A részeredmények is Iohannis fölényes győzelmét igazolják

Publikálás dátuma
2019.11.25. 07:04

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A külképviseleteken, ahol péntek óta szavazhattak a külföldön élő román állampolgárok, még nem ért véget a szavazás.
Az MTI összefoglalója szerint a romániai elnökválasztáson a belföldön leadott szavazatok csaknem 95 százalékának összesítése alapján közzétett részeredmények igazolták, hogy a tisztségben lévő Klaus Iohannis jobboldali államfő nyert újabb ötéves mandátumot vasárnap. A központi választási hatóság honlapján valós időben elérhető adatsor szerint Iohannis a megszámolt szavazatok 62,8 százalékát kapta, míg szociáldemokrata ellenfelére, Viorica Dancila volt miniszterelnökre a voksok 37,1 százalékát adták. A külképviseleteken, ahol péntek óta szavazhattak a külföldön élő román állampolgárok, még nem ért véget a szavazás, hiszen mindenütt helyi idő szerint 21 órakor zárnak a szavazókörök. A túlnyomó többségében jobboldali érzelmű román diaszpóra újabb részvételi rekordot döntött az elnökválasztás második fordulójában: romániai idő szerint 23 óráig több mint 940 ezren éltek választójogukkal. Ilyen körülmények között a végeredmény közelebb kerülhet az exit pollok által jelzett 65 százalékhoz, az viszont nem kétséges, hogy Klaus Iohannis marad Románia elnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig az utóbbi harminc év elnökválasztásainak leggyengébb eredményével zárta az idei megmérettetést. Klaus Iohannis vasárnap este az európai, modern és normális Románia győzelmeként értékelte azt, hogy az exit poll-becslések szerint az elnökválasztás második fordulójában a voksok kétharmadát megszerezve legyőzte szociáldemokrata ellenfelét. Iohannis rámutatott: a Szociáldemokrata Párt az utóbbi harminc év egyetlen elnökválasztásán sem szenvedett ilyen súlyos vereséget. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jobboldal csak egy csatát nyert, a „háborút” csak akkor fogja megnyerni, ha a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon ellenzékbe küldi a PSD-t. Viorica Dancila is rövid nyilatkozatban mondott köszönetet választóinak, azt hangsúlyozva, hogy valójában javított a PSD májusi európai parlamenti választáson elért eredményén, sőt – a megszerzett több mint 3 millió szavazat számát, nem pedig az általuk képviselt arányt tekintve – valójában megismételte a 2016-os romániai parlamenti választásokon elért győzelmét. Erről itt írunk bővebben.
Szerző

