Kétharmados győzelmet aratott Johannis, az eredmény átrendezheti az erőviszonyokat Romániában

Publikálás dátuma
2019.11.25. 15:06

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Nem tévedtek az előrejelzések, Klaus Johannis elsöprő, kétharmados győzelmet aratott a román elnökválasztás második fordulójában vasárnap.
A hivatalban lévő jobbközép konzervatív államfő  65,88, míg ellenfele, az október végén bizalmatlansági indítvány következtében a kormányzást is elbukó szociáldemokrata ex-miniszterelnök, pártelnök Viorica Dancila 34,12 százalékos támogatottságot ért el. A részvétel a második fordulóban 49,87 százalékos volt, ami magasabb ugyan, mint a november 11-i első forduló 47,66 százaléka, de így is részvételi mélypont a román elnökválasztások rendszerváltás utáni történetében. (Legutóbb, 2014 decemberében a második fordulós részvétel 62,04 százalék volt.)  A külföldön élő románok is rekordot döntöttek - a számukra három naposra nyújtott voksoláson  944 077 személy élt szavazati jogával.  Az alacsony részvételi arány a megmérettetés előre borítékolható voltának is köszönhető, Johannis győzelmét ugyanis senki sem veszélyeztette egyetlen pillanatig sem. Nagyszeben egykori sikeres polgármestere, a szász kisebbségi vezető politikusból a román jobbközép konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé előlépő Johannis azonban elsősorban nem ötéves elnöki teljesítményének köszönheti támogatottságát, hanem az alternatíva hiányának, a román belpolitika eddigi legstabilabb és legnagyobb pártja, a szociáldemokrata PSD belső válságainak és kormányzati ámokfutásának. A két hagyományos blokk, a bal-jobb mellett egyelőre nincs olyan politikai erő, amely országos választást tudna nyerni, a májusi EP-választáson még remekelő új párt, az USR területi beágyazottság hiányában erre még nem képes. 
Várhatóan tovább gyűrűzik a PSD válsága, Viorica Dancila-nak minden esélye megvan, hogy a pártelnöki tisztségét is elveszítse. A PSD olyan mélyrepülést produkált ebben az évben, amit vezéráldozat nélkül aligha marad. Az EP-választást csúnyán elbukták, néhány napra rá börtönbe került akkori elnökük, a korrupcióval vádolt Liviu Dragnea, októberben megbukott a Dancila vezette kormányuk, az elnökválasztáson pedig olyan csúfosan szerepelt az ex-miniszterelnök, mint még soha PSD-s elnökjelölt. Eddig még soha nem végzett 45 százalék alatt a PSD jelöltje a második elnökválasztási fordulóban, és minden vesztes jelöltjüknek rövidesen távoznia kellett a párt éléről is. A párt országos elnöksége ma tart kiértékelő tanácskozást, Dancila pedig előre jelezte, nem áll szándékában önként lemondani. Az elnökválasztás így az elnöki hivatalban nem hoz változást, a román politikai palettán viszont annál inkább. A román baloldal vezető pártja olyan válságba került, ami teljesen átrendezheti az erőviszonyokat.
Szerző

London nem hosszabbítja meg az Uber engedélyét

Publikálás dátuma
2019.11.25. 14:12

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A vállalat 21 napon belül fellebbezhet, és annak elbírálásáig folytathatja működését a brit fővárosban.
Nem hosszabbította meg az illetékes londoni közlekedési hatóság az Uber hétfőn lejárt taxiszolgáltatási engedélyét. A londoni tömegközlekedést irányító városházi szervezet, a Transport for London (TfL) hétfőn közölte, hogy
nem állít ki az Uber számára új szolgáltatási engedélyt, mivel úgy ítéli meg, hogy a cég nem felel meg a londoni taxiszolgáltatási engedélyek birtokosai számára előírt feltételrendszernek.

