Rovarirtó szer okozhatta három ember halálát egy temesvári tömbházban

Publikálás dátuma
2019.11.19. 09:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két gyermek és egy nő életét vesztette, sok lakót pedig a sürgősségi osztályra szállítottak.
Az idegrendszerre káros vegyi anyagot (neurotoxint) mértek a szakemberek annak a temesvári tömbháznak a harmadik és negyedik emeletén, illetve lépcsőházában, amelynek lakóit – két gyermek és egy nő halála után – evakuálták hétfőn a hatóságok. Erről a Temes megyei katasztrófavédelem parancsnoka, Lucian Mihoc számolt be a helyszíni sajtótájékoztatóján. A mérgező anyagokat egy rovarirtó cég használta múlt pénteken. Bár kötelessége lett volna, a vállalkozás nem értesítette a lakókat a rovarirtásról – írja a maszol.ro. A portál szerint a mentősöket többször is riasztották a múlt héten ugyanahhoz a tömbházhoz. Előbb egy tíznapos csecsemőt, majd egy három éves gyereket szállítottak a sürgősségre, hasmenéses, hányásos tünetekkel. Mindketten meghaltak a kórházban. Hétfőn ismét riasztották a mentősöket a tömbházhoz, ezúttal az elhunyt három éves gyermek 29 éves anyjához, aki szintén életét vesztette. A Temes megyei SMURD vezetője, Mihai Grecu elmondta: az orvosok csak akkor kapcsolták össze ezeket a haláleseteket, amikor a hétfőn elhunyt nő férje jelezte, hogy két nap alatt a feleségét és a gyermekét is elveszítette. Ennek az a magyarázata, hogy az elhunytak hivatalos lakcíme nem volt azonos, a két gyermek pedig eltérő okokból vesztette életét: az egyik cukorbetegség miatti szövődményben halt meg, a másik halálát fulladás okozta. A maszol.ro korábban arról is beszámolt, hogy négyemeletes tömbház mind a 200 lakásából ideiglenesen kilakoltatták a családokat, az otthonokban pedig méréseket végeznek. Összesen tizennégy személyt szállítottak a sürgősségi osztályra, hogy orvosi kivizsgálásnak vessék alá őket. Az épületbe csak azt követően térhetnek vissza, hogy a hatóságok elvégezték a szükséges ellenőrzéseket.  A tömbház evakuált lakói közül jelenleg 9 felnőttet és 8 gyermeket tartanak megfigyelés alatt temesvári kórházakban.

Egy másik társasházat is kiürítettek

A főtér.ro cikke szerint hétfő estére még egy társasház komplett lakóközösségét kiparancsolták a hatóságok az épületből, mivel kiderült: az egyik lakásban ugyanaz a cég végzett kártevőirtást, amely abban a panelházban is tevékenykedett, amelyben a hármas tragédia bekövetkezett. A katasztrófavédelem illetékese szerint nem akartak kockáztatni, ezért evakuálták az egész épületet az egyetlen lakás miatt. Mint kiderült, 31 lakóról van szó. Az érintett lakás ajtaját lepecsételték, a szakemberek pedig megvizsgálják, találhatók-e méreganyagok az épületben. A kártevőirtást végző cég tulajdonosát 24 órára őrizetbe vették.

Szerző
Frissítve: 2019.11.19. 11:44

„Válságban az arab világ”

