Reagáltak a kormány sorosozására a pedagógusok

Publikálás dátuma
2019.11.25. 16:06
Egy korábbi pedagógustüntetés
Fotó: Népszava
Visszautasítják.
Határozottan visszautasítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy – mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai minisztérium (ITM) november 22-ei közös közleményében olvasható – a november 30-ára bejelentett tüntetésük „ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja”. A két „szakminisztérium” azt követően döntött a Soros-kártya előhúzása mellett, hogy Szabó Zsuzsa PSZ-elnök pénteken bejelentette: a kormánnyal történt egyeztetések nem vezettek eredményre, ezért teljes gőzzel készülnek a szombati budapesti demonstrációra. Ha a kormány a tüntetést követően sem teljesíti követeléseiket (mint az egységes béremelés, a pedagógusok, diákok óraszámainak csökkentése, pályakezdő tanárok támogatása) januárban országos sztrájkra is sor kerülhet. A PSZ közölte: szervezetük kizárólag tagjaik befizetéseiből működik és nincsenek politikai céljaik, csakis szakmai, érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenységet látnak el. Hozzátették: ha politikai céljaik lennének, a tüntetést az októberi önkormányzati választások előtti időpontra szervezték volna. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sem hagyta szó nélkül a minisztériumok „sorosozását”. Úgy vélik, az Emmi teljesen elveszítette kapcsolatát a valósággal. „Felhívjuk a minisztérium figyelmét arra, hogy a pedagógusok nem íróasztal mellett fogalmazzák untig ismételt kommunikációs paneljeiket kiemelt fizetésért. Nap mint nap az osztálytermekben állnak helyt egy olyan oktatási rendszerben, ahol folytonosan és átgondolatlanul változó jogszabályi és intézményi környezetben dolgoznak, rendszeresen jóval a törvényes munkaidő felett teljesítve, a hasonló végzettségűek jövedelmének nemzetgazdasági átlagától folyamatosan elmaradva. Ezek a körülmények súlyos károkat okoznak a diákoknak is, akikért tanáraik jogos aggodalmat éreznek. A fenti okok miatt önöket súlyos felelősség terheli, amelyet ideje lenne az egyre inkább kiüresedő kommunikációjuk helyett érdemi cselekvéssel kezelni, éppen ezért felszólítjuk a kormányt a pedagógusok követeléseinek mielőbbi teljesítésére” – írták. 
Szerző

Megint bűzlik valami Mészáros Lőrinc erőműve körül

Publikálás dátuma
2019.11.25. 15:38

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Valami szúrós szagú folyadékot szivattyúznak egy kútba, ahonnan a lé egy kis patakba folyik. A szintén Mészáros tulajdonában lévő gabonafeldolgozó is felelős lehet a szennyezésért.
Újra érezték a szúrós szagot a jelenleg még Mészáros Lőrinc érdekeltsége tartozó, de az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt-nek múlt héten megvételre felajánlott visontai Mátrai Erőmű környékén. Korábban megírtuk, a gyárban többen is rosszul lettek, hányingerre, orrfolyásra, viszketésre panaszkodtak, s a szemük is bepirosodott. Azóta kiderült, hogy a gyári szivattyúállomás környékén november 7-én a megengedett határértéket többszörösen meghaladó koncentrációban mértek kénhidrogént és határérték közeli mennyiségben nitrogén-monoxidot – a helyiséget lezáratták, kiszellőztették, a későbbi mérések pedig már nullás értékeket jeleztek – derült ki egy pénteki tájékoztatón. Hétfőn egy olvasó jelezte a 24.hu-nak, hogy vasárnap több kilométer hosszú tömlőt helyeztek ki az erőmű mögé: a hírportál munkatársai a helyszínen azt tapasztalták, hogy egy csaknem tíz centiméter átmérőjű műanyag vezeték az erőmű mögötti patakból szúrós szagú folyadékot szállított egy útmenti kútba, ahonnan a víz egy Detk község felé csordogáló kis érbe ömlik. A beömlésnél a szennyvízgyanús folyadék kékesszürkére festette a vizet. A szennyvíz értesüléseik szerint származhatott az erőmű melletti, a szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában levő, gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol Kft.-től is. Sokak szerint egyébként ez az üzem okozta a korábbi bűzt is, amely az erőmű által beszivattyúzott Őzse-völgyi tározóban elbomló fehérjék miatt keletkezhetett, február óta ugyanis ebbe a tározóba engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét a Viresol Kft. búzafeldolgozója és keményítőgyára. A bűz és a gázok keletezésének okaik feltáró, külső szakértőkkel folytatott vizsgálat még tart. Simon Gergely, a Greenpeace vegyészeti szakértője csapatával a múlt héten mintákat vett a gyár közeli vízfolyásokban: ő lapunknak hétfőn azt mondta, ennek eredményére még szintén várni kell. Hankó Norbert, az erőmű biztonsági szakértője a múlt héten közölte, hogy az Őzse-völgyi tározó leeresztését megkezdték, a visszamaradó iszapot, amiben benne lehetnek a bomlásterméket, kikotorják, veszélyes anyagaként elviszik és megsemmisítik, majd friss vízzel töltik fel a tavat. Elképzelhető, hogy ezzel függ össze a vasárnap tapasztalt vízszivattyúzás is, ezt azonban nem tudtuk megerősíteni vagy cáfolni: az erőmű vezetése azt közölte, hogy a bűz okait feltáró vizsgálat lezárultáig nem nyilatkozik, a katasztrófavédelem Heves megyei szóvivője pedig nem reagált. Frissítés: hétfő este megjött a válasz a megyei katasztrófavédelmi szóvivőtől Nagya Csaba azt írta: "A mai napon a sajtóban bemutatott vezetéken a területen összegyűlt csapadékvíz átemelése történik annak érdekében, hogy a technológiaivíz-tározót tehermentesítsék. A vezetéket az üzem létesítette saját eszközeit felhasználva. A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett, a tiszta és szagtalan víznél semmilyen veszélyes gáz koncentrációja nem volt mérhető."
Szerző
Frissítve: 2019.11.25. 21:43

