Előfizetés

Caputová az alkotmánybírósághoz fordul

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.27. 15:20

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Éles bírálatokat váltott ki Szlovákiában az úgynevezett moratórium törvény.
A kedden elfogadott jogszabály értelmében a közvélemény-kutatások eredményeit legfeljebb a választások előtt 50 nappal lehet közzétenni, ezt követően a voksolásig nem lesz már erre lehetőség a különféle irodák számára. Zuzana Caputová köztársasági elnök jelezte, a lehető leghamarabb beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg a törvényt. Egyúttal kérvényezi annak felfüggesztését – közölte az államfő szóvivője. Az államfő korábban azért vétózta meg a jogszabályt, mert szerinte ellentétes több, alkotmányban rögzített joggal. Példaként az információkhoz, valamint az információk gyűjtéséhez és terjesztéséhez való jogot említette. Előzőleg Caputová már megvétózta a törvényt, amely az eddigi 14 napról emeli fel 50-re a közvélemény-kutatások moratóriumát. Csakhogy a parlamenti képviselők a keddi szavazáson felülírták az államfő vétóját, méghozzá a kormánypárt, a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) illetve a Marián Kotleba által fémjelzett, ultranacionalista, idegengyűlölő Mi Szlovákiánkért Néppárt (LSNS) támogatásával. A Bugár Béla által fémjelzett Most-Híd azt közölte, nem szavazta meg a beadványt, egy képviselője mégis az igen gombot nyomta meg. Sok elemző, illetve ellenzéki politikus szerint nem véletlen, hogy épp e három párt szavazta meg közösen az előterjesztést, mert várhatóan ők lépnek koalícióra egymással a márciusban esedékes parlamenti választást követően. Egyelőre kétséges, többsége lenne-e a parlamentben egy ilyen nacionalista formációnak, egyes irodák szerint igen, mások szerint az ellenzék győzhet. A törvény beterjesztői egyébként azzal érveltek, hogy a közvélemény-kutatásokat a politika befolyásolja, s a különféle eredményt hozó felmérések „összezavarhatják a választókat”. Valójában arról lehet szó, hogy a szlovák politikát régóta uraló Smer egyre rosszabbul áll a felmérésekben, s akad olyan kutatás, amely szerint a 20 százalékot sem érné el. Egyelőre kérdés, hogy Zuzana Caputová beadványa az alkotmánybíróságra sikerrel jár-e. Igor Matovic, az ellenzéki Egyszerű Emberek (OLaNO) elnöke attól tart, hogy a taláros testület nem dönt majd időben, így nem tudja megakadályozni a törvény életbe lépését. Martin Klus, a parlament alelnöke, a szintén ellenzéki Szabadság és Szolidaritás politikusa pedig úgy látja, a kormány visszaállítja a cenzúrát.

Orban engedélye kell Orbánnak - Keményen fellép Románia a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési nyomulása ellen

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.11.27. 11:52

Fotó: DANIEL MIHAILESCU-ERCIN TOP / AFP
Veszélybe került Romániában a magyar kormány legnagyobb támogatási projektje, a Székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházások elnevezésű pályázat.
„Kihasználom az alkalmat, Semjén kormányfőhelyettes úr jelenlétét Románia kormánya álláspontjának ismételt kifejezésére: a magyar kormány úgynevezett erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról nem folytak előzetes, részletes tárgyalások a román kormánnyal, és nem képezi kétoldalú megállapodás tárgyát, ahogyan az természetes lenne. Ennek megfelelően ismét elmondjuk, hogy 
Románia nem adta beleegyezését ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtására, ebből következően szorgalmazzuk, hogy a program csakis a román hatóságok közreműködésével valósuljon meg, átláthatóan és diszkriminációmentesen.

