Előfizetés
Fotó: JUAN BARRETO / AFP

Egykori gerillákkal hatástalaníttatják a kolumbiai taposóaknákat

A világon percenként hal meg valaki taposóakna vagy más házi készítésű, rejtett robbanószerkezet miatt. Az összes ország közül Kolumbia vezet a telepített aknák számát tekintve, ezért a legnagyobb gerillaszervezet, a FARC és az ország hadserege a béketárgyalások során aknamentesítő programot hozott létre. Így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy azok az egykori lázadók hatástalanítják a kolumbiai taposóaknákat, akik telepítették.

Szerző

Megosztás
A Humanicemos program 2015-ben jött létre a nagy fokú aknafertőzöttség felszámolására
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A projekt lényege, hogy a hadsereg katonái az egykori FARC-gerillákal tűzszerész képzés után együtt mentesítsék a korábbi harcok helyszíneit
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A program sikeres, de nem csak a FARC telepített aknákat, hanem más fegyveres csoportok is és jelenleg is telepítenek a drogkartellek fegyveresei
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A program az ENSZ és az Európai Unió támogatásával működik 1,2 millió dolláros éves költségvetéssel
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A program központja La Montańitában, a Caguan régióban található
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A terepen precízen dokumentálják, hogy mely területeket tisztítottak meg
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A 36 éves Edwin Correa 14 éves korában csatlakozott a FARC-hoz és 19 éves korában elvesztette a kézfejeit, mikor akna robbant a kezében. A békemegállapodás után csatlakozott a Humanicemoshoz
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A robbanószereket a helyszínen összegyűjtik és megsemmisítik
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
La Montanita az 1960-as években alapított lázadó csoport központja volt
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A képzés során megtanulják a leggyakrabban használt robbanószerek és szerkezetek tulajdonságait, hogy később tudják, hogyan kell őket hatástalanítani
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A Humanicemos tagjai családostul érkeznek
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Oktatásban nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek is részesülnek, még nyelvet is tanulhatnak
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A 2016-os békemegállapodás óta több, mint 7000 gerilla adta le a fegyverét, a programhoz pedig több, mint százan csatlakoztak
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A résztvevők hivatásos ENSZ-aknamentesítő minősítést kapnak
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Hiába hiányzik Edwin Correa mindkét kézfeje, a tűzszerész programban is parancsnoki rangban van, öt aknamentesítőt irányít
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Felmérések szerint Kolumbia 32 megyéjéből 31 aknával fertőzött
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Fotó: AFP

A környezetvédők miatt nem gyógyulnak a Magas-Tátra déli lejtői

2004. november 19-én félelmetes erejű szél érkezett észak felől, majd a hegyeken átbukva orkánná erősödött és letarolta a Magas-Tátra szlovák lejtőit, körülbelül 12 600 hektáros területen 3 millió fa dőlt ki. Azóta több kisebb szélvihar is lecsapott, de a legnagyobb problémát a szúfertőzés okozza. A környezetvédők tiltakoztak a kidőlt fák elszállítása ellen, ami tökéletes élő- és szaporodóhelyet jelentett a szúnak, ezért a rovarok mára csaknem akkora kárt okoztak, mint a vihar.

Szerző

Megosztás
Az északról érkező bukószél 200 kilométeres erejűre erősödött
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A Magas-Tátra déli oldalán 750-1300 méteres magasságban szinte letarolta az erdőt
Fotó: AFP
Sokan a korábbi korszakok elhibázott telepítését hibáztatják, hiszen az osztrák és cseh mintára betelepített, a Tátrában nem őshonos, lucfenyők rövid gyökérzetükkel nem tudtak ellenállni a szélnek
Fotó: AFP
A kidőlt fák nagy része nehezen megközelíthető helyen volt
Fotó: AFP
Az erdészet elszállította volna a kidőlt fákat, míg a természetvédők amellett érveltek, hogy ott kell hagyni őket, majd a természet meggyógyítja önmagát
Fotó: AFP
A szú hihetetlen módon elszaporodott a kidőlt fákban, majd újabb területeket keresve elkezdte megfertőzni a még állva maradt, egészséges lucfenyőket is
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A négy órán át tomboló orkán során elpusztult 2,5 millió köbméter fenyőerdő, gyökeresen megváltozott ezzel a megszokott táj képe
Fotó: AFP
A vihar a Csorbatót kivéve pontosan a Tátra körút mentén fekvő települések magasságában pusztított, nagyjából Podbanszkótól a Késmárki itatóig
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A népszerű električka teljes vonalát csak 2005. májusára sikerült helyreállítani
Fotó: AFP
A tizenöt évvel ezelőtti vihar óta több kisebb vihar csapott le a Magas-Tátrára
Fotó: AFP
Az elpusztult fák 75,5 %-a lucfenyő volt
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A szú már 7 300 hektáron 2,2 millió fát fertőzött meg
Fotó: Jean-Lou Zimmermann / AFP
A felelősök felderíteése mellett az újjáépítés is megkezdődött, azóta több, mint ötmillió ellenállóbb csemetét ültettek
Fotó: Jean-Lou Zimmermann / AFP
Fotó: YE AUNG THU / AFP or licensors

