Durván bekeményítenek a brit konzervatívok

Publikálás dátuma
2019.11.17. 15:11

Fotó: FRANK AUGSTEIN / AFP
Terveik között szerepel: a tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába érkezőknek egységesen 625 fontot (245 ezer forintot) kell letétbe helyezniük az állami egészségügyi rendszer (NHS) használatáért.
Boris Johnson brit kormányfő mind a 635 tory képviselőjelölttel külön-külön megígértette, bejutásuk esetén megszavazzák a Brexit-megállapodást a parlamentben. Kulcsfontosságú hetébe érkezett a december 12-i parlamenti választást megelőző kampány. A következő napokban nyilvánosságra kerülnek a pártprogramok. A szavazók a sok találgatás, ígérgetés és riogatás után végre pontosan tudni fogják, mire számíthatnak a voksolás után. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok változatlan konzervatív fölényre utalnak. A The Sunday Times-ban megjelent YouGov felmérés szerint a legutóbbi parlamentet 43 fős kisebbséggel zárt kormánypárt 3 százalékkal 45 százalékra növelte vezetését a változatlanul 28 százalékon álló Munkáspárt előtt, míg a Liberális Demokraták 15, a Brexit Párt 4 százalékkal kullognak mögöttük. A ComRes felmérése, amelyet a konzervatív Telegraph közölt, 2017 óta a legnagyobb támogatottságot (41 százalék) mutatta ki a toryk számára, őket a Munkáspárt követi 33 százalékkal. Az Opinium közvélemény-kutatói, arra voltak keresték a választ, hogyan értékelik a szavazópolgárok a pártvezetők tevékenységét a kampány első napjaiban. A négy frontember közül Boris Johnson bizonyult a legkevésbé népszerűtlennek. A megkérdezettek 39 százaléka helyesli, 40 százalék ellenzi a produkcióját. A legnagyobb szakadék az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn megítélésében tapasztalható: mindössze 20 százalék fogadja el teljesítményét, 58 százalék viszont elutasítja. A liberális demokratákat irányító Jo Swinson esetében az emberek jelentős, 39 százalékának semleges a véleménye. Nigel Farage-ot kevésbé utasítják el a választók, mint Corbynt, jóllehet az általa alapított Brexit Párt esélyei jóval gyengébbek, mint a Munkáspárté. Boris Johnson a The Sunday Telegraph-nak adott interjúban elárulta: mind a 635 tory képviselőjelölttől személyes biztosítékot kapott a Brüsszellel kötött Brexit-megállapodás parlamenti megszavazására. Így a szigetország számíthat arra, hogy egy új konzervatív kormány akár a jelenlegi január 31-i határidő előtt bevághatja maga mögött az Európai Unió ajtaját. A Brexittel kapcsolatos egyik legfontosabb kérdésről, a bevándorlásról a tory vezető elmondta, a jövőben nem lesz különbség az Unióból, illetve azon kívülről érkezett munkavállalók kezelésében. Uniós állampolgárok csak előzetesen kibocsátott állásajánlat birtokában telepedhetnek le, és három hónap elteltével ugyanúgy, mint mindenki másnak, elvész a segélyekre vonatkozó joguk. Megszűnik az a lehetőség, hogy anyaországukban maradt családtagjaiknak utalják át az itt járó támogatásokat. 
A toryk tervei között szerepel: 
a tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába érkezőknek egységesen 625 fontot (245 ezer forintot) kell letétbe helyezniük az állami egészségügyi rendszer (NHS) használatáért. Ez az EU-tagállamokból 2021 januárja után érkezőkre is vonatkozik.

A konzervatív kormány emellett megszüntetné a családi pótlék fizetését olyan bevándorlóknak, akiknek gyermekei nem Nagy-Britanniában élnek, és egyes szociális ellátások igénybevételéhez öt évnyi folyamatos nagy-britanniai tartózkodásra lesz szükség. Jeremy Corbyn munkáspárti vezető a BBC-ben kifejtette, három hónapon belül elfogadható megállapodásra jutna Brüsszellel és azt az EU-ban maradás lehetőségével együtt újabb népszavazásra bocsátaná. A külföldi munkavállalásról az a véleménye, hogy az "elszigeteltség elkerülése és a gazdasági sikerek fenntartása érdekében szükség van a munkaerő bevándorlásának bizonyos szinten tartására. Egy általa vezetett kormány soha nem teremtene ellenséges környezetet".

Tucatnyi iráni városban tiltakoznak - a rendőrök a tömegbe lőnek, az internet elérhetetlen

Publikálás dátuma
2019.11.17. 15:01

Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency
Az üzemanyag-fejadagok csökkentése és az árak emelése robbantotta ki a napok óta tartó tüntetéssorozatot.
Tüntetések robbantak ki Iránban országszerte, miután a kormány jelentősen csökkentette az üzemanyag-fejadagokat, az árak növelése mellett - írja a BBC. A fejadagot az eddigi havi 250 literről 60 literre limitálták, a literenkénti ár 15 ezer riál lett 10 ezer helyett, a fejadag túllépése esetén pedig 30 ezer riál. Ugyan ez nem tűnik soknak - 15 ezer riál mindössze 108 forint -, de ahhoz elég volt, hogy a meglévő társadalmi feszültségekkel összeadódva
már pénteken olyan demonstrációk robbanjanak ki, amik legalább egy halálos áldozatot követeltek.

