Előfizetés

Lerántották a leplet a kínai átnevelőtáborokról

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.11.20. 09:30
Százezreket nyeltek el a rejtélyes átnevelőtáborok
Fotó: GREG BAKER / AFP
Álhírek, hazugságok, kitaláció, a nyugati hatalmak rosszindulatú mesterkedése – csak effajta dühös reakciók érkeztek Kínából a The New York Times hétvégi cikkére, amelyben több száz oldalnyi kiszivárogtatott dokumentumra alapozva rántották le az ujgur kisebbség „átnevelő táborokba” zárásáról. Sőt, Peking álláspontja szerint nem csak, hogy igaztalanok a vádak, de valójában igazi sikertörténetről van szó, hiszen megfékezték a radikális iszlámot, amit már csak az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben nem történt egyetlen terrortámadás sem. Arról már eddig is lehetett tudni, hogy Hszincsiang tartományban a 25 milliós lakosság nagyjából felét kitevő, muszlim vallású és türk származású ujgurokat és kazakokat súlyos atrocitások érik. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának becslése szerint már legalább kétmillió embert zártak néhány hónapra, de olykor akár évekre is „átnevelő táborokba”. Hogy ezekben pontosan mi történik, arról már kevesebb az információ. Beszámolók szerint egyfajta „agymosás”, mellyel próbálják kitörölni a nyelvi és kulturális gyökereket, elmélyíteni a párthűséget. Kína azonban hivatalosan el sem ismeri az intézmények létezését, csupán a radikális iszlám elleni szakmai továbbképzésekről beszél. Ehhez képest a New York-i laphoz eljuttatott dokumentumok alapján Peking precíz, aprólékos módszert dolgozott ki arra, hogyan kell lefegyverezni az akadékoskodókat, például azokat a fiatalokat, akik az iskolából csak az üres házakba térnek haza, mert szüleiket elhurcolták. A hatóságok számára részletes útmutatót írtak arról, hogy először kedvesen, majd alig leplezett fenyegetéssel hogy válaszoljanak a kérdésekre. A több száz oldalas iratanyag Hszi Csin-ping kínai elnök és más vezető politikusok zárt körben intézett beszédeinek jegyzőkönyveit is idézi. Ezekből kiderül, hogy az államfő még hatalomra lépésének kezdetén, már 2014-ben, hszincsiangi látogatásának idején lefektette az „átnevelő táborok” ideológiai alapjait. Ekkoriban több terrortámadás is megrázta a tartományt: Kunungban egy vasúti állomáson kezdtek késsel kaszabolni szélsőségesek, Ürümcsiben ugyancsak egy állomáson követtek el merényletet, később egy piacon hajtottak a tömegbe és robbantottak bombákat. Hszi Csin-ping ezek után azt sürgette, hogy a „vírusként terjedő radikalizmusra” „kegyelem nélkül” kell lesújtani. Érdekes ugyanakkor, hogy az is kiderült, a kínai elnök nemet mondott azokra a követelésekre, hogy irtsák ki, tiltsák be az iszlám vallást.

Az amerikai szenátus kiáll a hongkongi tüntetők mellett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.20. 08:02

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Egyhangúlag szavazták meg a tiltakozókat támogató és Kínát az erőszak veszélyeire figyelmeztető törvényjavaslatot.
Az elfogadott jogszabály értelmében az Egyesült Államoknak évente felül kellene vizsgálnia a Hongkongnak nyújtott támogatását - írja az MTI. Ennek érdekében a külügyminiszternek évente igazolnia kellene, hogy Hongkong kellő mértékben független Pekingtől, és ezzel mintegy kezességet vállal az 1997-ben Kínához visszacsatolt, 263 szigetből álló városállam különleges státusának megőrzéséért. A Hongkongi Emberi Jogok és Demokrácia Törvénye névre elkeresztelt törvényjavaslat megbízná az Egyesült Államok elnökét, hogy szankciókat szabjon ki azokra, akik csorbítják az emberi jogokat e különleges közigazgatási területen. A megszavazott jogszabályt a szenátus kedden este, a voksolás után átküldte a képviselőháznak, amely egyébként már október végén megszavazta a saját törvénytervezetét a hongkongi emberi jogok védelméről. A szenátusi törvénytervezet abban különbözik a képviselőházitól, hogy a szankciók foganatosításához kevesebb feltételt szab. A két törvényjavaslatot előbb "összefésülik", azaz egyeztetik a bennük foglaltakat, majd ezt követően küldik a Fehér Házba, ahol az elnök aláírásával válik törvénnyé. A szenátus kedden este megszavazott egy másik törvényjavaslatot is, amely megtiltja bizonyos, a tüntetők ellen alkalmazott rendőri kényszerítő eszközök - például könnygázbombák, paprikaspray-k, gumilövedékek, kábító fegyverek - exportját. A képviselőházi javaslat elfogadásakor Peking elégedetlenségét fejezte ki, leszögezve, hogy egy ilyen törvény életbeléptetése ártana a kínai-amerikai viszonynak. A hongkongi tüntetésekkel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja el

Erdogannak és Trumpnak köszönhetően újra erős az Iszlám Állam

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:53

Fotó: Murat Cetin / AFP
Az amerikai kivonulás és a török offenzíva teret és időt adott a terrorszervezetnek, így Abu Bakr al-Bagdadi likvidálása sem hozott eredményeket.
A török offenzíva Szíriában hozzásegítette az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistáit ahhoz, hogy újraszerveződjenek - állapította meg a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) kedden nyilvánosságra hozott egyik belső dokumentuma az MTI szerint. A tárca általános felügyeleti igazgatóságának aktája leszögezi: "az Iszlám Állam kihasználta az amerikai csapatok kivonulását és a török offenzívát, és megerősítette kapacitásait és erőforrásait Szíriában". A minisztériumhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) adataira hivatkozó tanulmány megállapítja: az Iszlám Állam "nagy valószínűséggel arra használja majd fel a Szíria északkeleti vidékein kialakult biztonsági vákuumot, hogy onnan indítson támadásokat a Nyugat ellen. Kétségtelenül több ideje és több tere lesz arra, hogy előkészítse a terrortámadásokat, és egyben támogassa a világban meglévő 19 szervezetét is." Az elemzés szerint a dzsihadisták hosszú távon valószínűleg ismét kiterjesztik ellenőrzésüket Északkelet-Szíria egyes helységeire, sőt, befolyást szerezhetnek a világ több térségében is. Ebben szinte bizonyosan nem akadályozza meg őket a szervezet korábbi vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az október végi likvidálása sem. Az amerikai katonai hírszerzés rendelkezésre álló információi szerint a terroristák már aktiválták alvó sejtjeiket, hogy megsokszorozhassák támadásaikat a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű laza arab-kurd koalíció hadereje ellen. A jelentés leszögezi azt is, hogy a Szíriában állomásozó amerikai erők ugyan továbbra is fegyverekkel látják el az SDF harcosait, de ezen harcosok kiképzését már befejezték. A dokumentum szerint szeptember elején a Szíriai Demokratikus Erőknek már mintegy százezer harcosuk volt.