Egy tüntetésen, ahol lőnek, minden tárgy fegyverré válik

A hongkongi rendőrség hétfőn bejelentette, hogy éles lőszer bevetését fontolgatja, miután egy rendőrt nyílvessző sebesített meg a lábán. Eddig nem hivatalosan háromszor használtak éles fegyvert, ezért a tiltakozók is fegyverkeznek, ahogy tudnak. Megmutatjuk, mivel vívják utcai harcukat a tüntetők.

Szerző

Megosztás
A tiltakozási hullám kipattanása óta jelen van a könnygáz az utcán
Fotó: ED JONES / AFP
A tüntetők gyújtópalackokkal támadnak
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Nem hivatalosan háromszor használtak a rendőrök éles fegyvert, hárman súlyosan megsebesültek
Fotó: STRINGER / AFP
Ahogy durvul a rendőri fellépés, a tiltakozók is egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be
Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
A forgalomkorlátozó bóják végül nagyszerűen vizsgáztak, semlegesíteni lehet velük a könnygázgránátokat
Fotó: VIVEK PRAKASH / AFP
Akkurátusan összekészített térkövek, hogy csak eldobni kelljen
Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
A kínai rendőrök közelharcra gumibotot használnak
Fotó: YE AUNG THU / AFP
Baseball ütő egy tüntetőnél
Fotó: PHILIP FONG / AFP
A rendőrségi gránátvetők szinte megállás nélkül durrognak
Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Amikor az esernyő már nem véd, pajzsként szolgálnak a közlekedési táblák
Fotó: VIVEK PRAKASH / AFP
A kínai vízágyúk festékkel színezett vízzel oszlatnak
Fotó: DALE DE LA REY / AFP
Lézerrel zavarják a rendőrségi helikoptereket
Fotó: RICHARD A. BROOKS / AFP
A gumibot mellett a sokkal fájdalmasabb tomfát is használják a rohamrendőrök
Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Wong nagypapa a tüntetések sztárja lett, mikor a botjával kísérelte meg visszatartani a rendőröket
Fotó: VIVEK PRAKASH / AFP
Szeptember elején nagy mennyiségű katonát és harci járművet vezényeltek Hongkong környékére
Fotó: STR / AFP
Házi készítésű tüskék útzárhoz
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Augusztusban fehér ruhás kormánypártiak vegyültek a tömegbe, hogy botokkal és ököllel verve megfélemlítsék a tüntetőket
Fotó: MANAN VATSYAYANA / AFP
A sok fegyver mellett mégis a nyilvánosság a tiltakozók legfőbb ütőkártyája
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Könnygázgránát-hüvelyek
Fotó: PHILIP FONG / AFP
Teniszütővel kiválóan vissza lehet ütni a kilőtt gránátot
Fotó: DALE DE LA REY / AFP
Rohamsisak és polikarbonát pajzs a rendőrökön
Fotó: DALE DE LA REY / AFP
A munkavédelmi sisak és maszk a kezdetek óta a tüntetések egyenruhája
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Csúzliból használnak kisméretű, kézi fegyvert és többemberes, nagy hatótávolságút is
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Nyílvessző egy rendőr lábában. Emiatt az eset miatt fontolgatják az éles fegyver használatát
Fotó: STRINGER / AFP