Életveszélyesek lehetnek a divatdiéták

Publikálás dátuma
2019.11.23. 18:54

Fotó: Shutterstock
Böjt, diéta, vélt vagy valós allergia miatti speciális étrend – manapság szinte alig akad olyan, aki ne próbált volna ezek közül valamit hosszabb-rövidebb ideig betartani. Nemrégiben arról cikkeztek szaklapok, hogy a daganatos vagy cukorbetegeknek is hasznos lehet a böjt. Az igazság azonban az, hogy ezzel életveszélyes állapotba is kerülhet a beteg. Sokan a változatos táplálkozás hiányát multivitaminokkal igyekeznek kompenzálni, a kontrollálatlanul szedett étrend-kiegészítők miatt azonban egyre több fiatalnak vannak veseproblémái, a felesleges ásványi anyagok pedig a májban is lerakódhatnak.
„Majd’ húsz éve szenvedek gyulladásos bélbetegségben, kezdetben szinte semmit sem tudtam megenni, mert rögtön átment rajtam az étel. Idővel a szégyenérzetem sem számított, már csak a bokrot kerestem, ahová futhatok, ha az utcán jött rám a hasmenés. Mire hónapok után végre diagnosztizálták a betegségem, súlyos, lázas állapotban kerültem kórházba, ahol folyamatosan infúzióra volt szükségem” – meséli Anikó, aki az úgynevezett Crohn-betegségben szenved. Az egész életen át tartó gyulladásos bélbetegségben érintettek többnyire soványak, és a gyakori hasmenés, a rossz felszívódás miatt hiányállapottal küzdenek. Kerülniük kell a tejet, a rostos, zsíros vagy túlzottan fűszeres ételeket. Bár az állapotot korábban a fiatal felnőttek betegségeként tartották számon, mára egyre több általános iskolás gyermeket diagnosztizálnak ezzel. Az aktív, súlyos gyulladásos időszakban a diéta mellett szükség lehet a szteroidos gyógyszeres kezelésre. Ezeknek azonban lehetnek olyan mellékhatásai, amelyek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is nagyon megviselik a betegeket. „A gyógyszer szedése nálam borzasztó mellékhatásokkal járt, 20 kg-ot fogytam, kiszőrösödtem, kerek lett az arcom, nem éreztem ízeket. Gyógyszer nélkül viszont már olyan rossz állapotban voltam, hogy nem volt opció, hogy ne szedjem. Szerencsére most bekerültem egy amerikai gyógyszerkísérletbe, így jelenleg egy másik típusú kezelést kapok, de előtte hosszú évekig szenvedtem” – mondja Anikó.  