Szabad szemmel: Magyarország hátul kullog az EU egyenjogúsági rangsorában

Publikálás dátuma
2019.11.25. 06:46

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 25.
Frankfurter Rundschau Magyarországon új nőképre van szükség, mert ami most van, azzal a jobboldali-konzervatív kormány tudatosan meg akarja osztani a társadalmat. Ám egyre kevesebb asszony fogadja el, hogy elnyomják, mert tudja, hogy egyesült erővel véget lehet vetni a régi szerkezeteknek és új megoldásokat lehet találni. Jelenleg ugyanis a női nemnek többnyire alulértékelt és rosszul fizetett szakmák jutnak, ahol nehezek a munkakörülmények, ennélfogva erősen függ attól, mennyit keres a családban a férfi. A magyar nők 13, 6 %-a a szegénységi küszöb alatt vegetál, arányuk azonban már 40 %, ha a gyereküket egyedül nevelő anyákat vesszük. Jelenleg csupán az asszonyok nem egészen 65 %-a dolgozik, míg a férfiaknál ez az érték 81 %. A két nem keresete között a különbség 17 %. Az EU egyenjogúsági rangsorában Magyarország az utolsó előtti helyen áll, ami sokat elárul a nők hátrányos helyzetéről. Ideértve az egyik legsúlyosabb gondot, hogy odahaza minden munka rájuk hárul, ideértve a gyerekek, illetve a gondozásra szoruló szülők ellátását. De az is nagy baj, hogy mind több asszony egyáltalán nem tud elhelyezkedni, főként vidéken. Így otthon maradnak, ám ez a modell átöröklődik az utódokra. A nagy cégeknél a igazgatósági tagoknak csupán 15 %-a nő. Még drámaibb a helyzet a politikában: a mostani kormányban mindössze két asszony található, amivel az ország sereghajtó az unióban. A hatalom retorikája anyaszerepre kárhoztatja a nőket. Eszerint az a feladatuk, hogy szüljenek és így oldják meg a demográfiai gondokat. A kabinet a gender-elméletet veszélyesnek tekinti a keresztény értékek szempontjából. A gyerekvállalásra ösztönző programok egy szakember szerint leginkább azoknak a családoknak kedveznek, amelyek már amúgy is jobb anyagi helyzetben vannak.
Wall Street Journal Az autóipar bajai árnyékot vetnek Kelet-Európára, mert ezeknek az üzemeknek a betelepülése ugyan sokat segített ezeknek az országoknak, hogy megszabaduljanak a szocializmus hátrányos gazdasági örökségétől, ám az iparág nagy változások elé néz a kereslet, illetve a technológia terén. Idestova másfél éve lassul a termelése. Ebben a folyamatban leginkább Szlovákia az érintett, Magyarország a 2. a sorban, mind a gyártás GDP-részarányát, (11,4 %), mind az exportban elfoglalt hányadát tekintve. (24,2 %). Vagyis jelenleg még a növekedés motorja, de ebből hamar gond lehet. Az EBRD fő közgazdásza azt jósolja, hogy leállhat a terjeszkedés. A gyárak, amelyek viszonylag jó pénzt fizetnek, abban is segítettek, hogy lassuljon az emberek kivándorlása. Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék a nyugati átlag 68 %-a, Bajorországban ezzel szemben 144 %. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a keleti államok meddig támaszkodhatnak zavartalanul az autógyártásra. Nem látszik a megélénkülés, sem idén, sem jövőre. A hanyatlás részben a szigorúbb környezetvédelmi szabályokból ered, de kihatott a világgazdasági kereslet gyengülése is. Ez pedig alacsonyabb növekedésben, kevesebb új munkahelyben és az export visszaesésében csapódik le a földrész keleti felén. A kilátásokon csak ront, ha Donald Trump amerikai elnök valóban vámokat vet ki az európai kocsikra. Emellett jó pár piac telítődni látszik, viszont nő a kereslet az olyan modellek iránt, amelyek kevesebb széndioxidot bocsátanak ki. Ezzel párhuzamosan az üzemek egyre inkább automatizálják az összeszerelést. Ezen kívül a járműholdingok keresik, hogy hol van még olcsóbb munkaerő, mint az egykori kommunista országokban. Azaz itt az idő, hogy a régió utánanézzen, mi lehet a fejlődés új motorja.
NZZ Szó sincs már „keleti tömbről”, az új uniós tagállamok gazdaságilag nagyot teljesítettek. Úgyhogy egyáltalán nincs okuk a szégyenkezésre, ám eredményeik nagyobb elismerést érdemelnének nyugaton. De ott még mindig sokan lenézően kezelik Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, szegény rokonként kezelve őket, akik a Vasfüggöny mögött megrekedtek a fejlődésben. Ez a hozzáállás azonban nem egyszerűen leereszkedő, hanem téves is. Mert ugyan keleten bizonyos tekintetben másként járnak az órák, hiszen teljes mentalitásváltásra nem elég egy nemzedéknyi idő. De gazdaságilag jól áll a régió, főleg a V4-ek társasága. A felemelkedést alátámasztják a számok. Az egykor szegényháznak számító Lengyelország egy főre jutó gazdasági teljesítménye a kezdeti 21 %-ról immár a német szint 58 %-ára emelkedett. A csehek pedig 75 %-nál tartanak. Azon kívül a régió növekszik jelenleg a legerőteljesebben Európában. Nemigen látszik, hogy a fejlődés túlfűtött volna, azaz folytatódik a felzárkózás. Vannak persze árnyoldalak, így a város és falu közötti különbség, ami kiterjed a bérekre is.
