Előfizetés

Tájékoztatásra vár az MMA Gothár Péter ügyében

Népszava
Publikálás dátuma
2019.11.25. 14:27

Fotó: Népszava
"A Nemzet Művésze díj Bizottság a legmagasabb állami művészeti elismeréssel, a Kossuth-díjjal kitüntetett művészek testülete, amely a Nemzet Művésze díj odaítélésről határoz. A díj érdemtelenség esetén történő visszavonásáról és az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatásáról ugyancsak kizárólagosan a Bizottság dönthet" - áll a Magyar Művészeti Akadémia a Népszavához eljuttatott közleményében. A hétvégén az Origo vetette fel, hogy mivel érdemtelenség miatt a Nemzet Művésze kitüntető cím elvehető, nem lenne meglepő, ha egy vizsgálat után megfosztanák címétől. A kormányközeli média megkeresésére Kubik Anna színésznő, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozatának rendes tagja válaszolta, hogy az MMA hétfőn ad ki közleményt. A testület ma közzétett nyilatkozata szerint a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzet Művésze díjat kezdeményező és a díj gondozását ellátó köztestület "elvárja a közvetlenül érintettektől – így a Nemzet Művésze díjjal rendelkező Gothár Pétertől, valamint az üggyel kapcsolatban belső vizsgálatokat már megindító Színház- és Filmművészeti Egyetemtől és Katona József Színháztól –, hogy tetteikben és nyilatkozataikban a magyar művészek közössége egészének érdekét, valamint a művészek által a művészeknek adható és egyben legmagasabb díj méltóságát szem előtt tartva járjanak el." "A Magyar Művészeti Akadémia – nem ismerve a folyamatban lévő vagy már lefolytatott vizsgálatok eredményét – az ügyben vizsgálatot folytatók megfelelő intézkedését kéri, amennyiben a jogi felelősségre vonás szükségessége felmerül, hiszen ez esetben már nem felsőoktatási vagy előadó-művészeti szervezet által kezelendő kérdésről van szó. A Magyar Művészeti Akadémia a fentiek okán indokoltnak tartja a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Katona József Színház részéről a Bizottság tájékoztatását a belső vizsgálatok végeredményéről."

Kesernyés föld, édes epertorta

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2019.11.25. 12:30

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A török női író, Elif Shafak egy fiatal török nő életét írja meg bravúrosan.
„A különféle világhírű intézmények kutatói folytatódó agyi aktivitást észleltek épphogy csak meghalt embereknél. Néhány esetben ez csak pár percig tartott. Másoknál viszont akár tíz perc harmincnyolc másodpercig is. Mi történik ez alatt az idő alatt? Vajon a halott felidézi a múltat? És ha igen, mely részeit, és milyen sorrendben? Hogyan képes az agy egy egész életet besűríteni annyi időbe, amennyi alatt egy kanna teavíz felforr?” Elif Shafak bravúrosan megírt regénye egy fiatal török nő életének meghatározó történéseit járja körbe. „Tequila Leila, ahogy a barátai és az ügyfelei ismerték” egy vidéki kisvárosból jut el Isztambul hivatalos engedéllyel működő bordélyházaiba, majd a Magányosok temetőjén át a tengerbe. Az idei Booker-díj rövidlistáján is szereplő Tíz perc, harmincnyolc másodperc egyetlen nap eseményeit tárja elénk, ám különféle élettörténetekbe pillanthatunk be. A halál utáni percekben, miközben Leila teste egy szemeteskonténerben hever, elméje sorra eleveníti fel az ízekhez, illatokhoz is kötődő emlékeit, amelyek hol szomorúságot, hol beteljesült örömöt idéznek fel benne. A citromos cukorgyanta látványa, amelyet a nők szőrtelenítésre készítettek elő, a kardamomos kávé illata, amit egy jóképű egyetemistával osztott meg a bordélyházban, a száraz, krétaporszerű és kesernyés föld íze, melyet mohón nyelt kislányként, a születésnapjára készített epertorta íze. Emlékei a patriarchális hagyományok és az erőszak különféle válfajainak, a kor politikai helyzetének tanúi, ám megismerjük általuk Leila „víz szerinti” családjának, barátainak történetét is, akik a fordulatos könyv második felében a nőhöz fűződő szeretetükről tesznek tanúságot. Az író kíméletlen őszinteséggel, fikció és valóság határán egyensúlyozva számol be a modern Isztambulról, és az ott élők mindennapjairól. Időnként mesebelinek, majd nagyon is realisztikusnak tűnő város- és karakterábrázolásai közben meg kellett ismerkednie az egyre gyakoribb ellenségességgel, amely a hatalom részéről éri az írókat, kritikusokat, újságírókat. A török hatóságok már nem első alkalommal indítottak ellene vizsgálatot, mivel írásait – amelyekben gyakran érinti a szexuális zaklatás, gyermekek és nők ellen elkövetett erőszak témáit – nemkívánatosnak, obszcénnek tartják; Az isztambuli fattyú című, Törökországban is nagy sikert aratott regényéért már 2006-ban perbe fogták, a „török nép megsértésének” vádjával. S habár Tequila Leila élettörténete sok szempontból csak fikció, nem nehéz elképzelni azokat az eseményeket, amelyek születése pillanatától kezdve körbeveszik egy a vallást mindennél többre tartó, a problémák felett szemet hunyó közegben. A szerző azonban nem ítélkezik, csupán jól irányzott kérdéseket tesz fel, s karakterein keresztül különböző válaszokat kínál. A regény hangot ad a társadalom azon rétegeinek, amelyekre kevesebb figyelem irányul: prostituáltak, transzvesztiták, menekültek, a családon belüli erőszak elől megszökő, a becsületgyilkosságtól rettegve élő nők személyes sorsait ismerhetjük meg. Elif Shafak történetei csupán annyira sértő és obszcén tartalmúak, amennyire a minket körülvevő valóság is az. Infó: Elif Shafak: Tíz perc, harmincnyolc másodperc Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta, Európa Könyvkiadó, 2019.

