságát – amely többek között az alap éves költségvetését készítette el – 2016. december 31-én megszüntették, feladatait a humán minisztérium alá besorolt Emberi Erőforrás Támogatáskezelő kapta meg. 2017 áprilisában Balog Zoltán a Budapesti Operettszínház akkori főigazgatóját, Lőrinczy Györgyöt kérte fel az NKA alelnökének, aki másfél évvel később arra hivatkozva, hogy újra megpályázza az operettszínház főigazgatói pozícióját, lemondott a tisztségéről. Ám nem találták meg az utódját, így az NKA alelnök maradt, kinevezése eredetileg 2021-ig szól. Az Emmi és az MMA erős befolyása az NKA működésében azonban még így sem elégítette ki mindenki igényét: az egykor a Magyar Gárda körül sertepertélő Szakács Árpád, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője 2018-ban az NKa „liberális elhajlásairól” is cikkezett.

Pontosítás

Cikkünkbe hiba csúszott: a Nemzeti Kulturális Alap rendszerét felszámoló kultúrstratégiai intézkedésekről szóló törvénytervezet nem évente 5 milliárd, hanem 1 milliárd forintot adna a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek működésére és szakmai feladatainak ellátására, a kincstári díjak fedezeteként 5 millió forintot biztosítana. 

Így meneszthetik Máté Gábort

Gothár Péter zaklatási ügye miatt többek között Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke vetette fel, hogy távoznia kell a Katona József Színház igazgatói székéből Máté Gábornak. A törvénytervezet a nemzeti vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak esetében – amennyiben a fenntartó önkormányzat az állammal közös működtetési megállapodást kötött − előzetes egyetértési jogot adna az Emmi miniszterének a színházigazgatók megbízatásának visszavonása tekintetében is.

Még nem hivatalos

Az egyes kultúrstratégiai intézkedésekről szóló előterjesztést rendes eljárásban nem tárgyalhatja az Országgyűlés: szerdán 13 óráig be kellett volna terjesztenie a házbizottságnak, ez azonban nem történt meg. A Fidesz hat esetben kezdeményezhet kivételes eljárást, ebben az esetben legkésőbb hétfőn délig kell bejelentenie − a salátatörvény-tervezet hivatalos változata ekkor jelenik majd meg a Parlament honlapján. A kulturális bizottság MSZP-s tagja, Hiller István volt kulturális miniszter a Népszavának azt mondta: csak a tervezet hivatalos verziójának megjelenése után, annak ismeretében nyilatkozik.

Frissítve: 2019.12.06. 12:25

Gothár-ügy: most már Palkovics is a Színművészeti Egyetem lefejezéséről beszél

Publikálás dátuma
2019.12.04. 12:00

Fotó: Google Street View
Szexuális zaklatási ügye miatt szerdán hallgatja meg az SZFE etikai bizottsága Gothár Pétert.
"Ha a Színművészeti Egyetemen is az történt, amit a sajtóban olvastam - bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet -, ha bárki az egyetem vezetéséből tudott valamit, de eltitkolta, akkor az a minimum, hogy lemond" - nyilatkozta Palkovics László az atv.hu kérdésére Gothár Péter szexuális zaklatási ügye kapcsán.
Szerdán hallgatja meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem etikai bizottsága Gothár Pétert, aki két hete elismerte, hogy szexuálisan zaklatta a Katona József Színház egyik színésznőjét. Az ITM is delegál szakértőt az etikai vizsgálathoz. Az SZFE külső megfigyelőt is kért a vizsgálathoz az EMMI-től, illetve a Magyar Művészeti Akadémiától is. A szexuális zaklatást elkövető rendező - az egyetem etikai tanácsának az ajánlását tiszteletben tartva - már felfüggesztette oktatói tevékenységét az SZFE-n.
Azt, hogy a Gothár-ügyet is a kulturkampf szolgálatába állítja a kormánypárt, már több nyilatkozat is előre vetítette. Korábban Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke beszélt arról, hogy vezetőváltásra van szükség a Katona József Színházban és a Színház és Filmművészeti Egyetemen is. Pósán azt mondta, hogy egyetért Halász János fideszes frakció-szóvivővel: munkajogi, vagy akár büntetőjogi vonzata is lehet a történteknek.
Halász pénteken vette elő a Színház- és Filmművészeti Egyetemet Gothár Péter szexuális zaklatásának ügyében. Titkolózással vádolta meg az SZFE-t, miközben két állami intézmény megfigyelője is ott ül az esetet vizsgáló egyetemi bizottságban.
Szerző
Frissítve: 2019.12.04. 19:13