233 milliárdot bukott Elon Musk a betört autóablakon

Publikálás dátuma
2019.11.23. 16:49
Elon Musk a Tesla Cybertruck nevű modelljének bemutatóján. A képen jól láthatóak a törhetetlennek mondott, a nyilvános teszt közben mégis betörő ablakok
Fotó: FREDERIC J. BROWN /
Bezuhantak a Tesla-részvények, miután a törhetetlen üvegűnek hirdetett új Tesla-modell ablakai betörtek a jármű-bemutatón.
Drága mulatáság volt az új Tesla Cybertruck (kiber platós teherautó?) bemutatóján betört két oldalablak, de nem azért mert egy különösen drága üvegeshez vitték a verdát a show után, hanem mert a balul elsült produkciót követően 6 százalékot veszítettek az értékükből a Tesla piaci részvényei, így a Forbes becslése szerint maga Elon Musk is 768 millió dollárral, avagy 233 milliárd forinttal lett rövidebb, írja a Guardiant idéző Index.    Mint a hírportál hozzáteszi, az egész internetet lázban tartja az új Tesla-model, amely inkább hasonlít egy F-117-eshez, mint egy teherautóhoz. Az új elektromos autót a szokatlan külseje mellett azzal is promózták, hogy a kaszni megállítja a 9 milliméteres pisztolylövedékeket. 
Valamiért a jármű bemutatóján úgy próbálták meg bebizonyítani a Cybertruck képességeit, hogy egy nagy vasgolyót hozzávágtak a járgányhoz, mire az üveg nem meglepő módon betört, de nem szakadt be. A piac azonban nem értékelte az utóbbi tényt, és hasonlóan ahhoz, amikor Joe Rogan műsorában Musk beleslukkolt egy füves cigibe, bezuhantak a Tesla részvényei a tőzsdén a show-t követően.   
Szerző

Borítékolható az elnökválasztás eredménye Romániában

Publikálás dátuma
2019.11.23. 11:15
Johannis annyira biztosan vezetett kezdettől, hogy a kampányt is félvállról tudta venni
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Klaus Johannis, a nagy esélyes elzárkózott a jelöltvitáktól.
Sem az első fordulóban megméretkező 14 elnökjelöltnek nem volt közös vitája, sem a második fordulóba bejutó két politikusnak, ugyanis a hivatalban lévő államfő, a vasárnapi voksolás toronymagas favoritja, Klaus Johannis mindenféle vitától elzárkózott. A második forduló véghajrájában ugyan az elnök szervezett magának egy show-t, egy pódiumbeszélgetést, de annak lebonyolítása még saját támogatói táborában is visszatetszést szült. Azok az újságírók vehettek részt rajta, akiket az elnöki hivatal meghívott, a kérdezz-felelek kampányrendezvénynek maga Johannis volt a moderátora, annak adta meg a szót annak, akinek épp akarta. Ezzel egy időben ellenfele, a nemrég megbuktatott volt miniszterelnök, Viorica Dancila két és fél órás sajtóértekezletet tartott, nem kijelölt újságírókkal. Dancila ezúttal is tovább erősítette a „buta szőke” sztereotípiát, olyan kérdéseket próbált – ezúttal is első nekifutásra sikertelenül megválaszolni – amelyeket már célzatosan, elhíresült butaságát bizonyítandó tettek fel neki. Mérnöki végzettsége ellenére a kör területének képlete okozott gondot ezúttal Dancilanak. A párhuzamos rendezvényen a fizikatanár Johannis mosolygott ellenfele bakiján, de ő maga nem válaszolta meg a kérdést. Ez az eset is jelzi a román elnökválasztás második fordulójának súlyát. Johannis az első fordulóban 37,82 , Dancila 22,26 százalékon végzett. A két forduló között közvélemény-kutatást nem adtak közre, de előzetesen 65-35 százalékot mérték Johannis javára. Bár már az első forduló is rekord alacsony részvétel mellett zajlott, vasárnap vélhetően ennél is kevesebben járulnak az urnákhoz. A rendszerváltás óta most először esett 50 százalék alá a részvétel egy elnökválasztáson- november 11-én 47,66 százalék volt. A romániai magyarok részvétele az első fordulóban is az országos átlag alatt volt, ami ezúttal még alacsonyabb lesz. Az RMDSZ egyik jelöltet sem támogatja, a magyarok túlnyomó többsége eleve bizalmatlan a PSD mindenkori jelöltjeivel szemben, Dancila soha nem volt népszerű magyar berkekben. Johannisban pedig csalódtak. A német nemzetiségű elnökre tömegesen szavaztak a magyarok 2014-ben, de államfőként Johannis mereven elzárkózott a kisebbségi kérdéstől, soha egyetlen gesztust nem tett a kisebbségek-magyarok felé, sőt hosszú ideje ő volt az első román államfő, aki március 15-i magyar nemzeti ünnepen egyetlen üdvözlő szót sem küldött a magyarok felé.  
Szerző