Publikálás dátuma
2019.11.19. 09:35
Demonstrations in Lebanon
Fotó: MARWAN NAAMANI / AFP
Diktátorok buktak Szudánban és Algériában. Libanonban a tüntetéssorozat hatására lemondott a kormányfő. Irakban éles lőszerrel lövik a tiltakozókat, több százan haltak már meg. Még Egyiptomban is ritka demonstrációkat szerveztek. Újra fellángol a Közel-Kelet? A térség szakértőjét, a Corvinus Egyetem tanárát, Rostoványi Zsoltot kérdeztük.
Itt az „arab tavasz 2.0”? Az „arab tavasz” kifejezés eleve megtévesztő, mert európai gondolkodás a népek tavaszához vagy a prágai tavaszhoz kapcsolja. Ráadásul azt is sugallja, hogy követte egy „arab nyár”, ez azonban egyáltalán nem következett be. Az arab világon végigsöprő tüntetések nem váltották be a hozzájuk fűzött nyugati reményeket. Sőt, a helyzet még rosszabbra fordult, számos országban háborúkba, konfliktusokba torkollt. A közös pont az akkori és mostani események között, hogy a problémák ugyanazok. Az egész arab világ továbbra is modernizációs válságban van: identitásában, valamint társadalmi, politikai, gazdasági értelemben is. Emiatt a térségben 5-6 évente hullámszerűen felkelések robbannak ki. A jelenség koránt sem új keletű. Egyiptomban például már 1977-ben volt egy tüntetéssorozat, amit „kenyérlázadásnak” hívtak: a kairói kormány gazdasági okokból megvonta az alapvető élelmiszerek támogatását, mire tömegek vonultak az utcára. A Közel-Keleten a lakosság kétharmada azóta is a létminimum határán él. A legégetőbb gond, hogy különösen kilátástalan a fiatalok helyzete. Az Arab Human Development Report 2016-os jelentése rámutat, hogy a régió lakosságának kétharmada 30 év alatti, ami bőven 100 millió fölötti embert jelent. Közöttük 30 százalékos a munkanélküliség. Nem csoda, hogy az utcára is ők vonulnak a legtöbben. 
Mekkora a vallási ellentétek szerepe? Libanonban és Irakban már nem is elsősorban kormányváltást akarnak, hanem a politikai elit lecserélését. Minkét országban komoly szektariánus törésvonalak formálják a politikát: Libanonban vallási alapon osztják szét a pozíciókat, Irakban a síita-szunnita ellentét okoz feszültséget. Mégis, az utcán a tüntetők most a szektarianizmus ellen is szót emelnek, összességében a hatalom, a korrupció ellen harcolnak. Libanonban és Irakban keresztények, szunniták és síiták együtt vonulnak az utcára.  
Pedig a térségben lassan elfogynak a diktátorok... Néhány regnáló elnök vagy kormány lemondása önmagában nem sokat számít. Kétségtelen, hogy a tüntetésekben szerepet játszik az autokrata vezetőkkel szembeni fellépés is. A fiatalságnak komoly igénye, hogy ezen a téren történjen előrelépés. Nemrégiben készült egy felmérés, amely azt támasztotta alá, hogy a régióban nagyon is pozitív a demokrácia megítélése. Az „arab tavasz” ebben az értelemben sikeres is volt, az egyiptomi Hoszni Mubaraktól kezdve a líbiai Moammer Kadhafiig többen elbuktak. Ez azonban bizonyos szempontból csak rontott a helyzeten, hiszen a kemény kezű állam kontrollja nélkül az országok káoszba, polgárháborúba hullottak, teret adva a szélsőségeseknek is. Egy diktátor helyébe olykor még rosszabb vezetés is léphet. George W. Bush 2003-as iraki inváziójával egyértelműen kiderült, hogy a demokráciát nem lehet exportálni. Ezek az államok egészen különböző feltételrendszerben, társadalmi viszonyok között működnek.
Most miért marad el a Nyugat lelkes támogatása? Pontosan azért, mert legutóbb az események végül nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt rosszabb helyzetet eredményeztek. Szíriában és Jemenben háború dúl, Líbia teljesen szétesett, Irakban pedig megszületett minden idők egyik legbrutálisabb terrorszervezete, az Iszlám Állam. A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat – nem tudta érdemben befolyásolni ezeket a történéseket. Európa hatása a Közel-Keletre egyébként is minimális, de az utóbbi időben már az amerikaiak is visszaszorultak.  
Nem veszélyes politika ez? Mi van, ha újabb háborúk törnek ki? A háború lehetőségét sosem lehet kizárni. Pozitív fejlemény, hogy most nem szektariánus alapú a szembenállás, éppen túl akarnak lépni a vallási ellentéteken. A veszélyt azonban nem lehet lebecsülni: mivel Európa határvidékéről van szó, bármiféle konfliktus ránk is azonnal hatással van. Nem beszélve a globális következményekről, elég csak a kőolajra gondolni.  
Legalább Tunéziában jól alakultak a dolgok! Tunézia az „arab tavasz” sikertörténete, az ország, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Éppen nemrégiben választottak demokratikusan új elnököt. Ilyen alapon akár szolgáltathatna mintaként is. Sajnos azonban az országok között nagyok a különbségek, így például Szíriában vagy Irakban aligha működhet ugyanaz. Utóbbiban egyébként éppen tavaly ugyancsak többé-kevésbé demokratikus választásokat rendeztek. Mindaddig, amíg a mély problémákat nem sikerül megoldani az arab világban, addig számítani lehet a periodikusan érkező tüntetésekre.

