Előfizetés

„Mindennel visszaéltek, amivel vissza lehet élni”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.11.25. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A hatalom rajtunk próbálta ki, hogyan lehet sikeresen működtetni az elnyomó gépezetet – nyilatkozta Schönberger Ádám, a józsefvárosi közösségi helyet fenntartó Marom Egyesület vezetője.
A választások után megkerült az a korábban elveszettnek mondott, kulcsfontosságú dokumentum, amely bizonyítja, hogy az Auróra Közösségi Ház bérleti szerződése érvényes. Az önkormányzat visszavonta a bírósági keresetet, az Aurórának nem kell bezárnia – adták hírül Józsefváros új, ellenzéki vezetői, Pikó András polgármester és Erőss Gábor alpolgármester.
Ne higgyük, hogy a perdöntő irat a polgármesteri hivatal pincéjében, a véletlenül leselejtezett papírok között hányódott. A VIII. kerületi önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint a szerződés a hatósági ügyosztályról került elő, a postai tértivevény iktatószáma alapján. Annak feltárására, hogyan fordulhatott elő, hogy az előző vezetés idején mégsem sikerült megtalálni a szerződést, belső vizsgálat folyik.
„A vizsgálat eredményétől tesszük függővé, hogy eljárást kezdeményezünk-e az ügyben, amely elvileg akár a hivatali visszaélés gyanúját is felvetheti” – nyilatkozta lapunknak Schönberger Ádám, az Aurórát fenntartó Marom Egyesület vezetője.
A VIII. kerületi Auróra utcában működő Auróra több egyszerű szórakozóhelynél. A vállaltan baloldali-liberális szellemiségű közösségi tér olyan meleg vagy például roma csoportokat, szociális kérdésekkel foglalkozó szervezeteket is befogad, amelyekre a Fidesz-féle keresztény szabadság nem terjed ki.
Az Aurórát évek óta próbálják ellehetetleníteni. A hadjárat elindításához a brit fajvédő Nick Griffin adta meg a jelet 2017 márciusában, egy Budapesten rendezett szélsőjobboldali konferencián. Griffin a „keresztény-, Európa-, hagyomány- és nemzetellenes” Soros György magyarországi főhadiszállásaként jelölte meg az Aurórát, és módfelett elcsodálkozott azon, hogy a rendezvény magyar szervezői még csak nem is hallottak erről a létesítményről.
A hazai szélsőjobboldal elszégyellte magát tudatlanságáért, a konferenciát követően rendszeressé váltak az Auróra elleni (jellemzően homofób) atrocitások. Ezzel párhuzamosan a VIII. kerületi hatóságok is beindultak. Még Kocsis Máté volt a polgármester, amikor a rendőrség nagyszabású drograzziát tartott a helyen. A rendőrök 117 embert igazoltattak, 15 huszonéves fiatalt előállították, házkutatásokat tartottak. Az eredmény: pár tabletta és némi „kábítószergyanús növényi anyag”, az egy embernél talált legnagyobb mennyiség a 2 grammot sem érte el.
A fideszes önkormányzatnak nem szegte kedvét a saját szempontjából kudarcos rendőri akció. Különféle ürügyekkel egymást követték az eljárások az Aurórával szemben, amelyek akkor is nagy erőkkel folytatódtak, amikor Kocsis Máté helyett párttársa, Sára Botond lett a józsefvárosi polgármester.
„Mindennel visszaéltek, amivel vissza lehet élni” – jellemezte az előző önkormányzat magatartását Schönberger Ádám. A Marom Egyesület vezetője szerint a hatalom „kicsiben, rajtunk próbálta ki”, hogyan lehet sikeresen működtetni az elnyomó gépezetet. Ehhez bevetette az önkormányzatot, a jegyzőt, a sajtót, az erőszakszervezeteket.
A Marom Egyesület vezetője felidézte azt az esetet, amelyről a Népszava is beszámolt a nyáron: előkerült egy különös levél, amelynek címzettjei között Sára Botond akkori fideszes polgármester és a jegyző is szerepelt. Ebben az olvasható, hogy elkezdődött az aláírásgyűjtés az Aurórával szemben indítandó birtokvédelmi eljáráshoz, az interjúk is elkészültek a Józsefvárosi Újsággal, „tehát minden a tervek szerint halad".
