Előfizetés

Vitatják Macron elképzeléseit

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.19. 13:05
Emmanuel Macron
Fotó: NICOLAS TUCAT / AFP
Nem fogadta elsöprő lelkesedés a francia elnöknek az Európai Unió bővítésére vonatkozó reformterveit.
A francia köztársasági elnököt számos bírálat érte az Unió októberi csúcstalálkozóján, mert megakadályozta, hogy elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Abban nagyrészt egyetértettek az EU vezetői, hogy Tirana még fényévekre van az uniós csatlakozástól, Szkopje esetében azonban más volt a helyzet. Észak-Macedóniának konkrét ígéretet tett Brüsszel arra, elkezdik az országgal a csatlakozási tárgyalásokat, ha megváltoztatják a nevét Macedóniáról Észak-Macedóniára. Ez meg is történt, Macron ellenállása miatt azonban az EU nem állta a szavát. A francia elnök azzal érvelt, hogy a csatlakozási folyamat is alapvető reformra szorul. A többi uniós tagország, illetve Washington is figyelmeztetett azonban arra, ha nem adnak perspektívát a csatlakozni kívánó balkáni országoknak, akkor megnő a térségben Oroszország és Kína befolyása. Sokat sejtet, hogy Macron fellépését a minap Vlagyimir Csizov, a Kreml unióba akkreditált veterán nagykövete illette a legnagyobb elismeréssel. Mint mondta, „bár minden tiszteletem a két országé, a francia elnöknek teljesen igaza van abban, hogy Észak-Macedónia, de legfőképpen Albánia nem áll készen az uniós tagságra”. A jelenlegi gyakorlat szerint egy csatlakozásra váró ország akkor válhat az EU teljes jogú tagjává, ha lezárja mind a 35 tárgyalási fejezetet. Ez nem gyors folyamat, amit Szerbia példája is bizonyít. Belgráddal 2014 januárjában kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az ország eredetileg 2020-as csatlakozásban reménykedett, ehhez képest eddig mindössze két fejezetet sikerült lezárni, 18 fejezetet pedig még el sem kezdtek tárgyalni. Ha Szerbia teljes jogú tag lenne, akkor hozzáférne az EU teljes támogatási rendszeréhez. A Macron-féle javaslat lényege az, hogy lelassítsa az EU-s forrásokhoz való hozzájutást és egy fokozatosan életbe lépő támogatási rendszert vezessen be. Egy az EU kapuján bebocsátást nyerő országnak összesen hét kritériumot kell teljesítenie, ezek közül az első és a legfontosabbak a jogállamiságra vonatkozók. Ahogy haladna egy tagjelölt felfelé a ranglétrán, úgy nyílnának meg előtte az újabb és újabb lehetőségek és anyagi források. Ha például teljesítené a második lépcsőfokban meghatározott, az oktatásra vonatkozó feltételeket, akkor a Horizon 2020 tudományos program részesévé válna és a balkáni egyetemek is csatlakozhatnának az Erasmus programhoz. A bírálók szerint Macron reformja valójában nem különbözik jelentős mértékben a jelenlegi rendszertől, hiszen a mostani szisztéma bizonyos fokú folyamatosságot ír elő, s mint láthatjuk, ez a folyamat is ónos lassúsággal halad. Másrészt – írja a Bloomberg – nem veszi figyelembe, hogy a tagországok még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt stabilizációs és társulási megállapodást kötnek az EU-val, ennek megkötését szintén bizonyos kritériumokhoz kötik, s az aláíró ország kap már bizonyos támogatásokat Brüsszeltől. A másik gond, hogy hiába alapvető fontosságú a jogállamiság tiszteletben tartása egy csatlakozásra váró állam számára, Magyarország és Lengyelország példája is azt mutatja, hogy már tagként is komoly visszalépés történhet ezen a téren. A Bloomberg véleménycikke szerint Macron elképzelései csak még jobban lelassítják az EU-ba belépni kívánó balkáni országok amúgy sem szélsebes integrációjának folyamatát, ennek nyomán még népszerűtlenebbé válik az EU bővítésének gondolata az uniós polgárok számára.

Halálkamion Angliában: a gyászoló családoknak kell fedezniük a holttestek hazaszállításának költségeit

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.19. 11:37
Vietnámi hozzátartozói gyászolják az egyik áldozatot
Fotó: NHAC NGUYEN / AFP
A vietnami hatóságok csupán a reptértől a lakóhelyig tartó út költségeihez nyújthatnak támogatást.
A gyászoló családoknak kell fedezniük az Angliában, egy bolgár rendszámú kamion hűtőkonténerében talált holttestek hazaszállításának költségeit – közölte kedden Bui Huy Cuong, Ha Tinh vietnami tartomány egyik körzeti elöljárója, tolmácsolva az illetékes hatóságok döntését. A bolgár kamionban talált 39 áldozat közül tízen ebből a tartományból valók. A múlt héten olyan hírek láttak napvilágot, hogy a holttestek hazaszállítása azért késik, mert zavar támadt akörül, hogy a brit vagy a vietnami kormánynak vagy pedig hozzátartozóknak kell kifizetniük a holttestek, illetve hamvak hazaszállítási költségeit. Bui Huy Cuong leszögezte, hogy a tartományi kormány döntése egyértelmű, ez a hozzátartozókra hárul, a vietnami hatóságok csupán a reptértől a lakóhelyig tartó út költségeihez nyújthatnak támogatást. A 39 holttestet október 22-én hajnalban találták meg a délkelet-angliai Thurrock ipari parkjában álló kamion rakterében. A hűtőkonténer nem sokkal korábban érkezett a Temze torkolatában fekvő közeli Purfleet kisváros komptermináljába a belgiumi Zeebrugge kikötőjéből. A kamionszerelvény Scania típusú, Bulgáriában bejegyzett nyerges vontatója Írországból kelt át komppal Angliába, és röviddel a holttestek megtalálása előtt vette fel a pótkocsit Purfleet kikötőjében. A kamion sofőrje, a 25 éves, északír Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, valamint embercsempészetre, illegális bevándorlás elősegítésére és pénzmosásra szőtt összeesküvés címén vádat emeltek. Robinson november 25-én áll a londoni központi büntetőbíróság elé. A brit vádhatóság szerint az ügy mögött egy olyan globális hálózat áll, amely jelentős számú illegális bevándorló Nagy-Britanniába csempészését szervezi, és ennek tagja a kamionsofőr is.

Gázrobbanás történt egy észak-kínai szénbányában, 15 ember meghalt

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.19. 11:29

Fotó: STR / AFP
Kilenc sérültet zúzódásokkal és égési sérülésekkel kezelnek.
Gázrobbanás következtében 15 ember életét vesztette és további 9 megsérült egy szénbányában a Kína északi részén fekvő Sanhszi tartományban – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség kedden. A szénbányák biztonságáért felelős tartományi hivatal közlése szerint a robbanás hétfőn kora délután történt. Harmincöt bányász dolgozott a föld alatt, közülük 11 embernek sikerült épségben kimenekülnie. A hivatal illetékes osztálya vizsgálatot indított. Sen Hszü-ping, az osztály szóvivője keddi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: a balesethez az vezetett, hogy a bányát üzemeltető vállalat megszegte a kitermelésre vonatkozó biztonsági előírásokat. Hozzátette: a robbanás pontos kiváltó okát jelenleg is vizsgálják. A kilenc sérültet zúzódásokkal és égési sérülésekkel kezelik. Az érintett megye kormányzata munkacsoportot vezényelt a helyszínre a baleset utóhatásainak kezelésére, valamint a 15 halálos áldozat családjának támogatására.