Idén és jövőre is drágulhat a pulykahús

Publikálás dátuma
2019.11.22. 19:08

Fotó: Molnár Ádám
A 2004-es uniós csatlakozáskor még 140 ezer tonnás hazai pulykatermelés mára 97 ezer tonnára csökkent, ezzel az unió jelenleg még 28 tagországa közül a hetedik helyen áll Magyarország.
Évente átlagosan 40 ezer tonna pulykahúst fogyasztanak a magyarok, ami alig több, mint 4 kilogramm személyenként, vagyis az európai átlaggal azonos szintre esett, miközben csirkéből kétszer annyi fogy, mint 15 éve. Ez azért is figyelemre méltó, mert 2004-ben még 7,5 kiló pulykahúst fogyasztottunk személyenként. A termelők szerint átlagosan 4,5 százalékkal drágul idén és várhatóan jövőre is a pulykahús. A 2004-es uniós csatlakozáskor még 140 ezer tonnás hazai pulykatermelés mára 97 ezer tonnára csökkent. Ezzel az unió jelenleg még 28 tagországa közül a hetedik helyen áll Magyarország. Ahogy az alma esetében, a pulykahús-termelésben is Lengyelország vette át a vezető szerepet félmillió tonnás termelésével.    Legalább 55 milliárd forintra lenne szükség pulykatenyésztés fejlesztésére következő öt évben – mondta Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke egy pénteki szakmai konferencián, Ezzel 115 ezer tonnára lehetne növelni az éves kibocsátást. Véleménye szerint korszerűsítések nélkül a külpiaci lehetőségeket nem lehet kiaknázni. Az év első félévben 13 ezer tonna pulykát exportáltak, 14 300 tonnát pedig a hazai piacon értékesítettek a termelők. Ez mintegy 8-9 százalékos visszaesés az elmúlt év hasonló időszakához képest. Pedig részben az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése miatt újabb piacok nyílnak meg az ágazat számára. Számítások szerint szerint a világpiacról eltűnt 25 - 30 millió tonna sertéshús, ebből csak Kínában mintegy 20 millió tonna. Mindez a teljes baromfi szegmens helyzetét stabilizálta, így a pulykatermelőkét is. A hiány miatt folyamatosan dráguló sertéshús helyett egyre több baromfit vásárolnak a fogyasztók. A kereslet háromnegyedét a csirkehús teszi ki, míg 20 százalékra tehető a pulyka és 5 százalékra a vízi szárnyasok iránti igény. A hazai tenyésztők idén és jövőre is a termelési költségek szárnyalására számíthatnak, hiszen ebben az évben számukra a villamos energia ára 70, a földgázé 40 százalékkal emelkedett. A munkabérek idén 8-10 százalékkal növekedtek, de a munkáltatók 2020-ban is nagyjából hasonló bérköltség-emelkedéssel számolhatnak. A termelők szerencséjére a piacok, valamint a kereskedelem is nagyrészt elismerte ezeket a költségeket. A termelők szerint átlagosan 4.5 százalékkal drágul idén és várhatóan jövőre is a pulykahús. A szövetség elnöke elmondta, a béremelések ellenére továbbra is nagy a munkaerőhiány, ezért sok mongol, ukrán, de még indiai vendégmunkást is alkalmaznak. Ezek a vendégmunkások egyetlen magyar munkavállaló elől sem veszik el a munkát, hiszen éppen azért kell őket fölvenni, mert a magasabb jövedelmek ellenére sem igen akad magyar jelentkező az  állattartó telepeken – jegyezte meg a Népszavának Erdélyi István.  
Szerző

Már a lakossági bejelentés előtt a megengedett határérték tízszeresét mérték a Mátrai Erőműnél