Karácsony: adjon a kormány 50 milliárdot a budapesti egészségügyre, ha atlétikai vb-t akar

Publikálás dátuma
2019.11.25. 15:16

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt a kormánynak szabott feltételrendszerről.
"Ezekben a percekben is kollégáim szövegezik annak az előterjesztésnek a tartalmát, amelyet a szerdai Fővárosi Közgyűlésen szeretnénk előterjeszteni" - fogalmazott Karácsony Gergely fővárosi főpolgármester hétfői sajtótájékoztatóján. Baranyi Krisztina VII. kerületi polgármesterrel közösen azt jelentették be, hogy milyen feltételekkel hajlandó Budapest támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését.
  • az Egészséges Budapest Program keretében adjon a kormány a meglévő forrásokon túl 5 év alatt 50 milliárd forintot a kerületi önkormányzatoknak egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére.
Ehhez Karácsony azt fűzte hozzá: az OECD tagállamok közül lakosságarányosan Magyarországon a legkevesebb a képalkotó berendezés az egészségügyben. Egymillió lakosra itthon 4 MR-készülék jut, Szlovákiában 9, Németországban 34. CT-ből egymillió lakosra 9 jut, Szlovákiában 17, Németországban 35. Eközben az OECD országok között Magyarországon a legmagasabb a rákos megbetegedések aránya, amik észlelésére és kezelésére alkalmasak a fenti megbetegedések. Budapestiek ezreinek életét lehetne meghosszabbítani - hangsúlyozta Karácsony, emlékeztetve, hogy az országban 10 halálos megbetegedésből 8 gyógyítható lenne.
  • A zöldterület növelése és a Csepeli Nagyerdő Projekt elindítása a második feltétel, ami lényegében egy új Városliget kialakítását takarja;
  • a harmadik, hogy ne csak a versenysportokat és ne csak egy egyszeri alkalmat szolgáljon a beruházás, hanem - mint Baranyi kéri - a tömegsportokat is, valamint a kulturális életet;
  • továbbá, a beruházással kapcsolatos minden szerződés legyen nyilvános, a közpénz-költés legyen átlátható.
Ötödik feltételként Karácsony arra kéri a kormányt, hogy tegye világossá, továbbra is elkötelezett-e a fővárossal bő egy éve kötött megállapodásban szereplő közlekedési beruházások megvalósítása mellett.
"Az ott élőknek nem az az érdekük, hogy egy újabb stadion épüljön Ferencvárosban"

- jelentette ki Baranyi Krisztina VII. kerületi polgármester, utalva a Groupama Arénára, és a készülő kézilabdacsarnokra. Kifejezetten Ferencváros támasztotta feltétel, hogy minden budapesti javát szolgálja az atlétikai világbajnokságért felépítendő rendezvényközpont. Ez legyen olyan, amit a verseny után mindenki számára meg lehet nyitni.
Ezután a kerület rozsdaövezeteiről beszélt: ezek fejlesztésére az önkormányzatnak nincs pénze, ezért kérték a kormánytól: vizsgálja meg, hogy ha sor kerül az Országos Széchenyi Könyvtár elköltöztetésére, akkor az intézmény Ferencvárosban kaphasson helyet, egy ilyen területen. Emellett a műemlékvédelem, a diákváros koncepció, valamint a ráckevei-soroksári Duna-ág tisztításának finanszírozását szabták feltételül. Ferencváros továbbá a CT és MR berendezések mellé, azok köré egy szakrendelőt is szeretne.
Szerző
Frissítve: 2019.11.26. 09:54