Életveszélyes böjt

Esetében indokolt a speciális, szigorú diéta, de a böjt szóba sem kerülhet. Nála ez életveszélyes is lehet. Mégis, nemrégiben több internetes portál arról írt, hogy kizárólag a böjt nyújthat enyhülést. Az Orvostovábbképző Szemle Online külföldi forrásokra hivatkozó cikkében azt olvashatták a betegek, hogy „a rövid ideig tartó éhezés is csökkenti a szervezet gyulladásos válaszát és javítja a krónikus gyulladásos betegek állapotát”. Mint fogalmaznak: a klinikai vizsgálatok szerint a kalóriacsökkentés, illetve a böjt hatására javul a nem alkoholos zsírmáj, javulnak a 2-es típusú cukorbetegség és az egyéb, életkorral összefüggő krónikus betegségek tünetei, enyhül a szkle­rózis multiplex, a rheumatoid arth­ritis, az asztma és nő a várható élettartam. Sőt! A cikk azt állította, hogy a böjt a tumoros betegségek gyógyításának is fontos eszköze lehet. Az egészséges sejtek megkímélése mellett ugyanis önmagában is segíti a tumoros sejtek pusztulását, de fokozza a kemo- és radioterápia előnyös hatásait is. A cikket több egészségügyi portál átvette, így nagyobb tömeghez jutottak el a felsorolt, több szempontból is vitatható információk. „A krónikus bélgyulladással járó Crohn-betegség esetén nincs olyan diéta, amely maradéktalanul megszünteti az összes tünetet, de bizonyos ételek kizárásával elkerülhetők a kellemetlenségek (például haspuffadás, fokozódó hasmenés). A böjtöket azonban semmiféleképpen nem ajánlom – mondja Molnár Andrea dietetikus. – Még egy egészséges embernek is csak orvosi felügyelet mellett, rövid ideig szabadna böjtölni. Ez idő alatt ugyanis a szervezet elkezdi lebontani az izmokat, mivel nincs megfelelő fehérjebevitel. Ez különféle károkat okozhat” – teszi hozzá a szakember. De a rizikókra nem csak ő figyelmeztet. „Ha egy gyulladásos bélbetegségben szenvedő ember nem eszik órákon át, ő is könnyen kerülhet nagyon súlyos állapotba. De egy cukorbeteg is eszméletét veszítheti, ha nem viszi be a szervezetébe a szükséges mennyiségű és minőségű szénhidrátot, a daganat esetén pedig súlyos eredménye lehet az ételek megvonásának. Egy rákos betegnek egyébként is komoly súlyveszteséggel kell megküzdenie, hiszen pillanatok alatt fogy nagyon sokat. Ezt az alultápláltságot csak tetézi egy böjt” – mondja Lénárd Rita belgyógyász szakorvos. Magyarán: az életét is veszélyeztetheti, aki úgy kezd különböző táplálékmegvonó kúrákba, hogy előtte nem a megfelelő forrásokból tájékozódott és nem beszélt orvossal sem. „A világ rossz irányba mozdul a mesterséges ételek és megoldások alkalmazásával, pedig a lényeg a kiegyensúlyozott és vegyes táplálkozás volna. Az ízfokozók és gyorséttermi ételek nem tesznek jót. Sokan a megfelelő táplálkozás helyett vitaminokat szednek, mert úgy vélik, ez a megoldás. Vasat, jódot, különböző ásványi anyagokat visznek a szervezetükbe úgy, hogy arra annak nincs is feltétlen szükségük. Ennek pedig igen káros következményei lehetnek” – szögezi le a belgyógyász. A jód pajzsmirigyzavart okozhat (jódozott sót már nem is szabad fogyasztani), a túlzásba vitt vasbevitel következtében pedig a vas lerakódhat a májban. „Napi szinten találkozom olyan huszon­éves fiatalokkal, akiknek valamilyen menedzserszűrésen derült ki egy vese- vagy májfunkciós eltérése, ami tüneteket nem okozott neki. Mikor elkezdünk beszélgetni, kiderül, hogy rendszeresen szed különböző multivitaminokat és fehérjeport is iszik az edzés után. Ezek pedig szépen lassan, észrevétlenül tönkreteszik a veséjét. Valójában semmi olyat nem kellene enni, ami a periódusos rendszerben szerepel (vas, jód, réz, cink stb.). Az ásványi anyagokat kiegyensúlyozott, vegyes étrend esetén ugyanis jól szabályozza a szervezet, de rosszul tűri a túl­adagolást” – mondja Lénárd Rita.  

