Elsöprő sikert arattak a demokraták a hongkongi választásokon

Publikálás dátuma
2019.11.25. 07:56

Fotó: Koki Kataoka / Yomiuri
Carrie Lam, Hongkong kormányzója első állásfoglalásában kijelentette, elfogadja az eredményt és odafigyel „a nép hangjára”.
Elsöprő, földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a demokrata jelöltek a Pekinggel támogatottakkal szemben a hongkongi helyhatósági választásokon. A 452 helyből ugyanis 390-et szereztek meg, ezzel 90 százalékos többségre tettek szert. Carrie Lam, Hongkong kormányzója első állásfoglalásában kijelentette, elfogadja az eredményt és odafigyel „a nép hangjára”. Reményét fejezte ki, hogy megmarad a béke és a biztonság a Kínához tartozó tartományban. Igaz, erről elég nehéz beszélni a hónapok óta tartó, egyre elkeseredettebb tüntetések miatt. Amikor helyi idő szerint éjfél után bejelentették az első eredményeket, az ellenzékiek üdvrivalgásban törtek ki. Sokan a tüntetések szlogenjét („Megszabadítani Hongkongot – Most forradalmat”) skandálták. Az egykori ellenzéki diákvezető, Tommy Cheung azt közölte, „ez a demokrácia hatalma, valóságos demokratikus cunami”. A már ellenzéki többségű körzeti tanács egyebek mellett közlekedési, egészségügyi, vagy az újrahasznosítást érintő kérdésekben illetékes. Nagy hatalma nincs ugyan, de a választás eredményét Peking aligha hagyhatja figyelmen kívül. Vang Ji kínai külügyminiszter mindenesetre a végeredmény közlése előtt nem sok jót sejtetően megjegyezte: bármi legyen is a voksolás eredménye, Hongong akkor is Kína része marad.
Frissítve: 2019.11.25. 13:25

A kínai táborok pokoli hétköznapjairól szóló újabb dokumentum szivárgott ki

Publikálás dátuma
2019.11.25. 07:36
A kép egy 2018 decemberi jakartai tüntetésen készült, a kínai nagykövetség előtt demonstráltak az ujgurok és más kisebbségek jogaiért
Fotó: Aditya Irawan / NurPhoto
Akit bezárnak, legkorábban egy év múlva szabadulhat ki, addig viszont még az illemhelyen is figyelik őt.
Újabb kiszivárgott kínai dokumentumok erősítik meg a tényt, amit már az egy hete nyilvánosságra került pekingi iratok is alátámasztanak: több mint egymillió, ujgur, kazah és más nemzetiségi kisebbséghez tartozó embert tartanak fogva Kínában önkéntesnek és szakmai képzést adónak mondott táborokban, amelyek azonban valójában szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelő központok.
Az AP hírügynökség szerint az újabb dokumentumok feltárása oknyomozó újságírók nemzetközi szövetségéhez köthető. Az AP által megerősített valóságtartalmú információk szerint a táborokba erővel ragadja el a hatóság az embereket. Az "önkéntesség" további megcsúfolása, hogy az önkéntes távozást őrtornyok, kamera- és riasztórendszer, rendőrőrssel megerősített kapuk teszik lehetetlenné. A tábor lakóit napi 24 órás megfigyelés alatt tartják, még az illemhelyen eltölthető időt is szigorúan szabályozzák.
A táborokba igen könnyen bekerülhet bárki, ha - a hatóság megítélése szerint - gyanúsan viselkedik: egyebek közt külföldön járt, megkérdezi másoktól, hogy szoktak-e imádkozni - lévén muszlim vallású kisebbségekről van szó -, vagy használ olyan telefonos szolgáltatást, amelyet a kínai kormány nem tud ellenőrizni.
A foglyokat szigorúan pontozzák mindenért: mandarin nyelvtudásuk fejlődésétől kezdve tisztálkodásukon át vécéhasználatukig. Egy évnyi táborozás után a ponteredmény alapján eldől, hogy valaki távozhat végre, vagy még muszáj "fejlődnie" ideológiailag, magatartásból, vagy mindkét vonatkozásban. Az egy év egyébként meghaladja a kínai törvények szerint a vádemelés előtti előzetes fogva tartási időt is, márpedig a táborok lakói ellen nincs hivatalos vádemelés.
A mostani már a második dokumentumkiszivárgás. Egy hete a New York Times bő 400 oldalnyi kínai kormányzati dokumentum alapján közölt cikket a muszlim kisebbségek tömeges internálásáról. Ebből kiderült, hogy maga Hszi Csin-ping kínai elnök fektette le a táborok nyitásának alapjait, szerinte "kegyelem nélkül" kell lesújtani a "radikalizmusra". A táborok létéről ugyanakkor már évek óta tudni lehet, júliusban például 22 nyugati állam ENSZ-nagykövete írt az Emberi Jogi Tanácsnak Kína ujgur kisebbséggel szembeni fellépése miatt - ezt a dokumentumot Magyarország nem volt hajlandó szignálni. ENSZ-szakértők és aktivisták pedig már jóval régebb óta beszélnek arról - nagyrészt süket füleknek -, hogy legalább egymillió, de akár kétmillió embert tartanak fogva ezekben a táborokban, ahol menekültek beszámolói szerint - melyekről például a Business Insider vagy a CNN ír - mindennapos a kínzás, a gyilkosság és a szexuális erőszak.
Témák
Kína ujgurok

