Győrt is megkopasztaná a kormány tömegközlekedési javaslata

Publikálás dátuma
2019.11.19. 07:51
Győri utcakép. Képünk illusztráció
Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
Budapest után ők szedik be a legtöbb iparűzési adót, a bevételeket viszont felemésztené a helyi buszpark fenntartása.
Az állam nemcsak Budapestet, de több vidéki nagyvárost is sakkban tarthat majd, ha az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk, mint ahogy azt Tuzson Bence a múlt héten bejelentette. A Miniszterelnökség közszolgálatáért felelős államtitkára kedden azt mondta, törvénymódosítással teszik egyértelművé, hogy ez az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata. A változtatás ellen már tiltakozott Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a javaslat szembemegy azzal a megállapodással, amit még elődje, Tarlós István kötött Orbán Viktorral. A módosítás a főváros mellett az eddig Borkai Zsolt által vezetett, és az orgiabotrányba keveredett politikus lemondása miatt éppen új polgármester megválasztására készülő Győrt is nehéz helyzetbe hozhatja -írja a 24.hu.

Amit az Audi befizet, azt a közlekedés elégetné

Budapest után ugyanis Győr rendelkezik az országban a második legnagyobb iparűzésiadó-bevétellel; a főként az Audi-gyártól érkező összeg miatt Győr sokkal jobb helyzetben van, mint a többi megyei jogú város. Győrben a helyi iparűzésiadó-bevétel átlagosan 21 és 23 milliárd forint között volt az elmúlt években. A másik két helyi adóból nagyságrenddel kisebb bevételei vannak a városnak. Az építményadó 3-3,5 milliárdot, az idegenforgalmi adó pedig nagyjából 150 millió forintot tett ki. Ezzel szemben az iskolafenntartásért cserébe a jómódú településektől beszedett szolidaritási hozzájárulás tavaly 4,5 milliárd forint volt. Győrnek így összességében 20 milliárd forint fölött volt a felhasználható nettó adóbevétele, és eddig viszonylag olcsón megúszta a tömegközlekedés fenntartását, ugyanis nincs saját, önkormányzati fenntartású buszvállalata. Az önkormányzat a Kisalföld Volánnal, majd öt éve annak jogutódjával, a regionális vállalattá összevont ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel szerződött. Az ÉNYKK az idei költségvetésből a teljes évre összesen mindegy 1,6 milliárd forintot kap különböző jogcímeken. Az állami tulajdonú tömegközlekedési társaság a pénzért ellátja ugyan a feladatot, de a színvonalra jellemző, hogy a buszok átlagéletkorát 20 év körülire saccolják .A helyi járatok vonalain olykor 30-40 éves csuklós Ikarusok is közlekednek - jegyzi meg a lap.

Állami gigavállalattal kell tárgyalniuk

Neupor Zsolt, az önkormányzat korábbi ellenzéki képviselője a 24.hu-nak azt mondta, a város két évvel ezelőtt készíttetett egy tanulmányt a helyi tömegközlekedés fejlesztési lehetőségeiről. Három irányt vizsgáltak: • marad a régi felállás jelenlegi a külső szolgáltatóval, • marad a külső szolgáltató, de a buszpark egy részét a város veszi meg, és üzemeltetésre adja át a szolgáltatónak, • a város saját tömegközlekedési társaságot alapít. Neupor szerint a tanulmány rámutatott arra, hogy a harmadik változat, a saját társaság alapítása a legdrágább verzió. Csak a cég indítása 10 milliárd forintos nagyságrendű összeget vinne el, és a fenntartása is több milliárdos, folyamatos „pénznyelő”. Az infrastruktúra kialakításához 90-100 buszra lenne szükség, amihez társulna 200 sofőr bérköltsége és a telephelyek, buszmegállók fenntartási költsége. A saját cégek fenntartásával kilátástalan küzdelmet folytató hazai városok példája miatt Győr nem is választotta ezt a megoldást. Most azonban szembe találhatja magát az állami monopóliummal. Az ÉNYKK ugyanis néhány héttel Tuzson bejelentése előtt egy országossá növesztett vállalatba olvadt bele. Október 1-jétől országszerte az állami Volánbusz Zrt. végzi a helyi és a helyközi autóbuszos közösségi személyszállítást. Az újabb átszervezést követően a hat regionális közlekedési központ, így az ÉNYKK is egy társaságban egyesült, amivel egy csaknem 19 ezer embert foglalkoztató állami óriásvállalat jött létre. 2020-ra Győrnek és számos nagyvárosnak ezzel a monopolhelyzetben lévő nagyvállalattal kell letárgyalnia a szolgáltatás ellátásának újabb feltételeit, ami sokkal nagyobb kihívás lesz, miután a kormány kinyilvánította, hogy a terheket az önkormányzatoknak kell viselniük az iparűzésiadó-bevételből.
Szerző