Divatos álallergiák

Az emberi szervezet immunitásának egy része a bélrendszerből ered, ott találhatók azok a sejtek, bakté­riumok, amelyek felelősek a szervezet védekezőképességéért. Éppen ezért nem mindegy, hogy mit és milyen mértékben viszünk a szervezetbe. Ma már nem kérdés, hogy egy-egy táplálékcsoport indokolatlan elhagyása milyen könnyen felboríthat egy egyébként jól működő rendszert. „Rendkívül divatossá váltak az indokolatlan diéták, jellegzetesen a 30-40 éves korosztály körében jellemző, hogy feltételeznek valamilyen allergiát – általában tejre vagy lisztre –, és egy saját maguk által kitalált diétát követnek. Pedig valójában a felnőtt populációnak mindössze 1–5 százaléka ételallergiás” – mondja Altmayer Anita bőrgyógyász, allergológus, immunológus klinikai főorvos. A jelenségről Molnár Andrea dietetikus is beszél, szerinte sokan tejcukor- vagy gluténmentes, esetleg paleo étrendet követnek, miközben nincs is érzékenységük. „Csak abban az esetben érdemes diétázni, ha ennek orvosilag megalapozott okai vannak, és akkor sem mindegy, hogy milyen élelmiszereket fogyasztanak. Egy rizs- vagy mandulatejnek például nincs megfelelő fehérjetartalma, így aki ezeket fogyasztja, nem tudja biztosítani azokat az aminosavakat, amikre szüksége lenne a szervezetének. Ez mindenféle hiánybetegségek kialakulásához vezethet. A diéta tehát többet árthat, mint használ, ha nincs megfelelő kontroll” – mondja. Az ételallergiának egyébként nagyon jól meghatározható tünetei vannak, ilyen az evés után fél-egy órával jelentkező hasmenés, puffadás, hasi görcsök, nyelv- vagy szájdagadás, csalánkiütés. Ha azonban valakinek kicsit diszkomfortérzete van, az még nem az. „Az allergia kisgyermekkorban gyakori, de még ott sem annyira, mint ahogy azt a szülők gondolják” – szögezi le az immunológus. Altmayer Anita arra is felhívja a figyelmet, hogy manapság az emberek nagy része nagyon mozgásszegény életet él. Ha pedig napi nyolc órát ülnek, és közben nem mozognak eleget, könnyen le­lassul az emésztés, puffadás alakulhat ki. „Egyre többen jönnek a rendelőbe bőrtünetekkel, amikről azt hiszik, ételallergia okozza őket, és már diétáznak is, miközben a lehető legritkább esetben igazolható a valódi ételallergia” – részletezi. Előfordulhatnak persze úgynevezett álallergiák is. Ilyenkor bár a klinikai tünetei hasonlóak, valójában nincs tesztekkel igazolható érzékenység. Az ilyen esetben ételmegvonásos diétával lehet rájönni arra, hogy pontosan milyen ételek váltják ki a tüneteket. Ezek időszakos elhagyásával megszűnhetnek a tünetek. A szakértők hangsúlyozzák: indokolatlanul senki se tartson diétákat vagy szedjen étrend-ki­egészítőket, ezzel ugyanis komolyan árthat az egészségének.

Nem mindegy, milyen cukor

A Crohn-betegek esetében nem ritka a cukorbetegség sem, ilyenkor még nehezebb megtalálni a megfelelő diétát. A cukor- és bélbetegek nem fogyaszthatnak hagyományos cukrot, helyette a mesterséges édesítők kerülhetnek csak szóba, gyakran épp ezért vásárolnak nyírfacukrot az érintettek. A többség azonban nincs tisztában azzal, hogy valójában ezt sem szabadna, hiszen bélrendszeri panaszokat okozhat, erősítheti a tüneteket – tudjuk meg Molnár Andreától.

Szerző

Az őszinteség időkapujában

Publikálás dátuma
2019.11.18. 20:45

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Két szemben álló nézet között kapkodja a fejét a XXI. század munkavállalója: egyik oldalról a túlóratörvény nyitja ki a még több munka lehetőségét nálunk, a másod- és harmadállások országában, másik oldalról a négyórás munkahét vagy az otthoni munkavégzés egyre gyakoribb lehetőségének bevezetése hoz üdítő híreket a nagyvilágból. Miközben a kérdés örök: mit, mennyit, hol és hogyan érdemes dolgozni, és a dilemma a szervezetek számára sem érdektelen. Két magyar szervezetfejlesztő játékos innovációja ebben is segíthet.
Csapatkártya néven alkotott komoly dobozos szervezeti társasjátékot, és az angol nyelvű TeamWorks változattal az európai HR-kiállításon is bemutatkozott Bognár Nándor és Martin Hajdu György. A szervezetfejlesztők innovációját Kölnből három ország szakemberei is hazavitték. Az üzleti közeg számára fejlesztett, de nonprofit civil, alapítványi és egyházi felhasználók érdeklődését is felkeltő játék az egy csapatban dolgozók együttműködésének erősítésével növelik a hatékonyságot. És miközben ez működik, nem mellékes: az eredményesség egyre kevésbé csak pénzben mérhető.  

