Már nem elég, ha egészséges, fenntarthatónak is kell lennie az életmódnak

Publikálás dátuma
2019.11.27. 14:14

Fotó: Pixabay
Feliratkozott a helyes életmód szempontjai közé a fenntarthatóság. A dietetikus elmondja, hogy ez mit is jelent, és hogyan tehetjük meg.
Becslések szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a tízmilliárd főt. Jelenleg közel négymilliárd ember szenved az alultápláltság valamely formájában és kétmilliárdan túlsúlyosak vagy elhízottak. Az éghajlatváltozás miatt új kórokozók és méreganyagok megjelenésével is számolni kell. A szakemberek szerint ezekből következik, hogy a legnagyobb környezetterhelést okozó területeken; az élelmiszertudományban, és -technológiában, -előállításban, valamint a táplálkozástudományban nagy változásnak kell bekövetkeznie. Kutatások igazolják, hogy a jelenlegi formában ezek ökológiailag nem, vagy csak alig lesznek fenntarthatóak hosszútávon. Ezzel párhuzamosan azt is bebizonyították, hogy a jelenlegi nagymértékű húsfogyasztásunk leginkább a vastag-, végbéldaganatok, de a szív-, és érrendszeri betegségek szempontjából is kockázati tényezőnek minősül. 
Eddig a természetesség, a funkcionalitás és az egészségmegőrzés voltak a helyes táplálkozás fő szempontjai, mostantól azonban figyelembe kell venni a fenntarthatóságot is. Az ember egészségének megőrzése mellett a környezet védelme, sőt manapság már annak visszaállítása is fontos kell, hogy legyen. Az az étrend tekinthető fenntarthatónak, amelynek viszonylag alacsony a környezeti hatása és az egészség megőrzését is segíti – hangsúlyozta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa a Népszavának. 
„Drasztikusan át kell alakítani az étkezési szokásainkat.”

Több kutatás is azt mutatta, hogy a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztását jelentősen csökkenteni kellene, miközben a helyi termelőktől származó gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és a magvak fogyasztását növelni kellene. 
Eddig leginkább egészségügyi és etikai megfontolásból kezdtek bele sokan az összefoglaló néven növényi alapú vagy vegetáriánus táplálkozásba, de már ökológiai szempontból is a figyelem középpontjába került például az úgynevezett flexitariánus étrend. Ezek a táplálkozási irányzatok hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, a betegségmegelőzéshez, miközben a Föld egészségének védelmét, illetve helyreállítását is támogatják. Nekünk és a bolygónak is jót tesz, ha a húsok helyett több, bio-öko előállítású növényi terméket fogyasztunk lehetőleg minél kevésbé feldolgozva, természetes formában – mondta a szakember.

Milyen a flexitariánus étrend?

Növényi eredetű alapanyagokban gazdag, húsban szegény táplálkozási mód.

A fenntartható életmód viszonylag alacsony terhelést ró a környezetre és képes segíteni az egészség megőrzését. Az egészséges és fenntartható étrend kialakításához olyan, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok szükségesek, mint az etikus állattartás, a minimálisan feldolgozott, bio, organikus, helyi, vegán, GM-mentes alapanyagok használata. A szállítást, a csomagolást, a hulladékkezelést és –feldolgozást, tehát a teljes élelmiszerláncot érintenie kell a szemléletváltásnak. Olyan folyamatokat, rendszereket kell használni, amelyek óvják a nem megújuló és természeti forrásokat, gazdaságilag hatékonyak, biztonságosak és biztosítják a jövőbeli szükségleteket. Legalább a felére kellene csökkenteni az ételveszteséget, illetve a hulladéknak minél nagyobb mértékben kellene újrahasznosíthatónak lennie – sorolta a dietetikus. 

Mit válasszunk?

Nem könnyű ugyanakkor eldönteni, hogy például egy helyi termelőtől származó, nem túl nagy karbonlábnyommal rendelkező, ám nagy zsírtartalmú sertés a jobb választás vagy pedig a több száz kilométerről érkező, így nagy ökológiai terhelést okozó, de sovány csirke szolgálja-e jobban az egészségünket és védi hatékonyabban környezetünket. Az optimális persze az alacsony ökológiai lábnyomú, azaz helyi termelőtől vásárolt alacsony zsírtartalmú szárnyas. De a legjobb az lenne, ha lényegesen kevesebb állati eredetű terméket, főleg húst fogyasztanánk, és sokkal több helyi zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és natúr olajos magvakat – hangsúlyozta Wolher Veronika. 

10 lépés a magunk és a Föld megmentéséért

  • Keressük az ellenőrzötten előállított termékeket!
  • Válasszunk hazai, minél kisebb karbonlábnyommal rendelkező élelmiszert!
  • Fogyasszunk kevesebb húst és több gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest és natúr magvakat!
  • Keressük az újrahasznosítható csomagolású termékeket!
  • Vigyünk magunkkal kulacsot, hogy ne kelljen műanyagpalackos vizet vásárolni!
  • Csökkentsük az élelmiszer-pazarlást, használjuk kreatívan a maradékot!
  • Vásárláshoz készítsünk bevásárlólistát, hogy ne csábuljunk el!
  • Legyen nálunk újrahasznosított, környezetbarát bevásárlószatyor, ne szoruljunk a műanyag használatára!
  • Nem kell minden akciós terméket megvenni!
  • Figyeljük a lejárati időket, ne halmozzunk fel élelmiszereket, amelyeket aztán ki kell dobni!
Szerző