Az előre meghatározott cél a jogállam megcsúfolásaként nem a tisztességes, elfogulatlan eljárás lefolytatása, hanem nyilvánvalóan az Auróra megszüntetése volt. Ha az ellenzék nem győz az önkormányzati választáson, és nincs új polgármestere Józsefvárosnak, akkor – mondta Schönberger Ádám – egy eldugott papír miatt nagy valószínűséggel bezáratták volna a helyet.

„Elkerülhetetlen egy új megállapodás a kormánnyal”

Papp Zsolt Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.11.25. 06:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Szinte biztos, hogy lesznek közvetlenül elérhető uniós források, amelyekkel hosszabb távon tud majd gazdálkodni Budapest - mondta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes.
Karácsony Gergely azt mondta, hogy vannak a kezükben olyan kártyák, amelyeket reméli, nem kell majd kijátszaniuk. Elárulna egyet? Nagy balgaság lenne. A főpolgármester úr is többször elmondta, hogy nem akarunk háborút, hiszen ez nem érdeke senkinek, főleg nem a budapestieknek. A kormánnyal való tárgyalásokban egyébként nem célravezető a sajtó előtti üzengetés. Az álláspontunk az, hogy a kabinet és a főváros között legyen egy megállapodás, ami a többséget kapott választási programból indul ki. Mit gondol, ez reális? A választói akaratnál nincs valóságosabb dolog a politikában. Az a helyzet, hogy a kormány nem nagyon hisz abban, hogy a döntéseknek helyben kell születnie. Ma a budapestiek által befizetett személyi jövedelemadóból nem marad helyben egy fillér sem. A fővárosnak az egyetlen kvázi szabad forrása az általa beszedett iparűzési adó. Mi az üzenete a parlament előtt álló iparűzési adótörvény egyszavas módosításának? Ez hoz valamilyen változást? A kormány az mondja, hogy az iparűzési adót "elsősorban" a közösségi közlekedésre kell fordítani. Ez még akár jó ötlet is lehetne, persze csak akkor, ha a kabinet minden kötelező feladathoz rendelne külön forrást is. Az ugyanis nem működik, hogy az összes kötelező feladatot egy forrásból fedezzük. Felmerülnek kérdések, például miből fizesse a főváros a takarítást, a közvilágítást, és a kormány által a városra kivetett tízmilliárdos adókat? Azt pedig az élet dönti el, hogy ez az egyszavas változtatás mit hoz majd, én egyelőre úgy tekintem, nem változik semmi. A kampányban egy kiszivárgott, manipulatív hangfelvételen Karácsony Gergely negatív kontextusban emlegeti. Ezek után milyen a közös munka? Együtt küzdünk évek óta, és ezt folytatjuk most. Végigcsináltuk az országgyűlési választást, az európai uniós voksolást, két előválasztást és az önkormányzati voksolást is. Nem érintett rosszul ez a felvétel. Gergővel erős harcostársak vagyunk közös célokkal.  Az ellenzéki pártok között viszont vannak repedések, ilyen például Tarlós István duplázott végkielégítése, vagy Czeglédy Csaba kerületi megbízásai. Nem nevezném őket repedéseknek. Mindenki tudta, hogy lesznek viták, amelyeket nem feltétlenül egymás között beszélünk meg, még ha én az ellenkezőjét is szeretném. És azt se gondolom, hogy mindig mindenben egyet kell értenünk. A lakájmédia meg fogja próbálni ezeket felnagyítani, na bumm. A kampányban végig Karácsony Gergely mellett álltam, bízom benne és az értékítéletében is. Eldöntöttem, hogy támogatom a szimbolikus javaslatát a volt főpolgármester ügyében. Az, hogy ki lesz a polgármester ügyvédje, aki képviseli az ő és a kerülete érdekeit bizalmi kérdés. Az adott polgármesternek kell mérlegelnie azt is, hogy a döntésének mi az optikája. Nem dolgoztam soha Czeglédy Csabával, de az biztos, hogy harcosan képviselte a DK és az ellenzék érdekeit a kormánnyal szemben. Nekem ugyanakkor csak annyi dolgom van az üggyel, hogy legyen nyilvános a szerződés minden eleme. Így is lett.