Értekezleti jégtörő

„Mindannyian ismerjük azokat a kötelező meetingeket, amelyeknek maratoni rajzolgatást és/vagy mobilozást követően mindenki alig várja a végét, és amelyek után jószerével semmi nem ragad meg a résztvevőkben. Vagy azoknak a jól megérdemelt év végi összetartásoknak a gyakorlatát, amikor pár napra elvonulnak a munkatársak, és ájulásig engedik ki magukból az év közben felgyülemlett gőzt. És bár ennek is megvan a maga értelme, de valójában arra mutat rá, hogy sok feszültség szorulhat meg egy szervezetben, ami gátolja a kreativitást, visszafogja a teljesítményt, és ezzel frusztrálttá teszi a csapat tagjait” – meséli Bognár Nándor és Martin Hajdu György.
A vezető- és szervezetfejlesztő szupervizor-coach páros tíz éve dolgozik párban. Több évtizedes tapasztalataikat pedig számos vezetéstámogató tanácsadó cég és internetes oldal jelzi, köztük a saját fejleszté­sű „icebreaker” kérdéskártyapakli, amely az értekezletekre érkező résztvevők gyors fókuszváltását hivatott segíteni. Amikor tíz éve végeztek az International Business School (IBS) képzésén, akkor a „Bennem Élő Vezető” és a „Minden Napra Egy Kérdés” platformok ingyenes webtartalmai­val nyitottak, hogy kapcsolatrendszerüket bővítsék. Másfél éve nyáron, amikor a szervezetekkel együtt a feladataik is a szokott módon vakációra mentek, kidolgoztak egy eszközt, amely az idegenül csengő gamifikáció, vagyis a játékosítás eszközével feszeget komoly szervezeti kérdéseket. A kezdeményezés miértjére – tudjuk meg – van egy szép válasz és van egy igaz. „A szép az, hogy a szervezetekben a csapatok ritkán foglalkoznak saját működésükkel, és amikor igen, az gyakran nem ér célt, mert kényelmetlen közegben, nyögvenyelősen közelítik meg a problémákat, a társasjáték viszont valódi tét nélkül, oldottan ad lehetőséget a megbúvó-feszítő problémák megvitatására. Az igaz válasz pedig – miközben persze a szép válasz is igaz –, hogy elérkezettnek láttuk az időt az első komoly játékunk után egy újabb dobásra” – mondja Martin Hajdu György. A szervezetfejlesztésben rendre új módszerek jelennek meg, az ágazat és a fogadó piac is nyitott az innovációra. Van azonban, ami nem változik: a témaválasztás és a helyzet értékelése után mindig megoldásokat keresnek. „A szembenézéseket gyakran hosszas halogatás előzi meg, mondván, nincs idő a termelés, az ügyféltámogatás vagy bármely üzleti folyamat megakasztására. Aztán, amikor mégis lehetőség van a helyzet mélyebb feltárására és megértésére, megnyílik egy őszinteség-időkapu, létrejön egy fontos őszinteségpillanat, amely már alkalmas a nehézségek, a feszültségek, a konfliktus kibeszélésére, megvitatására. A játék során mindez majdhogynem magától jön” – teszi hozzá Bognár Nándor.

