Előfizetés

Legjobb védekezés a támadás: célkeresztben az NHS

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.11.27. 18:56

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A brit Munkáspárt olyan dokumentumokat mutatott be, melyek szerint a Konzervatívok az érinthetetlennek hitt ingyenes egészségügyet feláldoznák a brexit utáni kereskedelmi egyezményeknek.
Rendkívüli sajtótájékoztatóján meghökkentő állításokkal rukkolt elő Jeremy Corbyn. Egy 451 oldalból álló paksamétát mutatott be az újságíróknak, melyek a munkáspárti vezető olvasatában egyértelműen bizonyítják, hogy a kormánypárt hosszabb ideje folytat megbeszéléseket amerikai tisztviselőkkel az NHS, az ingyenes egészségbiztosító jövőjéről. London és Washington között még Theresa May országlása, 2017 júliusa és 2019 júliusa között hat menetben került sor a hivatalos tárgyalásokat megelőző tényfeltáró eszmecserékre. Ahogy ezt korábbi választási tudósításainkban többször is említettük, az NHS, a fogyasztó szempontjából ingyenes egészségügyi szolgáltatás a brit társadalom büszkeségének, egyben érinthetetlen "szent tehenének" számít. Az 1948-ban, a második világháborút követő munkáspárti szociális reformok keretében Aneurin Bevan által alapított intézmény 1,7 millió dolgozót foglalkoztat, ezzel - a Wikipedia szerint - a világ ötödik legnagyobb munkaadója. A kampány során a Munkáspárt ismételten azzal riogatta a közvéleményt, hogy az NHS fontos témája lesz a brit kormány és az amerikai adminisztráció közötti szabadkereskedelmi tárgyalásoknak, a Konzervatívok pedig következetesen cáfolták ezt. A sajtótájékoztatón Corbyn nem állított kevesebbet, mint hogy a Labour kezébe került cenzúrázatlan dokumentumok Boris Johnson "tagadásait teljesen romba döntik". Immár "bizonyítékok állnak rendelkezésre, melyek szerint a tárgyalások előrehaladott szakaszba jutottak, és az NHS valóban eladásra kerül". Ahogy erről az ellenzék vezére említést tett, az állítólagos tervek szerint a kereskedelmi megállapodás alapján meghosszabbodna az originális pirulák szabadalmi védettsége és ennek megfelelően megkésve kerülnének forgalomba az előnyösebben árazott generikus gyógyszerek. Az Egyesült Államok jelenleg két és félszer annyit fizet a gyógyszerek után, mint az NHS. Az ellenzék vezére a Crohn-betegség kezelésénél alkalmazott Humira elnevezésű gyógyszer példáját hozta fel, mely a brit egészségügyi rendszerben 1409 fontba (kb. 555 ezer forint), az Egyesült Államokban 8115 fontba (3,2 millió forint) kerül. A dokumentumok kitérnek arra, hogy az Egyesült Államok ragaszkodni fog a "teljes piaci hozzáféréshez" a kereskedelmi tárgyalások során és csak a "tabu témák" külön listáján szerepelő területektől lesz kész eltekinteni. Jeremy Corbyn igazolva látta azt az aggodalmát is, hogy a "vállalatok nyereségesebbé válása érdekében a kormány kész lenne a közszolgáltatások liberalizálására". Válaszukban a Konzervatívok, élükön Boris Johnson kormányfővel "teljes nonszensznek", sőt "szemenszedett hazugságnak" nevezték Corbyn állításait, melyek az előzetes tárgyalásokon elhangzottakat "idegen szövegkörnyezetbe helyezték". A tory vezető "teljes biztosítékot" nyújtott arra, hogy az NHS nem képezi majd alkudozások tárgyát az Egyesült Államokkal. Laura Kuenssberg, a BBC politikai főszerkesztőnője is a kormány segítségére sietett, amennyiben a sajtótájékoztatón feltett kérdésében kidomborította: ha a dokumentumok bizonyítják is az Egyesült Államok érdeklődését a brit gyógyszerpiac iránt, ez nem jelenti azt, hogy miniszterek beleegyeztek az NHS-ről folytatandó tárgyalásokba. Jeremy Corbyn számára az állítólagosan kompromittáló iratok kiváló alkalmat kínáltak, hogy elterelje a figyelmet előző napi katasztrofális teljesítményéről. A BBC ikonikus Andrew Neil politikai magazinjának adott interjújában négyszer utasította vissza a felkínált lehetőséget, hogy bocsánatot kérjen a párt antiszemita tendenciái miatt.

