"Szlovákiával együtt leszakadtunk a többiektől"

Publikálás dátuma
2019.12.04. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A PISA-eredmények bár minden területen nagyon pici javulást mutatnak, Radó Péter oktatáskutató szerint valójában csak annyit jelentenek, hogy a magyar közoktatás stabilizálódott egy alacsony szinten, és sokkal többre nem is képes.
Hogyan értékeli a nyilvánosságra került eredményeket?
Az átlageredmények azt mutatják, hogy a 2015-ös nagy bezuhanáshoz képest stagnálás van, a közoktatás gyenge teljesítménye tulajdonképpen stabilizálódott. Az utóbbi három évben nem voltak nagy átalakítások, a rendszer nagyjából bejáratódott, és ennyi tud. Ahhoz, hogy kiderítsük, minek köszönhető ez a néhány pontos növekedés, alaposabb elemzés szükséges. Viszont az nyilvánvaló, hogy örömre semmi ok nincsen, mert nem tértünk vissza még a korábbi, 2012-es szintre sem. A magyar közoktatás megrekedt a délkelet-európai és a közép-európai országok teljesítmény szintje között, ha a környező országokat tekintjük „versenytársnak”, akkor azt látjuk: Szlovákiával együtt leszakadtunk a többiektől, és ez várhatóan tartósan így is marad. Ez a területenként 4-6 pontos javulás mit jelent, mennyire számottevő?
Ez egy nagyon pici növekedés, de hibahatáron azért talán túl van. Maga az OECD abba a csoportba sorolja Magyarországot ez alapján, ahol nem változtak érdemben az eredmények az előző felméréshez képest. Azért kell ezzel óvatosan bánni, mert 4-6 pontos különbséget rengeteg minden okozhat, a lehetséges okok jelentős részének semmi köze nincsen a közoktatás teljesítményéhez. Például az is képes ilyen növekedést okozni, ha csökken a gyerekszegénység, és a többi országhoz képest javul a magyar tanulók átlagos családi háttérindexe. Ez jó dolog, de nem jelenti, hogy a magyar közoktatásban bármi érdemeben változott volna. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az eredmények alapján a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében. Míg a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1 százalékát magyarázta ez, 2015-ben ez a mutató 21,6, 2012-ben 23, 2009-ben pedig 26 százalék volt. Mit jelent ez az adat?
Ez önmagában semmit nem jelent, ez az adat nem értelmezhető. Lehet, hogy az államtitkár valamit félreértett, és nem tudja, hogy miről beszél. Elképzelhetőnek tartom, hogy az egyenlőtlenségek valamilyen csökkenése kiolvasható a számokból – ennek is többféle oka lehet –, de ezt nem százalékban szokták megadni, mert így nincs értelme. Semmi jel nem mutat arra, hogy a magyar iskoláknak javult volna a hátránykompenzációs képessége, ebben Európában a leghátsó sorban kullogunk.
Szerző

Voksturizmus után adatmágia

Publikálás dátuma
2019.12.04. 07:30

Fotó: Konyhás István
Tovább húzza az időt a belügyi tárca a lakcímnyilvántartási számok kiadása ügyében. Felülvizsgálatot nem kért a tárca és a jogerős bírósági sem zavarja a késlekedésben.
Ellenáll a Belügyminisztérium annak a jogerős bírósági döntésnek, amely a tavalyi parlamenti választást megelőző lakcím-nyilvántartási adatok közzétételéről szól. Ezek azok az adatok, amelyekből kiderülhetne, hogy – a feltételezéseknek megfelelően – valóban voltak-e tömeges bejelentkezések fiktív lakcímekre a 2018-as parlamenti választás előtt. A kérdés azért lényeges, mert egyes feltételezések szerint ezek befolyásolhatták a választási eredményeket és hatással voltak a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére is.
A jelenség helyenként nyilvánvalónak tűnt: a sajtóban sorra jelentek meg hírek arról, hogy például az ukrán határ mentén a magyar oldalon, vagy épp Csepelen külhoniak létesítettek tömegesen lakcímet egy-egy ingatlanban. Így egyéni jelöltekre is szavazhattak, nem csak pártlistákra. Bizonyos településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosságszám. A pontos bejelentkezési adatok nélkül viszont csak találgatni lehet, hogy mennyire volt tömeges ez a jelenség és országos szervezettség állt-e a voksturizmus mögött.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital már a 2018-as választás előtt, azaz bő másfél éve a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumhoz fordult, kérve a voksolás előtti két évben létesített lakcímek számának kiadását, települési szintű bontásban. A belügyi tárca az adatok kiadását megtagadta, majd miután idén márciusban első fokon elveszítette a pert, fellebbezett. Csakhogy a Fővárosi Ítélőtábla is a TASZ-nak – pontosabban a pert magánszemélyként elindító egykori TASZ-munkatársnak – adott igazat az adatkiadás ügyében. A jogerős döntés szeptember közepén megszületett.
– Eddig nem adta ki a Belügyminisztérium az adatokat – mondta lapunknak Szabó Attila, a TASZ munkatársa. Azt is megtudtuk, hogy ők már október végén elektronikus úton megkapták a jogerős ítéletet, vagyis elvben a Belügyminisztériumnak is meg kellett azt kapnia, hacsak az átvétellel nem húzták el az időt. Ennek azért van jelentősége, mert a döntés átvételétől számított 15 napon belül teljesíteni kell az adatkiadást, különben a minisztérium törvényt sért. Azt, hogy ebbe belesodródtak-e, egyelőre nem tudni, az időhúzás szándéka viszont tetten érhető, vagyis a BM egyelőre ellenáll a jogerős bírósági ítéletnek.
A tárca egyébként megtehette volna azt is, hogy a Kúriától kér felülvizsgálatot, ezzel további időt adva saját magának a teljesítésre, illetve az adatkiadásra. Sőt, a felülvizsgálat lehetőségét a tárca korábbi közlése sem zárta ki. A Kúria sajtóosztályán viszont a Népszava érdeklődésére tegnap azt közölték, hogy az adott ügyben „felülvizsgálati kérelem vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem még nem érkezett”. Kerestük az ügyben a Belügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk az ügyben információt. Azt viszont a korábbi, november közepén küldött válaszukban kifejtették, hogy „a Belügyminisztérium a jogerős ítélet rendelkezései szerint fogja teljesíteni az adatkiadást”. Azt is írták, hogy az adatok kiadása „jelentős munkateherrel” jár, de pontos számokat nem árultak el erről.