Forrongó munkafront

A komoly társasjáték terepe érzékeny és aktuális szervezeti-munkaerő-piaci kérdéseket is érint. Hi­szen a modernizációtól és a robotizációtól nem függetlenül, de nem is feltétlenül ezekből következően átértékelődőben van a munkaerő hatékonyságának fogalma. Miért és mennyit dolgozunk, a helyünkön vagyunk-e, örömöt vagy frusztrációt okoz egy munkahelyen eltöltött nap – ki ne tette volna föl már magának ezeket a kérdéseket? Marketingstratégák jó másfél évtizeddel ezelőtt vezették be a „kiszállók” fogalmát, amely a versenyszféra kiégett ­(burn-out) multimenedzsereinek pályamódosítását írja le. Sztárbrókerek, cégvezetők állnak félre és vágnak valami egészen másba, és a legélesebb kanyar után meglepően sokukat találjuk falusi veteményre néző passzív vályogházban. De a munkaerő-hatékonyság kérdése másként is felmerül. A Microsoft japán leánycégénél 40 százalékkal nőtt a termelékenység, miután a dolgozók minden héten pénteken fizetett szabadnapot kaptak, írja a Népszava. A négynapos munkahét működik, és világszerte egyre több helyen vezetik be. Rövidebb és hatékonyabb értekezletek, kipihentebb és energikusabb dolgozók, kevesebb rekreáció­ra fordított idő: ez lett az eredmény, és persze nem utolsósorban kevesebb irodaszer- és energiafelhasználás. Mindemellett a növekedésfétis meghaladása egyre inkább helyet kér a GDP-statisztikák bűvöletében élő fejlett világban. A közgazdaság-tudomány új fogalmakat hozott, a nemnövekedés eszméjére már nem annyira hippi találmányként, mint az erőforrások felhasználásának újszerű – és sokak szerint egyedül fenntartható – modelljeként tekint a szakma nagy része. Igaz ez a humán erőforrás felhasználására is, még ha a túlóratörvény hazai megközelítése a munkamennyiség és az azonnal elérhető jövedelmezőség növelésével nem is ebbe az irányba megy.  

Játékban lévő „többség”

A Csapatkártya egy csapatban dolgozó munkatársakat ültet egy asztalhoz. Az optimálisan 6-10 játékos huszonöt témában mélyülhet el a teljesítmény­elvárás, a külvilághoz kapcsolódás, a munkamegosztás, a belső viszonyok és a megújulás-saját fejlődés hívószavaival. A fő- és az altémák kiválasztása után mindenki két-két percben osztja meg a válaszait (ennek biztosításához homokóra is jár), ezután rövid reflexiók, reakciók érkeznek, majd a megoldási lehetőségeket, teendőket rögzítik. Mindez a csoportos folyamatot levezető játékmester nélkül is működik, de több tucat alkalommal a fejlesztők személyesen kísérték figyelemmel a játékot. „Kellemes meglepetés, hogy nincsenek kimaradók, háttérbe húzódók, ami az értekezletek, meetingek során gyakori. Fontos, hogy a játékosok menet közben is témát válthatnak, ha úgy érzik, valami más sokkal fontosabb számukra. Ilyen esetben sokat segíthet, ha jelen vagyunk, mert megállíthatjuk a folyamatot, és a csapat tanulását elősegítendő kibeszéltethetjük a szemmel láthatóan fontos irányváltás hátterét” – mesélik a szervezetfejlesztők, akik egy nagy pénzügyi-államigazgatási szervezet és egy bank alkalmazottait csakúgy „megjátszatták” már, amint az egyik multina­cionális-telekommunikációs cég, de kisebb kereskedő vagy szolgáltató cégek munkatársait is. Olyan lappangó témák kerültek felszínre, mint hogy egy igazgatóságon a belső kommunikáció zavaróan hiányos, egy pénzügyi alapkezelőnél a szervezeti kultúra tisztázatlansága elbizonytalanító, egy alapítványnál a szerepek ködössége bénítja a működést. A Csapatkártya segít, hogy ne akadjanak el a problémázásnál, hanem közös megoldásokat is találjanak. A szervezetfejlesztők szerint a játék bármennyiszer elővehető, és csak abban a vágyott állapotban válik fölöslegessé, amikor egy szervezetben már minden hibátlan. Ez pedig egyrészt ritka, másrészt minden nappal változhat. „Több érdekes tapasztalatunk közül talán a legfontosabb az, hogy a Csapatkártya sok mindenben máshogy működik, mint ahogy vártuk. Szeretem azt mondani, hogy sokkal többet tud, mint amit beletettünk” – mondja Martin Hajdu György, amivel egy más művészeti ágat juttatott eszünkbe, és Esterházy Pétert, aki szerint „rossz jel a munka minőségét illetően, ha csak az van a könyvünkben, amit beletettünk. Jobb korokban ezt elfogadták közvetlen Isten-bizonyítéknak.” A társasjáték, amint a csapatjátékosság isteni volta is alighanem rajtunk múlik csak.
Szerző