Budafokon az MSZP kizárta két képviselőjét, mert egyikük alpolgármester lett a kormánypárti vezetésű kerületben. Ő azzal indokolt, hogy csak a szocialistákat védte, akiket be akart kebelezni a DK. Nem látok ilyen veszélyt, partnerség jellemzi az elmúlt időszakunkat, főleg az önkormányzati választáson. A többi ellenzéki párttal is megállapodtunk azért, hogy végre normális országban élhessünk. Az MSZP határozottan és gyorsan reagált, nem volt "egyrészt, másrésztezés", visszakértük a két képviselő mandátumát is és elbúcsúztunk tőlük.
Mekkora ma a fővárosi cégek adóssága? Most készül leltár a fővárosi cégek pénzügyi helyzetéről. A pénzügyi adósságot könnyű számba venni, amit nehezebb felmérni az a belső eladósodottság. Ami az egészségügyben már évtizedek óta zajlik, az folyik most a közüzemeknél, a vízműveknél a közlekedési cégeknél, a közvilágításban. Ezek a cégek 2012 óta nem emelhettek díjakat, emiatt a szükséges beruházások elmaradtak, legyen szó új buszokról vagy vízvezetékek felújításról. Miközben arról beszélünk, hogy mi mindent kellene fejleszteni, a fenntartáshoz sem elegendőek a forrásaink. Nem örököltünk kimutatást a belső adósságról, ilyen anyagok nem készültek az elmúlt kilenc évben – ez a felmérés ad majd egy képet arról, hogy mivel tartozunk a budapestieknek. Ennek a megoldására az iparűzési adó – amiből még a kormány el is von a szolidaritási adó formájában – nem elegendő. A kormány pont annyit von el szolidaritási adó címen, mint amennyivel a BKV működést támogatja – vagyis az egyenleg nulla, valójában egy fillért nem ad a kormány közlekedés támogatásra. Nem abból indulunk ki, hogy mink van, mert ha ezt tennék, rájönnénk, semmink. Ezért abból kell elindulni, hogy mit szeretnék elérni a közlekedésben, a város zöldítésben. Elkerülhetetlenen a kormány és a főváros között egy új megállapodás.
Most nincs semmije a városnak. Mi lesz öt év múlva? Én szeretném, ha főváros nagyobb mozgásteret kapna és nem feltétlenül arról van szó, hogy a kormány fizessen többet. Az adóbevételeinkeről, amelyek itt keletkeznek, mi döntsünk. Például a fővárosi turizmus bevételei – és most nem a kerületekhez kerülő idegenforgalmi adóról beszélek – a kormánynak komoly milliárdokat hoz a fogyasztási és jövedéki adókon keresztül. Eközben a költségek – a lakhatási hatások, a turistabuszok, a megnövekedett forgalom a fővárosikat sújtja.
Messzire vezetne, ha turizmus adóbevételeit elkezdenék felosztani balatoni és más vidéki települések között. Ez egy nagyon bonyolult rendszer. Ha például újra lesz helyben maradó szja – akkor meg tudunk állapodni. Jelenleg a kormány elvesz mindent, mi pedig azt szeretnénk, hogy ez ne így legyen. Ez a város érdeke. Ha a miniszterelnök olimpiát szeretne ebben az országban és nincs megállapodás, akkor csak off-road világbajnokságot lehet rendezni.
Lesz Budapesten atlétikai vb 2023-ban? Ez a kormány kérdése. Az enyém az, hogy lesz-e jobb egészségügy, több zöldfelület a városban. Ezek a kérdések megelőzik a kormány kérdésére adott választ.
Akkor beszéljünk konkrétabb ügyekről. Kiszabadul-e a város a kukaholding öleléséből? Szeretnénk a jelenlegi helyzetből elrugaszkodni, amikor Budapesten a lakossági hulladék felét elégetjük, 15 százalékot hasznosítunk a maradékot pedig elássuk a hulladéklerakóban. A magyar kormány vállalása szerint 2025-ig – ez itt van mindjárt – 55 százalékra kellene emelni az újrahasznosítás mértékét. Ez nem egy új zöld szenvedély, hanem kormány vállalása az unió felé. Ennek az útjában áll az állami kukaholding, ugyanis ebben a rendszerben egy lépést sem tettünk előre a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás felé. A következő hétéves uniós költségvetésben a körforgásos gazdaság és az éghajlatváltozás elleni harchoz rendelt források teszik ki az EU-s büdzsé ötödét, ezekből is szeretnénk forrásokat szerezni.
