Előfizetés

Mindent elvisz az illeték - Gyermekvállaláshoz köthetik a lakásvásárlási illetékkedvezményt is

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.11.23. 06:00

Fotó: Népszava
Az emelkedő árak rengeteg fiatalt kizárnak az első lakással járó illetékkedvezményből. A vásárlás utáni közteher pedig elviheti a csokot.
A 35 év alatti fiataloknak csupán a kétharmada tudott tavaly 15 millió forintnál olcsóbban lakást venni, azaz minden harmadik fiatal jelentős illetékkedvezményektől esett el. Egy új lakás megvásárlása után az ingatlan vételárának 4 százalékára rúgó vagyonszerzési illetéket kell ugyanis fizetni, amelyre a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok 50 százalékos kedvezményt kaphatnak. Vagyis csak 2 százalékot kellene fizetniük. Ám csak akkor, ha a megvásárolt lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Márpedig Budapesten és a felkapottabb vidéki városokban ilyen összegért már gyakorlatilag nem lehet ingatlanhoz jutni. A 15 millió forintos értékhatár 2013 január 1-je óta érvényes (előtte 8 millióig járt a kedvezmény), ám azóta országosan több mint a duplájára emelkedtek az ingatlanárak, Budapesten pedig 184 százalékos volt a drágulás. A KSH adatai szerint az idei első félévben a használt lakások átlagos ára 16,7 millió forint volt, de Budapesten már 32,7 millió forintot kérnek egy átlagos lakásért. Az újépítésű ingatlanok ennél is többe, átlagosan 27,8 millió forintba kerülnek, a fővárosban pedig 34,5 millió forintba. Így nem csoda, hogy tavaly a több mint 51 ezer, 35 év alatti lakásvásárló közül kevesebb, mint 34 ezren tudtak csak 15 millió forintnál olcsóbban ingatlant venni. Budapesten az arányok még rosszabbak: csupán minden tizedik fiatal érvényesíthette az illetékkedvezményt. A megyeszékhelyeken a fiatalok kétharmada, a városokban a háromnegyede tudott 15 millió forint alatt vásárolni. Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy tervezik-e emelni az első lakásvásárlók illetékmentességének összeghatárát, de választ mindeddig nem kaptunk. A problémára már a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet a tavasszal közzétett 330 pontos versenyképességi csomagjában. Ebben a jegybank még 2017-es adatokra hivatkozik, amikor a 35 év alattiak lakásvásárlásainak 26 százaléka volt 15 millió forint feletti, vagyis akkor még csak az érintettek negyede nem részesülhetett az illetékkedvezményből. A jegybank ezért célszerűnek tartaná az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésének illetékmentessé tételét, továbbá javasolta: az értékhatárt rendszeresen vizsgálják felül, és igazítsák a lakásárak változásához. Ha valóban kedvezményt szeretne adni a kormány az első lakásvásárlóknak, akkor erre szükség is volna, hiszen tavaly óta országosan több mint 17 százalékkal, Budapesten 22,5 százalékkal tovább emelkedtek a lakásárak. Emiatt pedig még kevesebb ingatlan esik  a 15 millió forint alatti kategóriába. Az ingatlan.com lapunk számára készített statisztikái szerint Budapesten jelenleg 39 287 lakást és házat kínálnak eladásra, ezek mindössze 0,6 százaléka kerül 15 millió forintba vagy annál kevesebbe. Ez a 248 ingatlan azonban lepusztult, rossz környéken lévő lakás, amiket nem valószínű, hogy a fiatalok szívesen megvennének – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a nagyobb vidéki városok többségében is 5 százalék alatti az olyan eladó lakások és házak aránya, amely kevesebbe kerül, mint 15 millió forint.    Adatbázisuk szerint Érden, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben, valamint Sopronban 0,8-1,6 százalék között mozog a 15 millió forint alatti eladó lakások aránya, míg Debrecenben, Szombathelyen, Kecskeméten, Szegeden és Egerben a lakások 3,7-5 százaléka szerezhető meg a bűvös értékhatár alatt. Pécsett, Szekszárdon és Zalaegerszegen minden ötödik, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron és Szolnokon minden harmadik lakás férne bele az illetéktörvény által előírt árkategóriába. Dunaújvárosban és Miskolcon ugyanakkor a lakások mintegy felét kínálják 15 millió forint alatti áron, míg Salgótarjánban a költözni vágyó fiatalok viszonylag nagy eséllyel kapnának illetékkedvezményt, hiszen ott még a lakások és házak bő háromnegyedét 15 millió forint alatt árulják. Az ingatlanáremelkedés vélhetőleg a kormány figyelmét sem kerülte el, hiszen a családvédelmi akcióterv részeként a használt lakásokhoz igénybe vehető otthonteremtési kedvezménynél (csok) idén júliustól  is eltörölték az addigi 35 millió forintos értékhatárt, vagyis ennél drágább lakás megvásárlására is lehet kedvezményes hitelt igényelni. Igaz, a csoknál feltétel a gyermekvállalás, míg az első lakásvásárlók nem feltétlen alapítanak még családot. Márpedig a kormánynak kiemelt célja a demográfiai adatok javítása. Úgy tudjuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál készül is egy olyan tervezet, amely a gyermekvállaláshoz kötötten biztosítana illetékkedvezményt a lakásvásárlóknak.   