Nem csak azért nehéz napok

Publikálás dátuma
2019.11.18. 16:58

Fotó: Népszava
Rongyok, lepedődarabok, papír, csíkokra vágott pelenka – ilyen eszközökkel próbálják túlélni a menstruációt azok, akiknek nincs pénzük megvenni az alapvető higiéniai eszközöket. Mint mindenfajta szegénységet, idehaza a menstruációhoz kapcsolódó nélkülözést is sokan tagadják, pedig a terepen dolgozók szerint a probléma nagyon is jelen van.
Még a parlamenti bizottságokon sem jutott túl az a tervezet, amely a női higiéniai termékek áfacsökkentéséről szólt – az LMP által benyújtott javaslatot október végén simán leszavazták a gazdasági és a népjóléti bizottságokban is. Márpedig a menstruációs szegénységgel foglalkozó civilek számításai szerint egy nő az élete során nagyságrendileg félmillió forintot költ el a legszükségesebb termékekre, a legszegényebb családok számára a havi 2-3000 forintos költség sokszor kigazdálkodhatatlan. Mégis, a problémát nem csak a politikai döntéshozók jelentős része tagadja. Beszéltünk olyan védőnővel, aki már magát a menstruációs szegénység kifejezést sem értette, vagy legalábbis nem akarta megérteni. Azt állította: ezzel ő még nem találkozott, szerinte nem is létezik. Ehhez képest tavaly a legjobb adománygyűjtő kampány kategóriában nyert szakmai elismerést a #nemluxustaska kampány, amelynek során 10 ezer táskányi alapvető női higiénés és fehérneműcsomagot gyűjtöttek össze rászoruló nők számára. Míg az Egyesült Királyságban végzett kutatásban például minden tizedik nő vallotta érintettnek magát, a kampány szervezői úgy becsülték: Magyarországon akár a 30 százalékot is elérheti ez a szám. Bár egyre többet beszélünk róla, a téma még mindig tabu, még a szociálisan érzékeny emberek sem szívesen gondolnak bele, hogy hogyan oldja meg ezt a kérdést például egy utcán élő nő.  Egy hátrányos helyzetű falvakban dolgozó civil szervezet vezetője azt mondja: a szegénységben élő családokban érthető módon előnyt élvez az alapvető élelmiszerek megvásárlása és a számlák befizetése, így sokszor nem jut ezekre a higiéniai termékekre. Ilyenkor kénytelenek múlt századi, nagyanyáinktól hallott megoldásokhoz folyamodni: papírt, vattát, vagy ha arra se jut, rossz lepedőket, rongyokat használnak fel, vagy a gyerekeknek való pelenkákat vagdossák kisebb csíkokra, ez jóval olcsóbb megoldás, mint megvenni a mozgó boltból a legolcsóbb, legkisebb tamponcsomagot, hat darabot háromszázért. Ezek a boltok ráadásul jóval többért árulják ezeket a termékeket, mint a nagy drogériák, ahová a falvakból nehéz eljutni. Az is igaz, hogy a szegénység sokféle, a legtöbb családban a nők akár az ételről is lemondanak, hogy megvehessék maguknak ezeket az eszközöket – árnyalja a képet a terepen dolgozó szakember. A tisztánlátást ugyanakkor az is nehezíti, hogy a téma sok helyen tabu. A roma családokban például az apák előtt egyáltalán nem lehet erről a témáról beszélni. De az szinte minden szegénységben élő családra igaz, hogy nem beszélnek erről, nem kérnek segítséget. Hiszen szégyellik, ha nem tudják megvenni a lányaiknak a szükséges eszközöket, mert úgy érzik, rossz szülőnek fogják tartani őket.