A tüntetők többek közt üzemanyag-tárolók felgyújtásával próbálkoztak és felvételek alapján az "iszlám köztársaság" államformáját gyalázták. Vasárnap aztán újabb tucatnyi városban vonultak tüntetők az utcára, ezek: Doroud, Garmsar, Gorgan, Ilam, Karaj, Khoramabad, Mehdishahr, Qazvin, Qom, Sanandaj, Shahroud és Shiraz. A rezsim erővel válaszolt. Bevezették a rendkívüli helyzetet, interneten terjedő videók tanúsága szerint lőttek a demonstrálókra,
az internetet pedig nagyrészt elérhetetlenné tették az országból.

Maga Ali Hámenei "legfőbb vezető" is megszólalt a történtekkel kapcsolatban, aki a Reuters szerint külföldi ügynököknek bélyegezte az elégedetlen embereket. A teheráni vezetés a szegények megsegítését ígérte, hogy mindenki üzemanyaghoz juthasson.
2017-ben 80 iráni városban tüntettek a rossz életkörülmények miatt, valamint a rezsim ellen. Az elégedetlenség elfojtása 22 emberéletet követelt.
Szerző
Frissítve: 2019.11.17. 15:34

Tüntetőkre lőnek a bolíviai hatóságok, az ideiglenes kormány rendelettel védi őket a felelősségre vonástól

Publikálás dátuma
2019.11.17. 12:52

Fotó: AFP / STR
A válság kirobbanása óta már 23-an meghaltak és 715-en megsebesültek.
Csak az elmúlt egy napban a rendőrség és a katonaság erőszakos intézkedéseinek következtében kilencen haltak meg és 122-en sebesültek meg Bolíviában, Cochabamba városában az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) szerint. A washingtoni székhelyű szervezet összesítését idézve az MTI azt írja, a válság kirobbanása óta már 23-an meghaltak és 715-en megsebesültek.
Legalább nyolc, a jelenlegi, ügyvivő kormány ellen tüntető férfi halt bele sérüléseibe pénteken a bolíviai Cochabamba nevű nagyváros közelében az ország politikai fordulatát követő tüntetések és a hadsereg beavatkozása következtében – írja az El Confidencial nyomán a Mérce.hu. Az áldozatok mindannyian indián származásúak. Az összecsapásra akkor került sor, amikor a városba érkező tüntetők egyesülni akartak az ott tartózkodó nagyobb tüntetőcsoporttal. A rendőrök és a katonaság azonban útjukat állták: Cochabamba rendőrparancsnoka szerint bár a demonstrálók békésen akartak bejutni a városba, fegyvereket és robbanóeszközöket találtak náluk, emiatt nyitottak tüzet éles lőszerekkel a tiltakozókra. A hatóságok mintegy 170 embert őrizetbe vettek. Az IACHR közlése szerint
az ideiglenes kormány szombaton rendeletet adott ki, amelyben felmenti a felelősségre vonás alól a rend helyreállításában részt vevő, erőszakot alkalmazó katonákat.

A szervezet elítéli ezt, és úgy foglal állást, hogy a jobboldali Jeanine Ánez ideiglenes elnök által is aláírt rendelet nem felel meg az emberi jogok védelmét szabályozó nemzetközi normáknak, és erőszak alkalmazására ösztönzi a hadsereget a tüntetők ellen.
A volt elnök hívei nem nyugodtak bele Evo Morales bukásába. Morales volt ugyanis a dél-amerikai állam első indián, ajmara származású elnöke. Az október végén megrendezett választást ugyan vélhetően elcsalta környezete, de ettől még tény: sokan továbbra is benne bíznak, részben származása miatt - a lakosság több mint fele indián -, részben szociális intézkedései okán: elnöksége alatt felzárkóztatta a szegényebb rétegeket és több teret engedett a közéletben a nőknek és indiánoknak is. Támogatói nyugati gazdasági érdekeket sejtenek a piacpárti jobboldal hatalomhoz juttatásában, a puccs mellett például egy bányatársaság elhajtásával érvelve. Mindössze egy héttel előzte meg ugyanis Morales lemondatását, hogy elnökként - helyiek tüntetéseinek engedve - nemet mondott a német ACI System bányatársaságnak, akik az akkumulátorokhoz használt lítiumot bányászták volna az országban. Mint a DW.com írta erről, évi 40 ezer tonna kitermeléséről lett volna szó, mely 80 százalékban német exportra. Bolíviának továbbá óriási kitermeletlen földgáz-készletei is vannak - a Guardian szerint a második legnagyobbak a kontinensen -, melyekhez szintén megnehezíti a vállalatok hozzáférését egy baloldali vezetés. A brit lap viszont arra is emlékeztet: Morales nem engedett felemelkedni a politikában olyanokat, akik az utódai lehettek volna, és már 2016-ban is az elnöki hivatali idő korlátozásának megszüntetésével próbálkozott. Ezt egy népszavazás ugyan elutasította, de bírósági úton tovább igyekezett hatalma megtartásán az elnök. Az eredményt nem várta meg, úgy kezdett újabb elnöki ciklusába idén. Ám hiába demonstráltak ellene ekkor indiánok is, ők így is a jobboldali hatalomváltás vesztesei lehetnek: az interneten számos videó terjed például rendőrökről, akik ünnepelve vágják le ruhájukon lévő jelvényeikről az indián zászlót.
Evo Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról. A rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Szerdán Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar. Csütörtökön új választások megtartásáról állapodott meg az Ánez által beiktatott bolíviai átmeneti kormány Morales pártjának parlamenti képviselőivel.
Szerző
Frissítve: 2019.11.17. 13:57