A vállalat 21 napon belül fellebbezhet, és annak elbírálásáig folytathatja londoni működését. A TfL 2017 szeptemberében is elutasította az Uber londoni működési engedélyének megújítását, akkor is azon a címen, hogy a cég – amely 2012 óta van jelen Londonban – nem teljesítette a felelősségteljes vállalati tevékenység kritériumait. A londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban a vállalat fellebbezését elbírálva tavaly nyáron úgy döntött, hogy az Uber ismét teljes körű engedély birtokában működhet a brit fővárosban. Az engedély azonban a cég által kért öt év helyett csak 15 havi próbaidőre szólt, azzal a kikötéssel, hogy ennek lejártával a hatóságok ismét megvizsgálhatják, hogy az Uber megfelel-e a taxiszolgáltatási szabályoknak. A próbaidős engedély szeptemberben lejárt, de akkor a cég még kapott két hónapra szóló hosszabbítást. A TfL azonban hétfőn közölte: jóllehet az Uber a két évvel ezelőtti állapothoz képest számos javítást hajtott végre, továbbra is rengeteg olyan jelenség tapasztalható működésében, amely közvetlenül veszélyezteti az utasok biztonságát. A városházi közlekedésszervező cég a kirívó esetek között említette, hogy csak 2018 vége és 2019 eleje között, egy kéthónapos ellenőrzési időszakban a cég 14 ezer esetben végzett utasszállítást olyan sofőrökkel, akik csalárd módon szerzett engedéllyel – rendszerint más gépkocsivezetők nyilvántartásába feltöltött fotókkal – vezettek. Sadiq Khan londoni polgármester a TfL döntéséhez fűzött hétfői közleményében leszögezte: tudja, hogy a végzés nem lesz népszerű az Ubert rendszeresen használó londoniak körében, de a londoni önkormányzat számára éppen az ő biztonságuk garantálása a legfontosabb döntési tényező. Khan szerint az a tény, hogy egy rövid ellenőrzési időszakban 14 ezer olyan utasszállítást tártak fel, amelyeket csaló sofőrök végeztek, felveti például annak a kockázatát, hogy ezekben az esetekben az utasok jogosítvány nélküli, vagy felfüggesztett engedélyű gépkocsivezetők autójába ülhettek be. A londoni polgármester szerint a TfL az Uber működésében olyan hiányosságok egész sorát tárta fel, amelyek közvetlenül veszélyeztették az utasok biztonságát.

Fellebbezést nyújtanak be

Hétfői közleményében az Uber „rendkívülinek és elhibázottnak” nevezte a londoni működési engedély meghosszabbításának elutasításáról hozott városházi döntést. Jamie Heywood, az Uber észak- és kelet-európai regionális igazgatója szerint a cég az elmúlt két hónapban valamennyi londoni gépkocsivezetőjének tevékenységét hivatalosan átvilágíttatta és egyéb minőségjavító intézkedéseket is végrehajtott. Heywood közölte, hogy a vállalat fellebbezést nyújt be a szolgáltatási engedély meghosszabbításának elutasítása ellen. Az Uber Londonon kívül gyakorlatilag az összes többi brit nagyvárosban – köztük Manchesterben, Liverpoolban, Birminghamben, Edinburghban és Glasgow-ban – jelen van, de a mostani vita csak londoni működését érinti. A cégnek 45 ezer sofőrje van Londonban, és a kocsirendeléshez szükséges mobiltelefonos alkalmazást csaknem négymillió londoni töltötte le.
Szerző
Témák
Uber London

Betörtek a szász uralkodók palotájának kincstárába Drezdában, egymilliárd euró értékben lophattak ékszereket

Publikálás dátuma
2019.11.25. 14:08

Fotó: Sebastian Kahnert / AFP
Az elkövetők egy ablakon keresztül jutottak be az épületbe. Előtte felgyújtottak egy áramelosztó állomást, aminek következtében fennakadások keletkeztek a környék áramellátásában.
Betörtek hétfőn a németországi Drezdában a szász választófejedelmek és királyok palotájának világhírű kincstárába. A kár nagysága egyelőre nem ismert – közölte a Twitteren a szászországi tartományi rendőrség, hozzátéve, hogy mozgósították a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) helyszínelő szakértőit. Az első német sajtójelentések szerint az eset igen súlyos, meglehet, hogy a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása történt a múzeumként működő drezdai uralkodói palota (Residenzschloss) kincstárában, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészben, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki. A Bild címú lap értesülése szerint
a betörők antik ékszereket és drágaköveket tulajdonítottak el, nagyjából egymilliárd euró (335 milliárd forint) értékben.

Hajnalban hatoltak be a kincstárba egy ablakon keresztül.
A kincstár a betörés előtt
Fotó: SEBASTIAN KAHNERT / AFP
Előtte az épület közvetlen közelében felgyújtottak egy áramelosztó állomást, aminek következtében fennakadások keletkeztek a környék áramellátásában.

A bűncselekményt elítélte Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy nem csupán az állami műtárgygyűjteményt lopták meg, hanem „minket, szászokat”. A kincstárban olyan értékeket őriztek, amelyekért Szászország évszázadok alatt keményen megdolgozott, és nélkülük nem lehet megérteni a szász történelmet – tette hozzá a politikus. A helyenként zöldre festett boltozatáról elnevezett kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás – ékszerek, dísztárgyak, bútorok – gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált. A palota, és benne a kincstár, a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.
Szerző