Publikálás dátuma
2019.11.22. 17:29

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Több, mint két héttel azután, hogy először érzékeltek mérgező gázokat a visontai Mátrai Erőműben, az érintettek és a szakértők pénteken végre nyilvánosság elé álltak.
A megengedett határérték tízszeresét mérték a Mátrai Erőmű kéntelenítő medencéje környékén az üzem biztonsági szolgálatának tagjai, már jóval azt megelőzően, hogy november 12-én lakossági bejelentés érkezett arról: a nyálkahártyát irritáló, a szemet kipirosító, orrfacsaró bűz öntötte volna el Visonta térségét – mondta el a Népszavának Hankó Norbert az erőmű biztonsági igazgatója. Szavai szerint azonban ezt csak pár pillanatig lélegezték be azok a dolgozók, akik akkor még védőfelszerelés nélkül a méréseket végezték, s amint bevillant a műszer, s kijelezte a magas értéket, pillanatok alatt elhagyták ezt a veszélyzónát – ahhoz, hogy ez valóban egészségkárosodást okozzon, órákat kellett volna a helyiségben eltölteniük. 
Hosszú hallgatás és a közvéleményt megnyugtatni igyekvő, valójában azonban konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatok után péntek délután a markazi közösségi házban a katasztrófavédelem először tartott olyan tájékoztatót a környezetvédelem, a vízügy, a rendőrség, a tisztfőorvos és az erőmű szakembereinek részvételével, amelyen részletek is kiderültek, s a sajtó feltehette kérdéseit. Itt elsőként Hankó Norbert elevenítette fel, mi történt az erőműben. Elmondta: november 5-én az erőmű területén lévő kéntelenítő medencében, amely az Őzse-völgyi víztározóból kapja a vizet – ahová február óta Mészáros Lőrinc új keményítőgyára, a Viresol Kft is beönti az elvileg tisztított szennyvizet (– a szerk.) – az egyik szivattyú elromlott, s ezt a munkások javítani kezdték. Ezen a napon még semmit nem érzékeltek az itt dolgozók. Másnap folytatták a javítást, s ekkor már enyhe irritációt érzékeltek, a szemeik kipirosodtak, könnyeztek, folyt az orruk: a munkát abbahagyták, az esetet jelentették. November 7-én a reggeli órákban a medence vízellátásáért felelős szakember újfent nem érzékelt semmit, ellenben ugyanaznap délelőtt a vízellátási, valamint a vegyészeti és környezetvédelmi osztály vezetője már igen. Mintát vettek, s a nitrogén-monoxid a megengedett határérték közeli, volt, a délutáni mérések pedig már a kénhidrogént is kimutatták. Ekkor az erőmű vezérigazgatója elrendelte a helyiség szellőztetését, s azt, hogy oda már csak izolációs légzőkészülék alkalmazásával léphetnek be, a szivattyúház ötven méteres körzettét pedig lezáratta. A dolgozókat szóban és írásban is tájékoztatták a helyzetről – a belső dokumentum került ki később a sajtóhoz. November 9-én a társaság biztonsági szolgálatának tagjai légzésvédő felszerelésben megbontották a nagyjából 500 légköbméteres szivattyúház héjazatát és beszereltek egy nagy teljesítményű ventilátort, aminek segítségével a helyiség néhány óra alatt kiszellőzött, a gázterhelés megszűnt. Hankó Norbert közölte: külső szakértők bevonásával folyik annak vizsgálata, hogy ezek a gázok hogyan keletkeztek, az erőmű kizárólag ennek lezárulta után ad bővebb tájékoztatást. Az Őzse-völgyi tározó leeresztését megkezdték, a visszamaradó iszapot, amiben benne lehetnek a bomlásterméket, kikotorják, veszélyes anyagaként elviszik és megsemmisítik, majd friss vízzel töltik fel a tavat. Folyik annak kidogozása, milyen lépésekkel és beruházással érjetik el, hogy a jövőben ne történhessen hasonló esemény. 
A tájékoztatón – ahová meghívták a térség polgármestereit is – a Mátrai Erőmű egészségügyi szolgálat vezetője elmondta: náluk közel húsz dolgozó jelentkezett a rendelőben irritációra panaszkodva, s erről bejelentést tettek a munkavédelmi felügyelőségnek. A dolgozók közül jelenleg senki sincs táppénzen. A megyei tisztifőorvos kijelentette: a lakosság egészsége egyetlen pillanatig sem volt veszélyben. A vízügy képviselője közölte, hogy több helyről is vettek vízmintát, ezeket egyelőre egy akkreditált laborban vizsgálják. A Heves megyei rendőr-főkapitány bejelentette, hogy környezetkárosítás miatt ezen a héten csütörtökön érkezett hozzájuk feljelentés, az ügyet – az elfogultság látszatát is kerülve – átadták a Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságnak.
Szerző
Frissítve: 2019.11.22. 17:32

Megnevezte feltételezett rosszakaróját Bige László

Publikálás dátuma
2019.11.22. 11:32
Bige László
Fotó: Balázs Attila / MTI
Hadjárat indult ellene, és nem is számíthat korrekt elbírálásra – állította a Nitrogénművek Zrt. vezére.
A vagyonelemei iránti érdeklődés valószínűleg Csányi Sándorral, az OTP Bank vezetőjével, illetve Orbán Viktorral kialakult hosszú távú viszályához köthető – vélekedett Bige László a Bloombergnek adott nyilatkozatában. Az amerikai hírügynökség ismertetése szerint a nagyvállalkozó szolnoki vegyi gyárainak hatósági bezáratását a nyáron – elsőként lapunk számára – annak tudta be, hogy bizonyos oligarchikus körök így kívánják ingyen rátenni a kezüket a vagyonára. A katasztrófavédelem határozatának bírósági hatálytalanítása után a gyárak augusztusban újraindulhattak. Bár az interjúban Bige László „nem mutogatott” Csányira, úgy vélte, méltánytalanul bánnak vele, mert nem tartozik Orbán belső köreihez. Nem reménykedhetek senki segítségében, mert Magyarországon az erő egy kézbe összpontosul – fogalmazott. Az OTP a hírügynökségnek küldött válaszában cáfolta, hogy Csányit érdekelné az üzem. A bankvezér által éppenséggel Bige orra elől elhappolt Kite ügyvédje pedig a vegyipari nagyvállalkozó helyzetét saját rossz üzleti döntéseinek tudta be. A két mágnás közötti feszültség amúgy Bige legnagyobb vagyoneleme, a Nitrogénművek egy évtizeddel ezelőtti OTP-hitele kapcsán alakult ki.
A cikk megjelenése után az OTP Bank közölte: „Az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen. Az OTP Bank a Bloomberg – szóban forgó cikket megelőző – érdeklődésére előzetesen megkereste a Nitrogénművek Zrt-t, hogy a Nitrogénművek Zrt. adja meg a felhatalmazást ahhoz, hogy a Bloomberg tervezett (és 2019. november 21-én megjelent) cikkére tekintettel az OTP Bank a fenti perrel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a közvéleménnyel. Ezen tények bizonyára segítették volna a valódi helyzet megismerését. Az OTP Bank legjobb tudomása szerint a Nitrogénművek Zrt. a mai napig nem válaszolt a banktitok feloldása iránti megkeresésre. Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére. A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna. Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.” 
Szerző
Frissítve: 2019.11.22. 20:18