Tragikus és gyalázatos, amit Lázár János tett – tiltakoznak a nácizmus üldözöttei

Publikálás dátuma
2019.11.18. 15:30

Fotó: Facebook/Lázár János
Megdöbbenést keltett, hogy a volt kancelláriaminiszter virágot vitt az általa „igaz magyar hazafiként” méltatott Horthy Miklós sírjára.
Történelmi és politikai tekintetben tragikus, kegyeleti szempontból pedig gyalázatos, hogy a Fidesz egyik vezető politikusa, Lázár János volt kancelláriaminiszter a hétvégén nyilvánosan méltatta Horthy Miklóst, virágot vitt az országot mély humanitárius és gazdasági katasztrófába taszító kormányzó sírjára – tiltakozott szerkesztőségünkhöz is eljuttatott állásfoglalásában a NÜB, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete. A közleményt Schiffer János, a szervezet elnöke jegyzi. Lázár János azon megfogalmazása, miszerint Horthy Miklós „hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”, a NÜB szerint mélyen sérti annak a több százezernyi halottnak az emlékét, akik a Horthy-korszak végzetesen elhibázott politikája és vállalhatatlan világnézete miatt vesztették életüket. Lázár kegyeletinek gondolt megnyilvánulása valójában azon magyar áldozatok emlékének meggyalázása, akiket a fehérterror során Horthy beleegyezésével meggyilkoltak; akiket a Horthy-rendszer alatt aláírt törvények származásuk miatt megfosztottak megélhetésüktől, majd életüktől; akiket a magyar határtól 1600 kilométerre lévő Don-kanyarba hajtottak a „magyar határ” megvédésére, és ott haltak meg Horthy parancsára; akik Horthy sodródó politizálása miatt bekövetkezett náci megszállása után vesztették életüket; vagy akiket az önmagát meggyőződéses antiszemitának tartó Horthy tudtával haláltáborokba deportáltak és megöltek. A NÜB a Horthy-korszak áldozatainak és a holokauszt túlélőinek nevében óriási politikai felelőtlenségnek tartja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere ilyen, és ehhez hasonló módszerekkel, különböző szoborállításokkal és pozitív gesztusokkal igyekszik tisztára mosni annak az embernek az emlékét, akinek a lelkén több százezer ártatlan – ellenálló, antifasiszta, zsidó, cigány – magyar ember halála szárad. Félő, ha a Horthy-korszak legitimálása ilyen politikai elszántsággal folytatódik tovább a kormányzópártok részéről, akkor a magyar társadalomban újra felébred a tömeges antiszemitizmus rettenetes szörnye. A NÜB szerint mostani szégyenletes akciója miatt Lázár János személyes felelősséggel tartozik, ha ez megtörténik – zárul a közlemény.  
Szerző