Nem ilyen szabadságot akart

Kardos Orsolya írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.11.25. 12:25
Végel László
Fotó: Béres Márton / Népszava
Végel László író, drámaíró, esszéista kapta idén a Városmajor 48 Irodalmi Életműdíját.
„Bocsáss meg apám! Nem ilyen szabadságot akartam.” – olvasta eddigi legutóbb megjelent, Temetetlen múltunk című könyvéből Végel László Kossuth-díjas író, aki vasárnap este a Haris Park fényűző villájában, a Budapesti Vonósok játékával fűszerezett ünnepségen vehette át a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Irodalmi Életműdíját. Az alkotó műhelyt és szakmai fórumot teremteni kívánó alapítvány az európai és a nemzeti kultúrák alapértékeinek, egymás alkotó munkásságának segítésének képviseletében alakult 2018 szeptemberében. Író-olvasó találkozókkal, felolvasóestekkel gondoskodnak a magyar irodalmi élet ápolásáról, ahol az olvasók a már jól ismert alkotók mellett, fiatal tehetséges művészekkel is megismerkedhetnek. 
A díjat Vörös T. Károly adta át
Fotó: Béres Márton / Népszava
Évente életműdíjat adományoznak a kortárs magyar irodalmi élet egy kiemelkedő alakjának. Az egy millió forinttal járó díjat első alkalommal, Spiró Györgynek ítélte oda a Csáki Juditból, Csordás Gábor, Ferencz Győző, Márton László, Reményi József Tamás, Tunyogi László és Vörös T. Károly alkotta kuratórium, idén az újvidéki író nyerte el a nagyvonalú elismerést. Végel László 1941. február 1-jén született az akkoriban még Jugoszláviához tartozó Szenttamáson. Már az 1960-as évek óta a vajdasági magyar irodalom és közélet meghatározó alakja volt, művei angol, szerb, szlovén, német, holland és albán nyelveken egyaránt megjelentek. Eddigi munkásságáért a Kossuth-díj mellett számos további elismerést, így Déry Tibor-díjat, Füst Milán-díjat, Pulitzer-emlékdíjat, Hazám-díjat, valamint Konstantin Obradović-díjat kapott.  Művei a kisebbségi lét kérdését az emberi alapproblémák tükrében boncolgató szociológiai drámák. Eddig huszonkét könyve jelent meg, de mint egy sokat sejtető megjegyzésből kiderült, már készül az újabb mű.