Hiányzások jelzik a bajt

A Magyar Vöröskereszt #lánybólnővé elnevezésű programja tavaly indult, és kifejezetten az iskolás lányokat célozza meg. A szervezet először két hátrányos helyzetű járásban kereste meg az iskolák intézményfenntartójának vezetőit, mert feltételezték, hogy a lányok ciklikusan előforduló hiányzásai mögött idehaza is a menstruációs szegénység állhat. Az iskolafenntartó nyitottsága a Vöröskereszt számára azt bizonyította, hogy Magyarországon is vannak olyan családok – elsősorban a hátrányos helyzetű területeken –, amelyek nem tudják megvenni a lányaiknak azokat az egészségügyi eszközöket, amikkel komfortosan vészelhetik át az iskolában a menstruáció napjait. „Ilyenkor gyakran a gyerekorvosok adnak igazolást arról, hogy görcsölt a gyerek hasa, de mindenki tudja, hogy valójában miről van szó. Ez egy olyan látens probléma, amit észrevesznek, akik kellően érzékenyek erre a kérdésre. Mégis sokszor rejtve marad a hiányzások valódi oka” – mondja Váradi Mariann a #lánybólnővé program szakmai vezetője, és hangsúlyozza, bár egyre többen szeretnék kutatni a témát, ez nehéz munka, mert nem léteznek korábbi adatok, statisztikák. 

Megtörni a hallgatást

A programban dolgozók tapasztalatai szerint a pedagógusoknak, akik próbálnak odafigyelni a lányok ilyen jellegű gondjaira, a hiányzások mellett általában az tűnik fel, hogy az egyébként rövid felsőrészekben járó gyerek hosszú, bő ruhát visel, takargatja magát, kihagyja, ellógja a testnevelésórát, mert fél tőle, hogy a ruhája esetleg átvérzik, és megszégyenül a többiek előtt. „Vannak tanárok, akik a maguk módján próbálják megoldani a problémát, például a sajátjukból adnak a bajban lévő lányoknak, vagy lecsípnek egy picit az osztálypénzből, hogy az ilyen esetekre legyen vésztartalék. De sajnos még az iskolákban dolgozó védőnőknek sincs erre elkülönített keretük” – mondja Váradi Mariann, aki szerint ez már csak azért is fontos lenne, mert sok lánynak az iskolában jön meg először. Ha az első menstruá­ció készületlenül éri őket, és nem tudják, kihez fordulhatnak a bajban, könnyen traumatikus lehet az első tapasztalat. A november közepéig összesen 250 iskolába eljutó program célja amellett, hogy csökkentse az eszközhiányt, a felvilágosítás is. A 7. osztályos lányok három hónapra elengedő egészségügyi betétet kapnak a szponzorcég jóvoltából, emellett kérdezhetnek higiéniáról, betéthasználatról, testi fejlődésről. „Azért ezt a korosztályt választottuk, mert nem szerettük volna a szülőket megelőzni a felvilágosítással, fontos, hogy az első bizalmas információk a családtagoktól érkezzenek. Megkérdezzük a fiatalokat arról, hogy mik azok a témák, amikről hallani szeretnének, és egyelőre az látszik: a gyerekek ismeretei igencsak hiányosak, nem kapják meg a megfelelő válaszokat a kérdéseikre, mert nem is jó helyen keresik azokat” – mondja Váradi Mariann, aki azt meséli: előfordult, hogy egy iskolában dolgozó takarítónő azt kérte a Vöröskereszt munkatársaitól, magyarázzák el a lányoknak, pontosan hogyan kell az egészségügyi betétet használni, mert van, akinek az sem egyértelmű, hogy ki kell bontani a csomagból. A program vezetője azt is hangsúlyozza – a kampány lezárultával végre hitelesebb képet kaphatnak ennek a korosztálynak az ismereteiről, érdeklődéséről és a menstruációs szegénység mértékéről. Ugyanakkor az iskolai programok során a lányok egyéni szociális helyzetét szándékosan nem vizsgálták, hogy még véletlenül se bélyegezzenek meg senkit a betétcsomaggal.  