Több az illeték, mint a csok

Miközben a kormány egyik kezével jól propagálható csok-támogatásokat osztogat a lakásvásárláshoz a gyermekes családoknak, addig másik kezével hasonló nagyságrendű, vagy akár nagyobb összegeket szed be illetékként. Egy gyermek esetén a vissza nem térítendő csok összege 600 ezer forint használt és új lakásra is. A használt lakások 16,7 millió forintos, országos átlagárával számolva a 4 százalékos illeték viszont 668 ezer forint. A budapesti 32,7 millió forintos átlagárnál az illeték már 1 millió 308 ezer forint, ami majdnem annyi, mint a használt lakásokra két gyermek esetén adott 1 millió 430 ezer forintos csok. Az újépítési lakások 27,8 millió forintos átlagárával számolva 1 millió 112 ezer forint az illeték, ez duplája az egy gyermekre járó csoknak. A budapesti újlakások 34,5 milliós vételárára után 1 millió 380 ezer forintot kell befizetni illetékként, ez a kétgyermekes család 2,6 millió forintos újlakásra járó csok-támogatásának felét is elviszi. Igaz, a csok összege levonható a vagyonszerzési illeték alapjából, vagyis az ingatlan árából. Ez azonban mindössze néhány ezer forint kedvezményt jelent: az első példa esetében az illeték 668 ezer forint helyett 644 ezer forintra változik.  

„Elképesztő a türelmetlenség”

Cz. G.
Publikálás dátuma
2019.11.22. 19:28

Fotó: Béres Márton / Népszava
Pogátsa Zoltán közgazdász kiemelte: sokan már most Karácsony Gergelyt, az új főpolgármestert szidják – pedig alig telt el néhány hét azóta, hogy megválasztották.
A kormány indokolatlanul szűkítette az önkormányzatok mozgásterét. Erre adott rossz válaszként az ellenzék úgy gondolhatja, hogy annál jobb, minél több szabadsága van az önkormányzatoknak. Miközben például a lakáspolitikában a kerületi önkormányzatok most is túl nagy szabadsággal rendelkeznek – állapította meg Misetics Bálint szociálpolitikus, A Város Mindenkié Csoport aktivistája. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak garanciális, jogként igénybe vehető szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk. A józsefvárosi Wesley Főiskolán rendezett fórumon a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztásról szólva Szatmári Andrea, az Utcajogász képviselője egyenesen kezelhetetlennek minősítette a széttagoltságot. Ladányi János szociológus a rendszerváltás egyik legnagyobb hibájának nevezte, hogy a fővárossal szemben a kerületek a kelleténél nagyobb önállóságot kaptak. A fővárosi önkormányzatnál lényegesen több jogkört kellene hagyni. Ladányi szerint súlyos gond, hogy a kerületek nem akarnak szociális bérlakásokat építeni: eddig legalábbis csak a meglévők felújításában gondolkodtak. Márpedig önkormányzati bérlakásokra nem kizárólag a legelesettebbeknek, hanem – többek között – családalapításra készülő fiatal pároknak is szükségük lenne. Az eseményre szóló meghívójában Horváth Aladár, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség roma referense megkésett sikerként könyvelte el, hogy az újonnan megválasztott ellenzéki polgármesterek felfüggesztették a kilakoltatásokat, a lakhatást alapvető emberi jogként ismerik el. A beszélgetést vezető Pogátsa Zoltán közgazdász megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint „elképesztő a türelmetlenség”. Sokan már most Karácsony Gergelyt, az új főpolgármestert szidják – pedig alig telt el néhány hét azóta, hogy megválasztották. 

334,40 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.22. 19:19

Fotó: Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest. Az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, míg a dollárral szemben gyengült a forint.
Az euró jegyzése 334,40 forintra csökkent este hét órakor a reggel negyed nyolckor jegyzett 334,60 forintról. Az euró pénteken 333,81 forint és 335,41 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 304,29 forintról 304,04 forintra csökkent, a dolláré 302,33 forintról 303,35 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1067 dollár után este 1,1023 dolláron állt.