Forrongó Perzsia

Nem csak szerte az arab világban, de Iránban is forrnak az indulatok. A perzsa államban pénteken kezdődött tüntetéssorozat, miután megemelték az üzemanyag árát. Az új szabályozás értelmében egy autós egy hónapban legfeljebb 60 liter benzint tankolhat, 50 százalékkal magasabb, 15 ezer iráni riálos (nagyjából 100 forintos) áron, afölött pedig 30 ezer riál minden további liter. Az intézkedés célja elvileg éppen a forrásszerzés a szegények megsegítéséhez, a lépést mégis országszerte általános elégedetlenség fogadta. Ebben közrejátszik az is, hogy a nemzetközi szankciók miatt Irán rendkívüli gazdasági nehézségekkel küzd, az infláció 40 százalék fölötti, magas a munkanélküliség. A tüntetések csakhamar a politikai elit ellen fordultak, és erőszakossá váltak, több bankot felgyújtottak. A hatóságok is keményen válaszoltak, iráni ellenzéki csoportok szerint már legalább 40 tüntetővel végeztek. Úgy tűnik, a hatalom nem hátrál meg, miután Ali Hamenei ajatollah is védelmébe vette az üzemanyag árának emelését. Teherán szokás szerint a tüntetéseket külföldi erők, az Egyesült Államok és Izrael mesterkedéseként állította be.

Szerző

Törökország elégedetlen a tűzszünet eredményével, folytatná a szíriai vérontást

Publikálás dátuma
2019.11.19. 09:02
Tízezrek menekültek az érintett területekről. A beavatkozás a Béke Forrása hadművelet nevet kapta
Fotó: Delil Souleiman / AFP
Ankara az oroszok és amerikaiak hibájának tartja, hogy a kurd fegyveresek nem vonultak ki a határ mellől.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint sem Washington, sem Moszkva nem tett eleget az októberben kötött tűzszüneti megállapodásokba foglalt vállalásának, amely értelmében az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia - a tartós fegyvernyugvás érdekében - záros határidőn belül kivonul Észak-Szíriában a határ menti sávból. Cavusoglu hétfőn az ankarai parlamentben képviselők kérdéseire és bírálataira felelt, szavait az Anadolu török állami hírügynökség idézte - írja az MTI.
A beszámoló szerint a török diplomácia vezetője felszólalásában hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Oroszország nem teljesítette, amit az egyezmények megkívánnak. A tárcavezető arra szólította fel Washingtont és Moszkvát, hogy tegyen eleget vállalásának. Cavusoglu jelezte: amennyiben Törökország ily módon nem jut eredményre, és a térség "nem tisztul meg a terroristáktól", Ankara megteszi, ami szükséges, és újraindítja a hadműveletet az YPG ellen. Hozzátette, hogy más megoldás nincs, a terrorfenyegetettségtől mindenképp meg kell szabadulniuk.  A török külügyminiszter aláhúzta: Törökország nem olyan ország, amely "beszorult" az Egyesült Államok és Oroszország közé.
A török hadsereg és szíriai arab szövetségesei október 9-én indítottak átfogó beavatkozást Északkelet-Szíriában a térséget ellenőrző YPG ellen, amely mindaddig az Egyesült Államok legfőbb helyi partnerének számított az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezettel szemben vívott harcban. Ezzel szemben Ankara szerint az YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent számára, mert a Törökországban tevékeny, nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár fegyvereseinek szíriai szövetségese. A törökök és a velük szövetségesek arab milíciák az offenzíva megkezdése óta több tucat civilt, több száz YPG-fegyverest öltek meg, az összecsapások hatására pedig több százezer ember hagyta el otthonát a szír-török határ térségében, ami egy újabb menekültválság kezdete lehet.  
Először október 17-én Washington és Ankara arról egyezett meg, hogy az YPG öt napon belül 30 kilométeres távolságra vonul vissza a török-szíriai határtól. Az ügyben október 22-én egy 150 óráról szóló török-orosz tűzszüneti megállapodás is született, amelynek a lejártát követően a határövezeti zónában közös orosz-török járőrszolgálat indult. A török-szíriai határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül a szíriai kormányerők egységei vették át. 
Szerző