Előfizetés

Levegőt pénzért

Népszava
Publikálás dátuma
2019.11.18. 15:46

Fotó: Facebook/Oxy Pure
A légszennyezettség a régióban olyan szintre emelkedett Új-Delhiben, hogy megnyílt az első oxigén bár, ahol a vásárlók negyed órán keresztül lélegezhetik be a tiszta oxigént.
Új-Delhi levegője olyan szennyezetté vált, hogy Oxy Pure néven oxigénbár nyílt, ahol 15 percig tiszta oxigént lehet belélegezni 4-6 dollárért, azaz 1200-1800 forintért. A látogatók az orrukra csatolt műanyag csövekből többek között levendula, citrom és mentol illatosítású gázt lélegezhetnek be. „Valószínű, hogy ez csak pszichológiai hatás, de jól esik tiszta levegőt belélegezni, még ha csak negyed órára is” - mondja az ukrán Lisa Dwivedi, aki a városban él, és állandóan könnyezik a szeme, folyik az orra és duzzadt a torka. A légszennyezési krízis olyan súlyossá vált, hogy a hónap elején egészségügyi szükségállapotot rendeltek el az indiai fővárosban, amikor a halálos részecskék mennyisége a WHO által biztonságosnak tartott érték több tucatszorosára emelkedett. Ennek megfelelően a múlt héten már másodszor zárták be az iskolákat két napra Új-Delhi régiójában, ahol 46 millió ember él. A szennyezett levegő egyébként a gyerekek agyi fejlődését is gátolja, derül ki az Unicef egy 2017-es jelentéséből. A súlyos bajok ellenére a központi kormányzat egyelőre nem akar ezekről tudomást venni, sem minimalizálni a problémákat. Harsh Vardhan egészségügyi miniszter például azt javasolta twitter üzenetében, hogy egyenek az emberek répát, például az A-vitamin jó hatása miatt. Ezt az ötletét az internet népe azonban felháborodással fogadta. Egy képviselő pedig azt javasolta a farmereknek, hogy hagyjanak fel az égetéssel, helyette inkább imádkozzanak a hindu esőistenhez. Narendra Modi miniszterelnök nem nyilatkozott nyilvánosan a kérdésben, pedig nemrégiben egy vizsgálóbizottságot is felállított az irodája, de az eredmények megbeszélése múlt hét végén elmaradt, mert alig néhány tisztviselő jelent meg. A légszennyezés legfőbb oka nem a közlekedés vagy az ipar, hanem a mezőgazdaság: a termesztők elégetik a régi termést, hogy helyet tudjanak adni az újnak. Mivel télen a széljárás lassú, a városokban ez a füst megtelepedik, összekeveredik az építkezések porával, az erőművek és az ünnepi tűzijátékok füstjével. Új-Delhi hivatalnokai próbálkoztak a páros-páratlan rendszámú járművek felváltott korlátozásával, de ez nem csökkenti értékelhető mértékben a szennyezést. 

A kagylókat fertőző rák terjedéséhez is köze van az emberi tevékenységnek

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.18. 13:58

Fotó: Jean-Luc & Françoise Ziegler/Biosphoto / AFP
Az óceánokat átszelő hajókon megtelepedő kagylók révén az emberi tevékenységek „akaratlanul is közrejátszhatnak” a kagylókat érintő fertőző ráktípus világszerte való terjedésében – derült ki egy új tanulmányból, amelyet az eLife című tudományos lap közölt.
A legtöbb esetben a rákos megbetegedés az élő szervezet sejtjeiben bekövetkező DNS-mutációkból ered, amelyek szabályozatlan sejtszaporulatot eredményeznek. Normális esetben ez nem terjed át egyik szervezetről a másikra, azonban vannak kivételek - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Az erszényes ördögöknél, a kutyáknál és a kagylóknál azonban olyan ráktípusok fejlődtek ki, amelyek egyedről egyedre terjednek, egy kórokozóhoz vagy parazitához hasonlóan” – mondta Marisa Yonemitsu, a seattle-i Pacific Northwest Kutatóintézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Egy ilyen ráktípust, kagylókat támadó fertőző neopláziát mutattak ki korábban a Mytilus trossulus fajnál a nyugat-kanadai Brit Columbia tartományban. A kutatók hasonló ráktípusokat azonosítottak a Mytilus trossulusszal rokon kagylófajoknál szerte a világon. Annak kiderítése érdekében, hogy ezek a ráktípusok is fertőzőek-e, illetve ugyanazon, vagy – a Kanadában észlelttől – eltérő típusokról van-e szó, a szakemberek DNS-szekvenálást végeztek Franciaországból és Hollandiából begyűjtött Mytilus edulis (ehető kékkagyló) és Chiléből, valamint Argentínából származó Mytilus chilensis rákos sejtjein.
„Ennek megállapítása segít felmérnünk a fertőző ráktípusok gyakoriságát, hogy milyen messzire tudnak eljutni a természetben és képesek-e új populációkat, új fajokat megfertőzni” – jegyezte meg Yonemitsu. A csoport megdöbbenéssel fogadta, hogy az európai és a dél-amerikai kagylókból vett rákos sejtek „szinte azonosak” voltak genetikailag, ami közös eredetre utal, vagyis a megbetegedések valószínűleg egyetlen fertőzött Mytilus trossulusra vezethetőek vissza. A vizsgálatból ugyanakkor az is kiderült, hogy ez a ráktípus nem pontosan ugyanaz, mint amit Kanadában azonosítottak, ami azt jelenti, hogy egynél többször fejlődtek ki fertőző rákos sejtek a Mytilus trossulus fajnál, és egy ponton ezek a sejtek „átutaztak” az Atlanti-óceánon, világszerte számos fajt megfertőzve.
„Mytilus kagylók nem élnek az Egyenlítő körüli területeken, vagyis szinte lehetetlen, hogy saját maguktól terjesztették el ezt a ráktípust Dél-Amerika és az északi félteke között” – mutatott rá Michael Metzger, a kutatás másik résztvevője, aki szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a fertőzött kagylók a nemzetközi teherhajók potyautasaiként jutottak el ezekre a területekre.

A gyomok nemhogy ártanak, jót is tehetnek a termésnek

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.18. 12:59

Fotó: JENS BUTTNER/dpa Picture-Alliance / AFP
A gyomnövények valójában segíthetnek a terméshozam növelésében. A pisai egyetem kutatása igazolta, hogy a biológiai sokféleség pozitívan hat az ökoszisztémára.
A termesztett növényekkel élő gyomok bizonyos szintű sokféleségének megőrzése segít csökkenteni a terményveszteséget – állapította meg a pisai Szent Anna Egyetem agrobiodiverzitási programjában részt vevő doktorandusz, Guillaume Adeux által vezetett hároméves tanulmány. Az eredmények szerint az úgynevezett „ökológiai fülkék” – egy élőlény szerepe, státusza az élőhelyén – betöltésével bizonyos gyomok megakadályozzák, hogy az invazívabb fajok gyökeret verjenek és ellepjék a termőföldeket. Mindez megerősíti azt a feltételezést, hogy 
a biológiai sokféleség pozitív tényező az ember által létrehozott és a természet adta ökoszisztémákra nézve is.

Az intézmény közleménye szerint a tanulmány eredményei egy új, „agroökológiai” szemlélet felé mutatnak, amely a különböző fajok közötti interakció hasznosítására épül a terméshozam növelése érdekében, miközben csökkenti a rovarirtószerek iránti igényt és ezzel együtt azok negatív hatását az emberi szervezetre. 
A Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a franciaországi INRA mezőgazdasági kutatóintézet együttműködésében készült.