Bármit küldhetnek

Érdekesség, hogy a belügyi tárca elvben akár nem valós lakcímadatokat is közölhetne, ezzel letudva a jogerős ítéletben foglalt kötelezettséget. Az információkat ugyanis csak a lakcímnyilvántartás alapján lehetne ellenőrizni, ami viszont épp a BM alá tartozik. Ez viszont azzal a veszéllyel járhat, hogy utóbb néhány konkrét esetben kiderülhetne: nem valós adatokat közöltek.

Szerző

A Magyar Nemzet szerint több áruházláncnál leállhat a munka az év elején

Publikálás dátuma
2019.12.04. 07:04
A webáruházak keltette árverseny miatt a híradástechnikai boltok dolgozóinak bére csak mérsékelten emelkedett. FOTÓ: Shutterstoc
A lap szerint összefognak több lánc dolgozói és egységes sztrájkot szerveznek.
Már három, a magyar piacon meghatározó áruházláncból jelezték a dolgozók, hogy az év végi szezon után hajlandók határozott lépéseket tenni a munkaerőhiány okozta helyzetük megoldásáért - írja a szerdai Magyar Nemzet. A napilap cikke szerint egyre forgalmasabb az év végi bevásárlások időszaka, és az élelmiszerboltokon kívül az iparcikkek, műszaki eszközök, bútorok áruházaiban már hétköznap is jóval többen fordulnak meg, mint az év többi részében. Eközben a lakossági fogyasztást kiszolgáló munkavállalók leterheltsége folyamatosan fokozódik karácsonyig, jellemzően hét végi pihenőnap nélkül. Emiatt akad olyan cég, amelynek üzleteiben december első hetében már mindennapos a feszült hangulat a hét közben is többször változó beosztások miatt. A havonta átlagosan bruttó 230 ezer, azaz nettó 160 ezer forint körül kereső áruházi dolgozók a lap szerint egyre több láncnál találnak egymásra, formálódó összefogásuk pedig közös tiltakozást is eredményezhet a jövő év első felében. Az eddig felmerült elképzelések szerint előre egyeztetett időpontban akár több vállalatnál egységes munkabeszüntetést is szervezhetnek, hogy elérjék: a munkáltatók tegyenek érdemi lépéseket az ágazat legnagyobb problémájának megoldására és a cégek ne csupán a profitjukat tartsák fontosnak. A lapnak név nélkül nyilatkozó alkalmazottak úgy fogalmaztak, hogy a jelenségek általánosak és már évek óta ismertek. Ám például a túlhajszoltság, a túlóráztatás és a kiszámíthatatlan időbeosztás már nagyobb gond a kereskedelmi dolgozóknak, és elnyomja az eddigi béremelések munkaerő-megtartó erejét a nagy alapterületű egységekben. Megemlítették, hogy a napi erőfeszítéseket tapasztalva már a bolti feladatok ellátásába ugyancsak bevont áruházvezetők közül is többen támogatnák a kiszolgáltatott helyzetben lévő beosztottak törekvéseit. Azt is elmondták az érintettek, hogy ugyan a kereskedelemben megszokott az év végi hajtás, ám a nagyáruházakban a szezonálisan felvett dolgozók bevonásával sem könnyebb ellátni a feladatokat, akik ráadásul gyakran cserélődnek, betanításuk pedig külön időt vesz igénybe.
Szerző
Témák
kereskedelem