Ahol a tisztálkodás is probléma

Az intim higiénia terén egyre többen a környezeti hatásokat is figyelembe véve a korábbiaknál sokkal fejlettebb, de újrahasználható, mosható betéteket, vagy orvosi szilikonból készült úgynevezett menstruációs kelyheket használnak. Ezek jellemzően drága, de sokáig használható tárgyak. A Magyar Vöröskereszt is kapott olyan kritikákat, hogy fenntarthatóbb lenne ilyen eszközökkel ellátni a menstruációs szegénységben érintett nőket, lányokat. Ezek az egyébként valóban korszerű és higiénikus termékek viszont nem nyújthatnak megoldást olyan helyeken, ahol a mosás és a mindennapos tisztálkodás sem megoldható vezetékes vagy meleg víz hiányában. A sokszor egy légtérben lakó, mélyszegénységben élő családoknál problémát jelenthet ezeknek a kifőzése, sterilizálása, ráadásul náluk a mosás sem annyira egyszerű művelet, mint egy átlagos családban, ahol a szennyest csak bedobják a mosógépbe, és a vizes ruha könnyedén megszárad a fűtőtest mellett – hívja fel a figyelmet egy hátrányos helyzetű falvakban dolgozó szakember. Ők gyakorlatilag minden hónapban fertőzésveszélyes körülmények között élik át a menstruáció napjait. Ráadásul ezek az újrahasználható eszközök fiatal lányok számára nem is mindig megfelelőek, a használatukat meg kell tanítani, ezért nekik egyelőre a hagyományos megoldások jelenthetnek segítséget. „Meggyőződésem, hogy a probléma létezik, és valamilyen megoldást kell rá találni. Ha az áfacsökkentés valamiért nem megy, akkor mást. Szereljenek fel automatákat az iskolai mellékhelyiségekbe, ahonnan ingyen vagy minimális költséggel hozzáférhetnek ezekhez az eszközökhöz” – mondja Váradi Mariann, aki elismeri, ezekkel az automatákkal a nemzetközi tapasztalatok szerint az szokott lenni a gond, hogy többet vesznek el belőle, mint amennyit éppen használnak. „Valószínűleg ahhoz még a mi társadalmunknak is fel kell nőnie, hogy az ingyen hozzáférhető, automatából kivehető termékeket valóban csak rászorultság esetén használjuk, és csak annyit vegyünk el, amennyire tényleg szükség van” – teszi hozzá a programvezető, aki szerint éppen ezért választották a női higiéniai termékek áfacsökkentését számos országban. Idehaza ugyanakkor eddig az a tapasztalat, hogy azok a termékcsoportok, amelyeknek csökkentették az áfáját, hosszú távon nem lettek olcsóbbak – a különbözetet gyorsan lenyelte a piac. Rövid távon jó lenne, ha legalább az iskolákban lenne egy készlet, amihez nyúlhatnak a pedagógusok, ha baj van, a lányok pedig tudnák, hogy kihez fordulhatnak. Azonban még ez is csak a legfiatalabbak legsürgetőbb problémáira lehetne megoldás, pedig nagyvárosi nők, idősebbek is érintettek. A kamaszok esetében viszont a nőiségük egészséges megélését is befolyásolhatják a nemi éréshez kapcsolódó első tapasztalatok, és akár későbbi pszichés gondokat, komplexusokat is okozhat, ha a menstruáció miatt méltatlan helyzetbe kerülnek.
Szerző