Előfizetés

Százötvenezer közlekedő életét keserítette meg Erdogan látogatása

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.25. 16:53
A gyalogosok többsége türelmetlen, régen nem volt ilyen mértékű lezárás
Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Tízezer kieső kilométer, 39 elterelt vagy leállított BKV-járat: érdekes adatokat kaptunk a török elnök látogatásával járó korlátozásokról.
Nem csak idegességünkben érezhettük úgy, hogy teljesen leállt Budapest közlekedése Recep Tayyip Erdogan november 7-i látogatása idején, a Főpolgármesteri Hivataltól kapott adatok alapján tényleg megbénult a főváros. 
Az összesítés nagyrészt a BKK és a BKV adatain alapszik: mint megtudtuk, a négy, illetve nyolcórás időtartamú forgalomkorlátozások markánsan érintették a tömegközlekedést. A BKV járatai november 6-án 236573 kilométert, november 7-én viszont csak 226 706 kilométert futottak, vagyis 
mintegy tízezer kilométer esett ki az elnöki vizittel járó útlezárások miatt.

A korlátozások az M1-es metró, öt, főként Budán közlekedő villamos (1, 2, 17, 19, 41), kilenc trolibusz ( 70, 72, 73, 74, 74A, 75, 76, 78, 79), huszonkét autóbusz ( 15, 16, 16A, 20E, 25, 30, 30A, 32, 92, 96, 100E, 105, 115, 116, 162, 169E, 196, 196A, 200E, 225, 230, 231), valamint a D11 hajó és a Sikló közlekedését érintették.
Mindez több tízezer ember napját nehezítette meg: a fővárostól kapott becslések szerint a
a hatósági forgalomkorlátozások legalább 150 ezer közlekedőnek, közöttük legalább 75 ezer tömegközlekedéssel utazónak okoztak fejfájást.

Nekik talán kevés lenne Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivőjének érvelése, hogy az Erdogan ellen tüntetők miatt volt annyi fennakadás, vagy hogy „a török elnök Budapest közúthálózatának mintegy 94 ezred százalékán közlekedett, és 15 kerületet nem is érintett.”

Mennyibe került ez nekünk?

Az Erdogan-látogatásnak természetesen komoly anyagi vonzata is volt: a BRFK a napokban árulta el (na nem magától, hanem Donáth Anna közérdekű adatigénylésére), hogy 67,7 millió forintot költöttek az a török elnöki vizitre. A Népszava értesülései szerint a rendőrök legalább tízmillió forintért tüntettek el autókat a konvoj útjából; a látogatásnak további pluszköltségei is lehetnek, hiszen az ORFK és a TEK is részt vett Erdogan budapesti útjának biztosításában.
A fővárosi közlekedési cégek információnk szerint ennél jóval olcsóbban úszták meg a kalandot: a BKV -nak mintegy 1,5 millió forintnyi üzemanyagot „spóroltak meg” az útlezárások,  a BKK-nál viszont közel ugyanennyi, 1,4 millió forintnyi többletet jelentett a látogatással járó pluszmunka kifizetése. Információink szerint a Fővárosi Csatornázási Műveknél sem kerültek sokba az előkészületek. A társaság munkatársai olcsó ponthegesztési technikával rögzítették a csatornafedeleket az elnöki konvoj útvonalán; az FKF Zrt. pedig élelmesen akkor szereltette le az útszéli kukákat, amikor azokat amúgy is üríteni kellett volna.

Ha a késlekedést is kifizetnék….

A legtöbb kárt így az Erdogan miatt villamosokról, metrókról leparancsolt, lezárt utcákban veszteglő utasok szenvedték el.  Az ő kieső idejük egy számítási módszer alapján pénzben is mérhető, és több százmilliós tételt jelenthet. A főváros erről saját becslést készített a Népszava számára, amihez az uniós Integrált Közlekedési Operatív Program (IKOP) projektek előkészítése során alkalmazott költség-haszon elemzés módszerét használták.
A becslés alapján a munkacélú utazási idő fajlagos értéke 19,9 euró/utasóra, míg a nem munkacélú utazás értéke rövid távon 6,66 euró/utasóra, hosszú távon 8,55 euró/utasóra volt 2014-ben. A számítás alapján, az inflációt is figyelembe véve egy óra időveszteség elméletileg 4200 forintot érne.
150 ezer egyéni és tömegközlekedő 20 perces késése így 100 millió forintos, 40 perces késlekedésük pedig 200 millió forintos kieséssel ér fel.

Amit persze sohasem törlesztenek majd nekünk. Vigaszt csupán az jelenthet, hogy Erdogan nem mindennap látogat Budapestre.