FT A szénre támaszkodó kelet-európai gazdaságok bölcsen teszik, ha nem uniós támogatásból szándékoznak átalakítani energiatermelésüket, mert vezető EP-tisztségviselők ellenzik, hogy az új tagoknál a nyugati adófizetők pénzéből tegyék környezetbarátabbá az ágazatot. Miközben a klímacélok elérése kapcsán heves költségvetési viták várhatók, Strasbourgban a Környezetvédelmi Bizottság francia, kormánypárti vezetője arra figyelmeztet, hogy a Kelet legfeljebb egyszámjegyű összegre számíthat abból az új alapból, amely azt szolgálja, hogy az EU 2050-re elérje a nulla kibocsátást. Azaz Varsó és a többi érintett kormány számára célszerűbb, ha azt igyekeznek elérni, hogy az egész közös büdzséből a következő hét évben több jusson zöld célokra. A nyilatkozat arról tanúskodik, hogy a gazdagabb államok, Párizson kívül pl. Hollandia és Svédország nemigen szeretnének nagy pénzeket nyomni Keletre, az hiába is érvel azzal, hogy mindenki másnál keményebben érinti a tervezett klímasemlegesség. Így jobb, ha felkészül arra, hogy az agrár-, illetve felzárkózási alapokból csoportosítanak át egy részt. A már idézett francia illetékes, Pascal Canfin arra is rámutatott, hogy a most induló alapból csak az elmaradott széntermelő körzeteket szabad finanszírozni. A zöld beruházásokra, illetve a munkaerő átképzésére máshonnan kell előteremteni a forrást. A Bizottság próbálja meggyőzni Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, hogy csatlakozzon a 2050-re meghirdetett célhoz. De azok biztosítékokat szeretnének, hogy nem sújtja őket aránytalanul az áttérés, hiszen várhatóan sokan elvesztik állásukat a szénhidrogénekre épülő ágazatban. Ursula von der Leyen legalább 15 milliárd euróból akarja létrehozni az alapot és abban bízik, hogy ekkora keret láttán a három kormány beadja a derekát az alig két hét múlva esedékes EU-csúcson, amely időben egybeesik majd az ENSZ madridi klímaváltozási konferenciájával. Canfin azonban máris kilátásba helyezte, hogy Varsónak politikai következményekkel kell szembenéznie, ha többet akar és ezért netán beveti a vétót.
Die Welt Az EU balkáni nyitásának megtorpedózásával Emmanuel Marcon megváltóból egységbontó lett. Kinyilvánította, hogy a térség államai számára nem lát helyet az unióban, pedig azoknak megfelelő kilátásra van szükségük, mert különben Kína és Oroszország nyomul be a vákuumba. Vagyis a francia elnök ugyan komolyan gondolja, hogy létre kell hozni az egységes és erős Európát, ám ezt a gaullista felfogásnak megfelelően Párizs vezetése mellett képzeli el. Irányadóként lép fel a földrészen, ily módon barátibb viszonyt sürget az oroszokkal, és nem okoz neki gondot, hogy közben a keleti kormányok orrára koppint, noha azok már így is ideológiai harcban állnak Brüsszellel. Azaz azt bizonyítja, hogy idejétmúlt hatalmi politizálást folytat és ezzel károkat okozott az uniónak. Mindazonáltal Észak-Macedónia és Albánia felvételi tárgyalásainak megtorpedózásával fontos dolgot pendített meg, hiszen az EU már ma sem úgy működik, ahogy kellene. A keleti bővítés súlyos gondokat idézett elő. Magyarország, Lengyelország és Csehország eltér a közösség nem katolikus alapfelfogásától. Románia pedig azt bizonyítja, hogy egy kleptokrata állam is tag lehet. A balkáni csatlakozás idáig légvárnak bizonyult, a határidő jelenleg nagyjából úgy hangzik: soha napján, kiskedden. Csakhogy ez kiöli az ambíciót a jelentkezőkben. Pedig fel lehetne ajánlani nekik a társulást. Tagjai lehetnének pl. az Európai Gazdasági Térségnek, az is sokat lendítene rajtuk, pontos, teljesítendő kikötésekkel. Norvégiának mind a mai napig ez a státusza. Természetesen a nyugat-balkáni országok messze vannak attól, hogy az emberi jogok, a jogállam, a fékek és egyensúlyok helyzete alapján beférjenek az EU-ba. A térség jó 100 éve tűzfészek a kontinens szélén. Ám Európa mégsem lehet közönyös, mert a békéje a tét. És ha Berlin nem akarja, hogy az uniót abszolutista módon irányítsák, akkor gyorsan közbe kell lépnie, saját kezdeményezésekkel kell kirukkolnia ahelyett, amit a franciák akarnak.
Szerző
Frissítve: 2019.11.25. 06:49

„Légi és tengeri támogatást” kap Finnországban a postások két hete tartó sztrájkja

Publikálás dátuma
2019.11.25. 06:43

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
A Finnair 280 járatát törli, a tengerészek szakszervezete pedig meghatározatlan időre hirdet munkabeszüntetést.
„Légi és tengeri támogatást” kap a postások sztrájkja Finnországban: a Finnair légitársaság hétfőn mintegy 280 járatát törli szolidaritásból, a tengerészek szakszervezete pedig meghatározatlan időre hirdet munkabeszüntetést. A skandináv országban már két hete tart a postások huzakodása a munkaadóval, és munkabeszüntetésükhöz csatlakozott több szállítási és közlekedési cég, egyebek közt a Finnair. A légitársaságnak főként a földi személyzete sztrájkol, ám emiatt a légi részleg sem tud dolgozni. A légi szolidaritási munkabeszüntetés csak egynapos lesz, ám a tengerészek szakszervezete meghatározatlan idejűt határozott el. Finn zászló alatti hajó amint finn kikötőbe ér, veszteglésre kényszerül.
Szerző