Több száz gazda torlaszolta el traktorokkal a párizsi körgyűrűt

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.27. 17:26

Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP
Közben a belvárosban gyalogosan tiltakoztak az alacsony felvásárlási árak és a túlszabályozottság ellen. A megmozdulás célja elsősorban a társadalom figyelmét felhívni az agráriumban élők megélhetési gondjaira.
Saját becsléseik szerint Franciaország hat régiójából megközelítőleg 800-900 traktor érkezett a főváros köré a hetekkel ezelőtt meghirdetett tiltakozó napra, amelyen a tüntetők képviselői azt követelték, hogy azonnal fogadja őket Emmanuel Macron államfő.
"Forgalomlassító akciót csináltunk a körgyűrűn, lépésben haladva. Addig folytatjuk, amíg nem sikerül elérnünk egy találkozót Emmanuel Macronnal, reményeink szerint a nap végén"

- mondta Mathieu Garnotel, a tiltakozók képviselője a francia hírügynökségnek.

"Addig folytatjuk a blokkolást, amíg nem kapunk időpontot" - tette hozzá.  A traktorok akciójával párhuzamosan mintegy kétszáz, gyalogosan vagy gépkocsival érkező gazda a Champs-Elysées sugárutat foglalta el a déli órákban, szénát szórva az egyik legelegánsabb étterem elé. Őket azonban a rendőrök kiterelték az egyik mellékutcába, és újraindulhatott a forgalom a sugárúton. "Tényleges a problémánk. Az elnökkel szeretnénk találkozni. Olyan sokáig maradunk, ameddig csak szükséges" - kiáltotta egy megafonba a tüntetésen Cyril Milard, a gazdák egyik szakszervezeti képviselője. A közép-franciaországi Lyonban is voltak úttorlaszok, Toulouse-ban pedig a helyi piacon az ellen tiltakoztak a gazdák, hogy a külföldről érkező mezőgazdasági termékekre kevésbé szigorú szabályozás vonatkozik, mint a francia termékekre, és ezzel szerintük torzul a verseny. Didier Guillaume agrárminiszter szerdai rádióinterjúban megértést mutatott a megmozdulás iránt, és jelezte: teljes mértékben támogatja a gazdákat.

Caputová az alkotmánybírósághoz fordul

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.27. 15:20

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Éles bírálatokat váltott ki Szlovákiában az úgynevezett moratórium törvény.
A kedden elfogadott jogszabály értelmében a közvélemény-kutatások eredményeit legfeljebb a választások előtt 50 nappal lehet közzétenni, ezt követően a voksolásig nem lesz már erre lehetőség a különféle irodák számára. Zuzana Caputová köztársasági elnök jelezte, a lehető leghamarabb beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg a törvényt. Egyúttal kérvényezi annak felfüggesztését – közölte az államfő szóvivője. Az államfő korábban azért vétózta meg a jogszabályt, mert szerinte ellentétes több, alkotmányban rögzített joggal. Példaként az információkhoz, valamint az információk gyűjtéséhez és terjesztéséhez való jogot említette. Előzőleg Caputová már megvétózta a törvényt, amely az eddigi 14 napról emeli fel 50-re a közvélemény-kutatások moratóriumát. Csakhogy a parlamenti képviselők a keddi szavazáson felülírták az államfő vétóját, méghozzá a kormánypárt, a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) illetve a Marián Kotleba által fémjelzett, ultranacionalista, idegengyűlölő Mi Szlovákiánkért Néppárt (LSNS) támogatásával. A Bugár Béla által fémjelzett Most-Híd azt közölte, nem szavazta meg a beadványt, egy képviselője mégis az igen gombot nyomta meg. Sok elemző, illetve ellenzéki politikus szerint nem véletlen, hogy épp e három párt szavazta meg közösen az előterjesztést, mert várhatóan ők lépnek koalícióra egymással a márciusban esedékes parlamenti választást követően. Egyelőre kétséges, többsége lenne-e a parlamentben egy ilyen nacionalista formációnak, egyes irodák szerint igen, mások szerint az ellenzék győzhet. A törvény beterjesztői egyébként azzal érveltek, hogy a közvélemény-kutatásokat a politika befolyásolja, s a különféle eredményt hozó felmérések „összezavarhatják a választókat”. Valójában arról lehet szó, hogy a szlovák politikát régóta uraló Smer egyre rosszabbul áll a felmérésekben, s akad olyan kutatás, amely szerint a 20 százalékot sem érné el. Egyelőre kérdés, hogy Zuzana Caputová beadványa az alkotmánybíróságra sikerrel jár-e. Igor Matovic, az ellenzéki Egyszerű Emberek (OLaNO) elnöke attól tart, hogy a taláros testület nem dönt majd időben, így nem tudja megakadályozni a törvény életbe lépését. Martin Klus, a parlament alelnöke, a szintén ellenzéki Szabadság és Szolidaritás politikusa pedig úgy látja, a kormány visszaállítja a cenzúrát.