Trump már a szenátoroknak udvarol

Publikálás dátuma
2019.11.23. 10:20
A Donald Trump és Mitt Romney közötti bizalmatlanság kölcsönös
Fotó: DON EMMERT / AFP
Elfogytak az előre bejelentett tanúk, s a kéthetes meghallgatás-sorozat után most alighanem felgyorsul az amerikai elnök alkotmányos elmozdítására irányuló kongresszusi vizsgálat.
Utolsóként a Fehér Ház korábbi vezető Oroszország szakértője, Fionna Hill és a diplomataként az USA kijevi nagykövetségén szolgáló David Holmes állt a Képviselőház hírszerzési bizottsága elé. Hill szerint az Egyesült Államoknak egyszerre két Ukrajna-politikája volt: a hivatalos, és egy másik, az elnök saját belpolitikai érdekeit szolgáló. Holmes megerősítette, hogy hallotta, amint Gordon Sondland, az USA EU-nagykövete mobiltelefonján felhívta Donald Trump elnököt, aki a Joe Biden volt alelnök elleni ukrán vizsgálatról érdeklődött. Mindez alátámasztotta a demokrata párti narratívát: Trump saját politikai céljaira használta az elnöki tisztséget, amit tilt az alkotmány. Az elnök csütörtökön este szűkebb stábjával és lojális szenátorokkal tanácskozott, de időt szakított két, az ő szempontjából megbizhatatlan republikánus politikusra, Susan Collinsra és Mitt Romney-ra is. A további események forgatókönyvében egyelőre sok a bizonytalanság. Elsőként, talán már a jövő héten, a Képviselőház jogi bizottságának kell megfogalmaznia a vádpontokat, amelyekről az alsóház plenáris ülésének kell majd szavaznia. A Demokrata Pártnak 233 képviselője van, így feltehetően meglesz a minimum 218 szavazatos többség. Ez jelentené a hivatalos vádemelést, amely akár már Karácsony előtt megtörténhet. Ezt követően, alighanem még januárban, a Szenátusnak egyszerű többséggel kell szavaznia arról, lefolytatja-e az eljárás második, a bírósági tárgyalásnak megfelelő felét. Ez lehet hosszabb, részletes, akár hat hétig tartó vagy rövidebb, két hetes. Trump tanácsadói állítólag minél gyorsabban szeretnének túllenni a dolgon, és azon is vitatkoznak, mennyire lenne hasznos, ha az elnök személyesen is megjelenne az ezúttal esküdtszékként működő Szenátusban. Trumpnak 51 voks kellene ahhoz, hogy a Szenátus egyáltalán ne foglalkozzon az impeachmenttel, de ez valószínűleg nincs meg. A száztagú testületben 53:47 arányban a republikánusok vannak többségben, ám feltehetően lesznek köztük a procedúra kérdésében a kisebbséggel szavazók – például Collins és Romney.  A szenátusi eljárás fölött a legfelső bíróság élére George W. Bush által 2005-ben kinevezett John Roberts elnökölne. Az államfőt csak kétharmados többséggel lehetne leváltani, amihez húsz republikánus szavazatra is szükség lenne. Az eseményeknek ezzel a jelenleg valószínűtlennek tűnő fordulatával Mike Pence alelnökre szállna át az elnöki tisztség, s a 2020-as elnökválasztáson is nyilván ő lenne a republikánus jelölt