A stressz is ronthat az asztmás tüneteken

Publikálás dátuma
2019.11.26. 14:14

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
A jól beállított gyógyszer ellenére az asztmás panaszok súlyosságát, gyakoriságát és időtartamát is fokozhatja a stressz.
Stresszhelyzetben az asztmás tünetek is fellángolhatnak, a feszültség fokozhatja az panaszok súlyosságát, gyakoriságát és időtartamát. Az erős érzelmek légszomjat, légzési nehézséget okozhatnak, emiatt kiválthatják az asztma tüneteit, de ronthatják a betegek állapotát azáltal is, hogy fokozzák az érzékenységet az asztmát kiváltó egyéb tényezőkkel, például az allergénekkel, a füsttel, a magas páratartalommal és a hideggel szemben. A tartós stressz egészségtelen szokásokkal való oldása: a dohányzás, az alkoholfogyasztás is megnöveli az asztma súlyosbodásának kockázatát – mondta Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
 Egy vizsga előtt is előfordulhat, hogy átmenetileg rosszabbodik az asztma, majd a stresszhelyzet megszűnésével a panaszok is múlnak. Tartós stressz vagy szorongás azonban hosszabb távon okozhat szorítást a mellkasban, zihálást, légzési nehézséget, légszomjat, sípoló légzést. Tünete lehet fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség és köhögés is.
A kezelésére a legjobb megoldás a stressz kerülése lenne, ám ez általában nem kivitelezhető, ezért célszerű megtanulni kezelni. Ebben segíthetnek például a légzőgyakorlatok, a meditáció és a jóga is, de érdemes több módszert kipróbálni, hogy megtaláljuk a kikapcsolódás, relaxálás számunkra legjobb formáját – tette hozzá a szakorvos.
Szerző
Témák
asztma stressz

Lelki oka is lehet a szédülésnek

Publikálás dátuma
2019.11.25. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
„Foroghat a világ” az éhségtől, a szerelemtől és a körhintától is, de ha tartós a stabilitásérzet megváltozása, és forgó jellegű egyensúlyvesztés észlelése, orvoshoz kell fordulni.
Szédülésnek szokás nevezni a stabilitás érzet megváltozását, a forgó vagy imbolygó jellegű egyensúlyzavart egészen az ájulásérzetig. A fül-orr-gégészek azonban inkább a belső fül eredetű forgó jellegű egyensúlyvesztést értik szédülés alatt, ezt leggyakrabban a belsőfülben szabadon lévő kristályok okozzák. Ha ezek a fej hirtelen helyzetváltoztatása miatt elmozdulnak, egyensúlyzavar alakulhat ki, ami kellemetlen, de jóindulatú. Napokon át tartó szédülés esetén gyulladásos megbetegedésre kell gyanakodni – mondta Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégész szakorvosa.
A szédülés mindenkit érinthet, gyermekeknél is előfordulhat, de az imbolygó bizonytalanságérzés, szédelgés inkább az idősebbeknél jelentkezik. Ennek számtalan oka lehet, de leggyakrabban a vérnyomás ingadozása, keringési problémák, érelmeszesedés, nyaki gerinc eltérések, agyi ér rendellenes lefutása, érszűkület, hormonális elváltozások vagy látászavar áll a hátterében. A súlyos szédülés akár stroke vagy agydaganat első jele is lehet, ezért nagyon fontos orvoshoz fordulni, ha egyensúlyunkkal problémák vannak – hangsúlyozta a szakorvos. Ezt a hőmérséklet is befolyásolhatja. A meleg mindenkinek okozhat rossz közérzetet, fokozottabb bizonytalanság érzetet, és ájulást. A látórendszerből érkező ingerek nagyban befolyásolják egyensúlyt és térérzékelést, sötétben romolhat az egyensúlyzavar minden fajtája.
A stressz nehezen iktatható ki életünkből, de a kezelését meg lehet tanulni. A sport, az autogén tréning, a jóga, a zene, egy jó hobbi segíthetnek a gyógyulásban, de előfordul, hogy szakember tud csak megfelelő pszichés támogatást nyújtani. A szorongás is járhat egyensúlyzavarral és a pánikrohamok alatt is tapasztalhatunk szédülést.
A szédülést kísérheti bizonytalan járás, fejfájás, látászavar, füldugulás, hányás, hányinger, pulzusszám változás, az érintett kerülhet ájuláshoz közeli állapotba és a roham alatti hirtelen fülzúgás, illetve halláscsökkenés vagy egyéb kellemetlen tünet is jelentkezhet.
Enyhébb panaszokkal lehet háziorvoshoz fordulni, de a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás fül-orr-gégész, illetve neurológus feladata. Hirtelen fellépő súlyos tünetekkel viszont érdemes a sürgősségi ellátást igénybe venni – tette hozzá a szakorvos.
A szédülés legtöbb fajtája folyadék, só pótlásával, kisebb tornagyakorlatokkal (pl. láb felemelése fekvő helyzetben, nyaktorna, fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvostól megtanulható egyensúlyi torna, stb., gyógyszeres kezeléssel, esetleg pszichés támogatással jól kezelhető. Nagyon ritka, hogy műtéti beavatkozásra lenne szükség.
Szerző
Témák
szédülés
Frissítve: 2019.11.25. 16:21