Öt évet is ülhet, ha ezt üzeni a Facebookon

Publikálás dátuma
2019.11.19. 07:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szabadságvesztéssel büntethetik a gyilkossággal való fenyegetőzést – a Kúria döntése szerint börtönévek járnak a meggondolatlan levelekért.
Emberölés előkészületének minősül a gyilkossági szándék közzététele: akár ötévi szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik szöveges üzenettel és különféle rémisztő videófelvételekkel azt tudatják, hogy vérontást fognak elkövetni - idézi az MTI a Magyar Nemzet keddi cikkét.    A lap egy határozatra hivatkozott, amelyet nemrég fogadott el a Kúria öttagú büntető jogegységi tanácsa
A büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges, hogy az üzenetet küldő embert valaki más megbízza a tett elkövetésével, elegendő az is, ha saját elhatározásból közli a szándékát.

Az ítélkezés eddig nem volt egységes. Némelyik bírói fórum az elmarasztalás feltételének tekintette, hogy a gyilkossági üzeneteket továbbító személy valakinek a felhívására cselekedjék, mondhatni "bérgyilkosjelöltként" lépjen fel. A Kúria döntése nyomán az elkövető mostantól egyaránt felelős lesz, akár biztatásra fenyegetőzött, akár saját elhatározásból. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője a Magyar Nemzetnek úgy vélekedett, hogy hasznos és időszerű a Kúria új jogegységi határozata.Azt mondta, hogy a halálos fenyegetések ügyében is nagyon fontos a bűncselekmények megelőzése. Nagy László Tibor elmondása szerint a szándékos bűncselekmények négy szakaszra oszthatóak. Az első a gondolat, a bűnös szándék kialakulása - ez nem büntethető. A következő stádium az előkészület, vagyis például az eszköz beszerzése, a helyszín kiválasztása vagy a halálos fenyegetés közzététele. Az előkészületet önmagában csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében szankcionálja a törvény. Az emberölés előkészületének büntetése egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet. Az előkészületet általában a kísérlet követi, amelyért ugyanolyan büntetés jár, mint a negyedik szakaszként megjelölhető befejezett bűntettért - sorolta az osztályvezető. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.19. 09:53