Nem készül államreformra a kormány

Publikálás dátuma
2019.11.18. 14:56

Fotó: Molnár Ádám
Lázár János korábban már beszélt az oktatás és az egészségügy gyökeres átalakításáról, de azt „sztrájkok, tüntetések” kísérték volna, így Orbán Viktor inkább jegelte az elképzelést.
Többen is rákérdeztek a Fidesz képviselőcsoportjának mai ülésén arra, hogy készül-e valamilyen átfogó terv egy államreformra – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint a téma apropóját a hétfőn megjelent cikkünk adta. Ebben egy kormányzati munkaanyagot mutattunk be, ami szerint átfogó kórházreform jöhet a jövőben, ennek eredményeképpen pedig számos helyen megszüntetnék az aktív kórházi ellátást, ahol ez nem működik hatékonyan, vagy sehogyan sem, hiszen az osztályok csak papíron léteznek, de munkaerőhiány miatt nem tudják feladatukat ellátni.
A múlt héten a hvg.hu is közölt egy belső szakértői anyagot, amely a kormányhivatalok átalakításáról szól, ezt szintén egy nem nyilvános kormányzati előterjesztés tartalmazza. A dokumentum szerint a cél a hivatalok működésének racionalizálása és gyorsabbá tétele, kevesebb, de fontosabb feladatokkal, kevesebb tisztviselővel kellene működniük, egyszerűsítenének egy sor engedélyezési eljárást, több tevékenység a NAV-hoz, vagy épen az anyakönyvi hivatalokhoz kerülne át. Átalakulna a hatósági ellenőrzési rendszer is, kevesebb eljárás indulna, egy sor intézményt elég lenne három éve ellenőrizni a mostani évenkénti helyett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter maga is beszélt arról a Kormányinfón, hogy a gyorsabb ügymenet érdekében a jövőben például a helyi építési engedélyeket az önkormányzatok helyett a kormányhivatalok adhatnák ki, a döntések ellen nem a hivatalhoz lehetne fellebbezni, hanem csak a bíróságokhoz, amitől bevallottan azt várják, hogy a jogorvoslati eljárások száma jelentősen csökkenjen. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt hétfőn a Magyar Nemzetben, hogy 2021-től jöhet az egy számjegyű személyi jövedelemadó, és a kormány hozzálátott a második gazdasági akcióterv kidolgozásához. Orbán Viktor is beszélt róla, hogy élénkítésre lehet szükség a gazdaságban, mert nyakunkon a válság, Nyugat-Európa lassul. (Mondjuk erről már a 2018-as választások óta folyamatosan beszélnek a kormányban, de a német gazdaságot fenyegető recesszió valóban érinthet minket.) Ezek után joggal merülhetett fel bármely kormánypárti képviselőben, hogy a háttérben valamilyen nagyobb szabású, átfogó államreform előkészítésén dolgoznak és a közölt/kiszivárgott tervek ennek részei lennének. Mint megtudtuk, nem erről van szó – legalábbis egyelőre, a kormány képviselői szerint. A párt képviselőcsoportjának hétfői ülésén információink szerint lapunk cikkét idézve többen is tettek fel erre irányuló kérdést, amire a válasz egyértelmű „nem” volt. - Azt mondták nekünk, természetes, hogy egy kormányzati apparátusban születnek ilyen anyagok, de a kormány elé egyelőre egyik sem került, döntés sem született még átfogó államreformról – mondta egy forrásunk. Egy másik informátorunk szintén arról beszélt, hogy „nem lesz államreform, legalábbis egyelőre biztosan nem, erről beszéltek” a kormánytagok. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a 2020-as választások előtt már nincs olyan sok idő ilyen jellegű, rövid távon nem feltétlenül népszerű intézkedések meghozatalára. Az önkormányzati választás eredménye persze eltántoríthatja a kormányt olyan intézkedések meghozatalától, amik árthatnak a Fidesz népszerűségének. Igaz, abból a szempontból furcsa a helyzet, hogy információink szerint Orbán Viktor korábban éppen azért nem támogatott államreform-elképzeléseket, mert éppen ideális volt a csillagállás a Fidesz számára. Korábban ugyanis valóban komolyan felmerült, hogy Lázár János legyen az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetője, de amikor a megkérdőjelezhetetlen menedzseri képességekkel rendelkező képviselőtől megkérdezték, elvállalná-e, ő több forrásunk szerint úgy válaszolt, hogy hajlandó lenne komolyan hozzányúlni az egészségügy és az oktatás átfogó reformjához, de „akkor az elején sztrájkok, tüntetések kísérnék a reformot”. Orbán Viktor viszont úgy reagált, hogy öt százalékos GDP-növekedésnél, 10 százalékos béremelés idején, a Fidesz népszerűségének csúcsán erre semmi szükség.

Hatoldalas dokumentumban válaszolt Várhelyi az EP külügyi bizottságának

Publikálás dátuma
2019.11.18. 13:18

Fotó: Vincent van Doornick / Európai Parlament
Ebben gyakorlatilag „felmondja” az Európai Unió vonatkozó jogszabályainak és alapvető értékeinek gyűjteményét.
Világosan és egyértelműen kiáll az európai értékek érvényesítése mellett Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt az Európai Parlament külügyi bizottságának küldött írásbeli válaszaiban. A hatoldalas dokumentumban gyakorlatilag „felmondja” az Európai Unió vonatkozó jogszabályainak és alapvető értékeinek gyűjteményét, nem hagyva kétséget afelől, hogy az Európai Bizottság tagjaként következetesen védelmezni fogja a jogállamot, a demokráciát és az alapvető jogokat. Ha ettől nem kapja meg az EP többségének a támogatását, akkor semmitől. Várhelyi Olivérnek öt pótlólagos írásbeli kérdést tettek fel a szakbizottság képviselői, mert úgy ítélték meg, hogy múlt csütörtöki meghallgatásán nem sikerült eloszlatni a politikai függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat. A biztosjelölt ma délig kapott időt a válaszadásra. Bővítési és szomszédságpolitikai biztosként támogatni fogom a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – szögezi le Várhelyi az írásbeli válaszaiban. A hatoldalas dokumentumban többek között kifejti: azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer, az ellenzék teljeskörűen gyakorolhassa a jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentését – amelyben a magyar miniszterelnök értésre adta, hogy a magyar bővítési biztos a magyar érdekeket fogja képviselni Azerbajdzsánban és Törökországban – kommentálva Várhelyi Olivér gyakorlatilag megismételte a meghallgatásán elhangzottakat. Eszerint biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog evékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni. A biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – olvasható a válaszokban. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.  A pártfrakciók szóvivői (koordinátorai) legkésőbb ma délután 4 órakor döntenek, hogy javasolják-e Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagjának.
Frissítve: 2019.11.18. 14:15