Kérjük továbbá a román törvények betartását és az EU belső szabályozásának figyelembevételét” - mondta Marius Lazurca, Románia budapesti nagykövete szerdán egy békéscsabai rendezvényen. A román diplomata bejelentését a román G4Media idézte. Mindez azért kínos, mert amint a román portál is emlékeztetett, az Orbán-kormány korábban meg is köszönte a bukaresti kormány jóváhagyását, amiről viszont kiderült, hogy legalábbis hivatalos formában, kétoldalú megállapodásban rögzítve sohasem létezett. Tavaly februárban, a Maros-Mezőségi Gazdaságfejlesztési Program keretében meghirdetett támogatások szerződéseinek aláírásakor Magyar Levente külügyi államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a program sikeréhez többek között a pályázók hite és a román kormány támogatása is szükséges volt, és pozitívnak nevezte a román kormány programhoz való viszonyulását. Magyar Levente külön köszönetet mondott az idén májusban korrupcióért bebörtönzött, akkor még a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként háttérből irányító Liviu Dragneának ezért. A magyar médiában olyan meg nem erősített hírek kerültek napvilágra, miszerint egy Orbán-Dragnea paktum értelmében Budapest annak árán futtathatja gazdaságfejlesztési programját Erdélyben, hogy a pénzek 30 százaléka PSD közeli vállalkozókhoz kerüljön. A román sajtó, elsősorban a G4Media portál eközben azt feszegette, hogy a projekt diszkriminatív, Románia belügyeibe és az erdélyi magyar közösség életébe való „masszív” beavatkozás. A G4Mediának válaszolva a román külügy októberben, (még az azóta megbukott Viorica Dancila vezette PSD kormány) azt közölte, nem létezik kétoldalú megállapodás Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, a román fél semmilyen más módon nem adta beleegyezését. Hozzátették: „Felhívtuk a magyar fél figyelmét arra, hogy a gazdasági segítségnyújtás a nemzetközi szabványok szerint túlmutat azokon a kiváltságokon, amelyeket egy ország egy másik állam területén élő rokon kisebbségnek nyújthat, következésképpen ilyen intézkedéseket csak a román fél beleegyezésével, bármiféle etnikai alapú megkülönböztetés nélkül lehet csak hozni”. Ilyen erős jelzést azonban, mint amit a román nagykövet Békéscsabán megfogalmazott, mindeddig nem küldött Budapest felé a román kormány. Igaz, azóta kormányváltás történt Bukarestben, november 4-én megalakult Ludovic Orban jobbközép konzervatív kormánya, amely bár szintén az Európai Néppárt tagja, nem ápol különösebben jó viszonyt a Fidesszel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október elején Aradon ünnepélyesen jelentette be, hogy Magyarország az eddig Székelyföldre korlátozódó gazdaságfejlesztési programot „Románia szinte teljes nyugati részére” (a Partiumra) is kiterjeszti. A tárcavezető az MTI tudósítása szerint nagy sikernek nevezte az erdélyi gazdaságfejlesztési program harmadik ütemét, amelynek során Székelyföldről 5291 pályázatot nyújtottak be és összesen 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igényt fogalmaztak meg. Bukarest fellépése kétségessé teszi a program lebonyolítását, amelynek keretében múlt héten kezdődött el a támogatási szerződések aláírása a nyertes pályázókkal. A programot a Pro Economica alapítvány bonyolítja Romániában, ismertetése szerint 5293 benyújtott pályázatból 4986-ra ítéltek támogatást. A program teljes költségvetése 19,9 milliárd forint. A székelyföldi gazdálkodók 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós (mintegy 5 millió forint) támogatásra pályázhattak. Az Orban és Orbán-kormány között mindeddig hivatalos egyeztetés sem e kérdésben, sem másban nem történt. Márpedig Bukarest jelzése ez esetben egyértelmű – Ludovic Orban beleegyezése nélkül Orbán Viktor kormányának legfontosabb programja aligha valósítható meg Romániában.

Minden forint fialt egyet

121 milliárdot költött a kormány határon túli gazdaságfejlesztésre, közölte hétfőn az országgyűlésben Seszták Miklós KDNP-s képviselő a 2016-ban indult programok eredményeit ismertetve. A politikus szerint ez a program jó az ott élő magyarságnak, jó a többségi nemzetnek és jó Magyarországnak is, amelynek gazdasága így mennyiségi és földrajzi értelemben is bővül. Minden egyes befektetett forint még egy forintnyi gazdasági növekedést eredményez az érintett területen, tette hozzá Seszták. A külhoni gazdaságfejlesztési programok keretében 2016 - 2019 között több mint 44 ezer nyertes pályázat 121 milliárd forint támogatásban részesült, ami révén több mint 228 milliárd forintnyi beruházás valósulhatott meg.

Naponta 320 gyerek hal meg a világon az AIDS miatt

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.27. 11:20

Fotó: Debajyoti Chakraborty / AFP
A becslések szerint a világon csaknem 2,8 millió kiskorú él HIV-fertőzéssel, de csak a fele jut kezeléshez.
Óránként átlagosan 13 gyerek hal meg az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) nevű betegséghez köthető okok miatt a világon, és a HIV-vírussal (emberi immunhiány-előidéző vírussal) fertőzött gyerekek mindössze fele jut hozzá kezeléshez - derült ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) által kedden a dél-afrikai Johannesburgban bemutatott globális tanulmányokból. Ez az EFE spanyol hírügynökség szerint azt jelenti, hogy bár a számadatok csökkennek, az AIDS szövődményeivel együtt továbbra is átlagosan 320 gyerek halálát okozza naponta a világon. 
A becslések szerint a világon csaknem 2,8 millió kiskorú él HIV-fertőzéssel, közülük mintegy 2,4 millióan Fekete-Afrikában. Őt követi Dél-Ázsia mintegy 100 ezer kiskorú fertőzöttel, Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége 97 ezer beteg gyerekkel, majd Latin-Amerika és a Karib-térség körülbelül 76 ezer kiskorú fertőzöttel. Tavaly mintegy 160 ezer HIV-fertőzéses esetet jegyeztek fel a 9 éves kor alatti gyerekek körében. Közülük közel 89 ezren fertőződtek meg a terhesség és a szülés, míg mintegy 76 ezren a szoptatás ideje alatt.
 December 1-jén tartják az AIDS elleni világnapot.