A részeredmények is Iohannis fölényes győzelmét igazolják

Publikálás dátuma
2019.11.25. 07:04

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A külképviseleteken, ahol péntek óta szavazhattak a külföldön élő román állampolgárok, még nem ért véget a szavazás.
Az MTI összefoglalója szerint a romániai elnökválasztáson a belföldön leadott szavazatok csaknem 95 százalékának összesítése alapján közzétett részeredmények igazolták, hogy a tisztségben lévő Klaus Iohannis jobboldali államfő nyert újabb ötéves mandátumot vasárnap. A központi választási hatóság honlapján valós időben elérhető adatsor szerint Iohannis a megszámolt szavazatok 62,8 százalékát kapta, míg szociáldemokrata ellenfelére, Viorica Dancila volt miniszterelnökre a voksok 37,1 százalékát adták. A külképviseleteken, ahol péntek óta szavazhattak a külföldön élő román állampolgárok, még nem ért véget a szavazás, hiszen mindenütt helyi idő szerint 21 órakor zárnak a szavazókörök. A túlnyomó többségében jobboldali érzelmű román diaszpóra újabb részvételi rekordot döntött az elnökválasztás második fordulójában: romániai idő szerint 23 óráig több mint 940 ezren éltek választójogukkal. Ilyen körülmények között a végeredmény közelebb kerülhet az exit pollok által jelzett 65 százalékhoz, az viszont nem kétséges, hogy Klaus Iohannis marad Románia elnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig az utóbbi harminc év elnökválasztásainak leggyengébb eredményével zárta az idei megmérettetést. Klaus Iohannis vasárnap este az európai, modern és normális Románia győzelmeként értékelte azt, hogy az exit poll-becslések szerint az elnökválasztás második fordulójában a voksok kétharmadát megszerezve legyőzte szociáldemokrata ellenfelét. Iohannis rámutatott: a Szociáldemokrata Párt az utóbbi harminc év egyetlen elnökválasztásán sem szenvedett ilyen súlyos vereséget. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jobboldal csak egy csatát nyert, a „háborút” csak akkor fogja megnyerni, ha a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon ellenzékbe küldi a PSD-t. Viorica Dancila is rövid nyilatkozatban mondott köszönetet választóinak, azt hangsúlyozva, hogy valójában javított a PSD májusi európai parlamenti választáson elért eredményén, sőt – a megszerzett több mint 3 millió szavazat számát, nem pedig az általuk képviselt arányt tekintve – valójában megismételte a 2016-os romániai parlamenti választásokon elért győzelmét. Erről itt írunk bővebben.
Szerző