Fejlesztik a hajléktalanszállókat

Publikálás dátuma
2019.11.19. 07:25

Fotó: Népszava
A budapesti városvezetés több tízmillió forintot különített el a szálláshelyek színvonalának javítására. Országszerte és a fővárosban is emelkedik az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága.
Az enyhe novemberi időjárás ellenére egyre többen húzódnak be az éjjeli menedékhelyekre, az éjszakai szálláshelyek kihasználtsága országosan, illetve Budapesten is 73 százalékos volt november 17-én – tudtuk meg a Menhely Alapítvány igazgatójától, Aknai Zoltántól. A szakember beszámolt arról is, az alapítvány által nyújtott krízisprogramok már november elsején elindultak, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásával 24 órás diszpécserszolgálat, krízisautó és speciális utcai szolgálatok is segítenek az elesetteken. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is jelezte: felkészültek a krízisidőszakra. A karitatív szervezet országszerte 16 nappali melegedőt, 6 átmeneti szállót, 3 hajléktalan otthont, 10 éjjeli menedékhelyet, 8 időszakos férőhelyeket biztosító intézményt, 17 utcai szociális szolgálatot, 3 népkonyhát és 1 rehabilitációs intézményt üzemeltet, ezekben az intézményekben évente összesen több mint 6 ezer hajléktalan ember kap ellátást. Mint írták, intézményeik jelenleg 80 százalékos telítettséggel működnek, de teltház esetén sem utasítanak el senkit: ha szükséges, ideiglenes férőhelyeket nyitnak. Kerestük a legnagyobb fővárosi hajléktalanellátó szervezetet, a Budapesti Módszertani Szociális Központot is, ők későbbre ígértek tájékoztatást. A téli krízisellátásról múlt héten a Városházán is volt egyeztetés, ahol Karácsony Gergely főpolgármester fogadta a hajléktalan embereket segítő szervezetek képviselőit. A Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán azt mondta, a találkozó résztvevői több pontban fogalmazták meg, hogyan lehetne az ellátást hatékonyabbá tenni. Ilyen a szálláshelyek akadálymentesítése, higiéniája, az egészségügyi ellátásra szoruló hajléktalan emberek segítése. A konkrétumokról Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája beszélt lapunknak, aki mostantól a Fővárosi Önkormányzat munkáját is segíti. Mint mondta, az önkormányzat több tízmillió forintos forrást különít el az éjjeli menedékhelyek színvonalának emelésére, az akadálymentesítés mellett ilyen például a rendszeres poloska- és csótányirtás. Szeretnék bővíteni a lábadozó férőhelyeket, ahova olyan hajléktalan emberek kerülnek, akiknek orvosi ellátásra, ápolásra is szükségük van. – Ők azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre, ám az állapotuk miatt a hagyományos szálláshelyeket nem tudják igénybe venni – mondta Misetics. A javaslatok konkretizálása még tart, az azokról szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés november 27-ei ülésén tárgyalják majd. A szakember hangsúlyozta: a hajléktalan emberek segítése mellett a hajléktalanság csökkentése is prioritás az önkormányzat számára, az utcán élők megbélyegzését, büntetését ugyanakkor elutasítják. 
Az „életvitelszerű” közterületi tartózkodást tiltó és büntető szabályzat tavaly októberben lépett életbe, a rendőrség azóta több száz esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést és az is több alkalommal előfordult, hogy bíróság elé citáltak hajléktalan embereket csak azért, mert az utcán aludtak. Kértünk pontos adatokat az Országos Rendőr-főkapitányságtól, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A Menhely Alapítvány munkatársai szerint viszont elmondható, az utóbbi hónapokban jelentősen lecsökkent a közterületi hajléktalanság miatti rendőri intézkedések száma. Ebben nagy szerepet játszhat az Alkotmánybíróság júniusi döntése, amely ugyan nem ítélte alkotmányellenesnek a hajléktalan-törvényt, azt viszont kimondta, csak akkor lehet eljárás alá vonni egy utcán „életvitelszerűen” tartózkodó hajléktalan embert, ha a hatóság bizonyítani tudja, hogy egyébként lett volna számára hely valamelyik szálláshelyen. Misetics Bálint szerint tévúton jártak a döntéshozók, amikor a közterületi hajléktalanságot rendészeti eszközökkel próbálták eltüntetni, de az is egyértelmű, hogy az utcán élő emberek helyzetén nem lehet csupán a hajléktalanellátó rendszerre támaszkodva javítani, átfogó lakáspolitikai és szociálpolitikai intézkedésekre is szükség van. A téli krízisidőszak után Budapest ezekre helyezi majd a hangsúlyt.

Október végéig 15-en fagytak meg

Október végéig 15 rendkívüli kihűléses eset történt Magyarországon – közölte a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az esetek többsége a szabad ég alatt történt, illetve kórházba szállítás közben, vagy odaérkezés után, kisebb részben fűtetlen lakásban. Az MSZF 172 fagyhalál-esetről számolt be 2018 szeptembere és 2019. március vége között. A Központi Statisztikai Hivatal adatai felülírják ezt a számot: a KSH szerint 259-en hűltek ki végzetesen 2018-ban. (A KSH adata egész évre vonatkozik, az MSZF kimutatása pedig az említett 7 hónapos időszakra).

Szerző
Témák
hajléktalan
Frissítve: 2019.11.19. 17:14