Ezek a pénzek elérhetőek lesznek a főváros számára? Brüsszelben komoly támogatottsága van annak, hogy a ezekre a pénzekre a városok közvetlenül pályázhassanak, biztos vagyok abban, hogy lesznek ilyen uniós forrásaink.
A BKV-nál még égetőbb a helyzet. Itt tartósan tűz van.
Mi a megoldás? Ma Budapesten a közszolgáltatásban dolgozók bére nagyon alacsony, legyen szó bármelyik cégről. Emiatt hatalmas a fluktuáció. Nonszensz, hogy ilyen kevés pénzért dolgoznak az önkormányzati hivatalban cégeknél. Még az állami szférában is magasabbak a bérek, mint amit mi most adni tudunk. Bért kell emelni a közszolgáltatóknál – ezt le kell szögeznünk. Ez is egy olyan kérdés, amit le kell tenni a kormány tárgyalóasztalára. Nekem elő van írva, hogy legyen közösségi közlekedés, ehhez tisztességes bért kell biztosítanom. Ehhez források kellenek és ezért kell új megállapodás a kormánnyal.
Lesznek új adók, például Tiborcz-adó? A Tiborcz-adó előkészítése elkezdődött azzal a céllal, hogy azok akik az elmúlt években a NER-hez kötődően közpénzből jelentős vagyonra tettek szert, vállaljanak többet a lakhatási válság megoldásában.

Tüttő Kata

Tüttő Kata 1980-ban született Budapesten. A Budapesti Gazdasági Főiskolán közgazdászi diplomát szerzett, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig közgazdászi oklevelet. Beszél angolul, németül és spanyolul. Két gyermeke van. 1997-ben lépett be a Magyar Szocialista Pártba. 2002 és 2014 között a fővárosi közgyűlés szocialista képviselője, jelenleg is a párt elnökségi tagja. Az MSZP májusi EP-listáján a negyedik helyezett volt. Októberben az V. kerületben indult közös polgármester-jelöltként, de kikapott a fideszes Szentgyörgyvölgyi Pétertől. A Fővárosi Közgyűlés novemberben választotta meg városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettessé.

A szakképzésbe orientálják az általános iskolásokat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.11.25. 06:00

Fotó: Népszava
Az Iparkamara közreműködésével segítik a továbbtanulás előtt álló diákokat, hogy megtalálják hivatásukat. Az erőfeszítések ellenére továbbra is többen vannak, akik diplomát szeretnének.
Asztalosműhely, fémmegmunkáló üzem, rendőrőrs, postahivatal, pékség, műkörmös szalon – csak néhány azok közül a helyszínek közül, amiket általános iskolai pályaorientációs nap keretében meglátogathattak a diákok. Egy édesapa – akinek hetedik osztályos kislánya egy pécsi iskolába jár – azt mondta lapunknak: gyermeke osztálya legutóbb egy csavargyárba látogatott el. Egy másik szülő arról számolt be, az iskolában, ahova harmadikos gyermeke jár, nem szervezték meg időben a pályaorientációs programot, így az utolsó pillanatban – más megoldás híján – egy fociakadémiát nézhettek meg a gyerekek. Az iskolák pályaorientációs tevékenységére a jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv (Nat) is kitér: e szerint az iskolának – a tanuló életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. „Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket” – írja a Nat. A pályaorientáció évek óta része az általános iskolai képzésnek, ám arra, hogy egy egész tanítási napot kizárólag erre a célra használjanak fel, először a 2017/2018-as tanévben kaptak lehetőséget az iskolák a tanév rendjéről szóló rendelet alapján. A lapunknak nyilatkozó szülők azt sérelmezik, velük eddig egyszer sem egyeztettek arról, hova lenne érdemes vinni a gyerekeket. Például van olyan diák, aki állatorvos vagy jogász szeretne lenni, de az iskolában eddig fel sem merült, hogy a gyerekek megnézhessék, hogyan működik egy állatorvosi rendelő vagy egy ügyvédi