Reagáltak a kormány sorosozására a pedagógusok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.25. 16:06
Egy korábbi pedagógustüntetés
Fotó: Népszava
Visszautasítják.
Határozottan visszautasítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy – mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai minisztérium (ITM) november 22-ei közös közleményében olvasható – a november 30-ára bejelentett tüntetésük „ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja”. A két „szakminisztérium” azt követően döntött a Soros-kártya előhúzása mellett, hogy Szabó Zsuzsa PSZ-elnök pénteken bejelentette: a kormánnyal történt egyeztetések nem vezettek eredményre, ezért teljes gőzzel készülnek a szombati budapesti demonstrációra. Ha a kormány a tüntetést követően sem teljesíti követeléseiket (mint az egységes béremelés, a pedagógusok, diákok óraszámainak csökkentése, pályakezdő tanárok támogatása) januárban országos sztrájkra is sor kerülhet. A PSZ közölte: szervezetük kizárólag tagjaik befizetéseiből működik és nincsenek politikai céljaik, csakis szakmai, érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenységet látnak el. Hozzátették: ha politikai céljaik lennének, a tüntetést az októberi önkormányzati választások előtti időpontra szervezték volna. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sem hagyta szó nélkül a minisztériumok „sorosozását”. Úgy vélik, az Emmi teljesen elveszítette kapcsolatát a valósággal. „Felhívjuk a minisztérium figyelmét arra, hogy a pedagógusok nem íróasztal mellett fogalmazzák untig ismételt kommunikációs paneljeiket kiemelt fizetésért. Nap mint nap az osztálytermekben állnak helyt egy olyan oktatási rendszerben, ahol folytonosan és átgondolatlanul változó jogszabályi és intézményi környezetben dolgoznak, rendszeresen jóval a törvényes munkaidő felett teljesítve, a hasonló végzettségűek jövedelmének nemzetgazdasági átlagától folyamatosan elmaradva. Ezek a körülmények súlyos károkat okoznak a diákoknak is, akikért tanáraik jogos aggodalmat éreznek. A fenti okok miatt önöket súlyos felelősség terheli, amelyet ideje lenne az egyre inkább kiüresedő kommunikációjuk helyett érdemi cselekvéssel kezelni, éppen ezért felszólítjuk a kormányt a pedagógusok követeléseinek mielőbbi teljesítésére” – írták. 

Megint bűzlik valami Mészáros Lőrinc erőműve körül

Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.11.25. 15:38

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Valami szúrós szagú folyadékot szivattyúznak egy kútba, ahonnan a lé egy kis patakba folyik. A szintén Mészáros tulajdonában lévő gabonafeldolgozó is felelős lehet a szennyezésért.
Újra érezték a szúrós szagot a jelenleg még Mészáros Lőrinc érdekeltsége tartozó, de az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt-nek múlt héten megvételre felajánlott visontai Mátrai Erőmű környékén. Korábban megírtuk, a gyárban többen is rosszul lettek, hányingerre, orrfolyásra, viszketésre panaszkodtak, s a szemük is bepirosodott. Azóta kiderült, hogy a gyári szivattyúállomás környékén november 7-én a megengedett határértéket többszörösen meghaladó koncentrációban mértek kénhidrogént és határérték közeli mennyiségben nitrogén-monoxidot – a helyiséget lezáratták, kiszellőztették, a későbbi mérések pedig már nullás értékeket jeleztek – derült ki egy pénteki tájékoztatón. Hétfőn egy olvasó jelezte a 24.hu-nak, hogy vasárnap több kilométer hosszú tömlőt helyeztek ki az erőmű mögé: a hírportál munkatársai a helyszínen azt tapasztalták, hogy egy csaknem tíz centiméter átmérőjű műanyag vezeték az erőmű mögötti patakból szúrós szagú folyadékot szállított egy útmenti kútba, ahonnan a víz egy Detk község felé csordogáló kis érbe ömlik. A beömlésnél a szennyvízgyanús folyadék kékesszürkére festette a vizet. A szennyvíz értesüléseik szerint származhatott az erőmű melletti, a szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában levő, gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol Kft.-től is. Sokak szerint egyébként ez az üzem okozta a korábbi bűzt is, amely az erőmű által beszivattyúzott Őzse-völgyi tározóban elbomló fehérjék miatt keletkezhetett, február óta ugyanis ebbe a tározóba engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét a Viresol Kft. búzafeldolgozója és keményítőgyára. A bűz és a gázok keletezésének okaik feltáró, külső szakértőkkel folytatott vizsgálat még tart. Simon Gergely, a Greenpeace vegyészeti szakértője csapatával a múlt héten mintákat vett a gyár közeli vízfolyásokban: ő lapunknak hétfőn azt mondta, ennek eredményére még szintén várni kell. Hankó Norbert, az erőmű biztonsági szakértője a múlt héten közölte, hogy az Őzse-völgyi tározó leeresztését megkezdték, a visszamaradó iszapot, amiben benne lehetnek a bomlásterméket, kikotorják, veszélyes anyagaként elviszik és megsemmisítik, majd friss vízzel töltik fel a tavat. Elképzelhető, hogy ezzel függ össze a vasárnap tapasztalt vízszivattyúzás is, ezt azonban nem tudtuk megerősíteni vagy cáfolni: az erőmű vezetése azt közölte, hogy a bűz okait feltáró vizsgálat lezárultáig nem nyilatkozik, a katasztrófavédelem Heves megyei szóvivője pedig nem reagált. Frissítés: hétfő este megjött a válasz a megyei katasztrófavédelmi szóvivőtől Nagya Csaba azt írta: "A mai napon a sajtóban bemutatott vezetéken a területen összegyűlt csapadékvíz átemelése történik annak érdekében, hogy a technológiaivíz-tározót tehermentesítsék. A vezetéket az üzem létesítette saját eszközeit felhasználva. A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett, a tiszta és szagtalan víznél semmilyen veszélyes gáz koncentrációja nem volt mérhető."