iroda. Az érintettek szerint egyértelmű, hogy a szakképzés irányába akarják terelni a gyerekeket, amit az is alátámaszt, hogy felsőbb évfolyamokon már nemcsak vállalatokhoz, hanem szakképző intézményekbe is elviszik a diákokat. A soltvadkerti általános iskola beszámolójában arról lehet olvasni, alsó tagozaton főleg a helyi üzemekkel, vállalkozásokkal ismertetik meg a gyerekeket, felső tagozaton pedig a környező vá­ro­sok­ban lévő képző intézményeket, nagyobb gyárakat látogatják meg. A siroki általános iskolában is gyárlátogatást szerveznek a 7-8. osztályosoknak, de megemlítik a megyei kormányhivatal által szervezett pályaválasztási kiállítást is, ahol a gyerekek „megismerhetik a munkaerőpiac igényeit, az interaktív bemutatók során belekóstolhatnak a szakmák világába, pályaorientációs tanácsadásban részesülhetnek, illetve megismerhetik a különböző szakmaválasztást elősegítő kérdőíveket”. Egy pécsi általános iskola tanára – aki maga is részt vett pályaorientációs nap megszervezésében – azt mondta a Népszavának: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával működnek együtt a programok kialakításában. Ami konkrétan úgy néz ki, hogy az iskolák az Iparkamarától kapnak egy listát, rajta azoknak a vállalatoknak a neveivel, akik hajlandóak gyerekeket fogadni. Bár a pedagógusoknak van lehetőségük, hogy új helyszíneket javasoljanak, a többség elfogadja a „készen kapott” listát. Megkeresésünkre az Iparkamara közölte: már több mint hét éve dolgoznak együtt iskolákkal, folyamatosan keresve a kapcsolatot valamennyi intézménnyel. Hangsúlyozták: nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok és a szülők bevonására is törekednek. „Az év minden szakában osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, vállalkozásoknál tett látogatásokkal, nyáron pedig táborok szervezésével nyújtunk segítséget a pályaválasztáshoz szükséges minél több tapasztalat és információ megszerzésében” – írták. Hozzátették:  2018-ban és 2019-ben összesen mintegy 20 ezer gyermekhez jutott el az Iparkamara szakmavilág kamionja, amely a legmodernebb technológia, a „VR” (Virtual Reality, virtuális valóság – a szerk.) segítségével, játékos formában igyekezett a pályaorientáció fontosságára felhívni a figyelmet. A vállalatoknál tett látogatásokról azt írták: azok alapvetően a munkaerő-piaci információk függvényében alakulnak. „Egyre több vállalkozás mutat nyitottságot ilyen programokban való részvételre, sok helyen ez nem pusztán egy séta a gyártási területen, hanem a tanulók bizonyos eszközöket ki is próbálhatnak, így közvetlenül is élményt, tapasztalatot gyűjthetnek”. Úgy vélik mivel pályaorientációs napot már minden iskolának szerveznie kell, a szülők is „több impulzust” kaphatnak arra, hogy „a pályaválasztás nem csak iskolaválasztást jelent, hanem érdemes valóban pályában gondolkodni”. A kamara minden évben egy kutatást is végez mintegy 9 ezer általános iskolás bevonásával a pályaválasztás alakulásáról. Az elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére 2014 óta folyamatosan emelkedik azoknak a hetedik osztályosoknak az aránya, akik jövőjüket nem szakképző intézményben, hanem egyetemen képzelik el. A 2014-es 33,3 százalékról 38,9 százalékra nőtt azok aránya, akik felsőfokú végzettséget, diplomát szeretnének szerezni, és 38,7 százalékról 35,6 százalékra csökkent azoké, akik egy szakmát és érettségit szeretnének magukénak tudni. Öt év alatt 15,6 százalékról 14,5 százalékra esett vissza azoknak a diákoknak az aránya, akik egy szakmával, 11,5 százalékról 9,6 százalékra pedig azoké, akik egy érettségivel is megelégednének.