Előfizetés

Tucatnyi iráni városban tiltakoznak - a rendőrök a tömegbe lőnek, az internet elérhetetlen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.17. 15:01

Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency
Az üzemanyag-fejadagok csökkentése és az árak emelése robbantotta ki a napok óta tartó tüntetéssorozatot.
Tüntetések robbantak ki Iránban országszerte, miután a kormány jelentősen csökkentette az üzemanyag-fejadagokat, az árak növelése mellett - írja a BBC. A fejadagot az eddigi havi 250 literről 60 literre limitálták, a literenkénti ár 15 ezer riál lett 10 ezer helyett, a fejadag túllépése esetén pedig 30 ezer riál. Ugyan ez nem tűnik soknak - 15 ezer riál mindössze 108 forint -, de ahhoz elég volt, hogy a meglévő társadalmi feszültségekkel összeadódva
már pénteken olyan demonstrációk robbanjanak ki, amik legalább egy halálos áldozatot követeltek.

A tüntetők többek közt üzemanyag-tárolók felgyújtásával próbálkoztak és felvételek alapján az "iszlám köztársaság" államformáját gyalázták. Vasárnap aztán újabb tucatnyi városban vonultak tüntetők az utcára, ezek: Doroud, Garmsar, Gorgan, Ilam, Karaj, Khoramabad, Mehdishahr, Qazvin, Qom, Sanandaj, Shahroud és Shiraz. A rezsim erővel válaszolt. Bevezették a rendkívüli helyzetet, interneten terjedő videók tanúsága szerint lőttek a demonstrálókra,
az internetet pedig nagyrészt elérhetetlenné tették az országból.

Maga Ali Hámenei "legfőbb vezető" is megszólalt a történtekkel kapcsolatban, aki a Reuters szerint külföldi ügynököknek bélyegezte az elégedetlen embereket. A teheráni vezetés a szegények megsegítését ígérte, hogy mindenki üzemanyaghoz juthasson.
2017-ben 80 iráni városban tüntettek a rossz életkörülmények miatt, valamint a rezsim ellen. Az elégedetlenség elfojtása 22 emberéletet követelt.

Tüntetőkre lőnek a bolíviai hatóságok, az ideiglenes kormány rendelettel védi őket a felelősségre vonástól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.17. 12:52

Fotó: AFP / STR
A válság kirobbanása óta már 23-an meghaltak és 715-en megsebesültek.
Csak az elmúlt egy napban a rendőrség és a katonaság erőszakos intézkedéseinek következtében kilencen haltak meg és 122-en sebesültek meg Bolíviában, Cochabamba városában az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) szerint. A washingtoni székhelyű szervezet összesítését idézve az MTI azt írja, a válság kirobbanása óta már 23-an meghaltak és 715-en megsebesültek.
Legalább nyolc, a jelenlegi, ügyvivő kormány ellen tüntető férfi halt bele sérüléseibe pénteken a bolíviai Cochabamba nevű nagyváros közelében az ország politikai fordulatát követő tüntetések és a hadsereg beavatkozása következtében – írja az El Confidencial nyomán a Mérce.hu. Az áldozatok mindannyian indián származásúak. Az összecsapásra akkor került sor, amikor a városba érkező tüntetők egyesülni akartak az ott tartózkodó nagyobb tüntetőcsoporttal. A rendőrök és a katonaság azonban útjukat állták: Cochabamba rendőrparancsnoka szerint bár a demonstrálók békésen akartak bejutni a városba, fegyvereket és robbanóeszközöket találtak náluk, emiatt nyitottak tüzet éles lőszerekkel a tiltakozókra. A hatóságok mintegy 170 embert őrizetbe vettek. Az IACHR közlése szerint
az ideiglenes kormány szombaton rendeletet adott ki, amelyben felmenti a felelősségre vonás alól a rend helyreállításában részt vevő, erőszakot alkalmazó katonákat.

A szervezet elítéli ezt, és úgy foglal állást, hogy a jobboldali Jeanine Ánez ideiglenes elnök által is aláírt rendelet nem felel meg az emberi jogok védelmét szabályozó nemzetközi normáknak, és erőszak alkalmazására ösztönzi a hadsereget a tüntetők ellen.
A volt elnök hívei nem nyugodtak bele Evo Morales bukásába. Morales volt ugyanis a dél-amerikai állam első indián, ajmara származású elnöke. Az október végén megrendezett választást ugyan vélhetően elcsalta környezete, de ettől még tény: sokan továbbra is benne bíznak, részben származása miatt - a lakosság több mint fele indián -, részben szociális intézkedései okán: elnöksége alatt felzárkóztatta a szegényebb rétegeket és több teret engedett a közéletben a nőknek és indiánoknak is. Támogatói nyugati gazdasági érdekeket sejtenek a piacpárti jobboldal hatalomhoz juttatásában, a puccs mellett például egy bányatársaság elhajtásával érvelve. Mindössze egy héttel előzte meg ugyanis Morales lemondatását, hogy elnökként - helyiek tüntetéseinek engedve - nemet mondott a német ACI System bányatársaságnak, akik az akkumulátorokhoz használt lítiumot bányászták volna az országban. Mint a DW.com írta erről, évi 40 ezer tonna kitermeléséről lett volna szó, mely 80 százalékban német exportra. Bolíviának továbbá óriási kitermeletlen földgáz-készletei is vannak - a Guardian szerint a második legnagyobbak a kontinensen -, melyekhez szintén megnehezíti a vállalatok hozzáférését egy baloldali vezetés. A brit lap viszont arra is emlékeztet: Morales nem engedett felemelkedni a politikában olyanokat, akik az utódai lehettek volna, és már 2016-ban is az elnöki hivatali idő korlátozásának megszüntetésével próbálkozott. Ezt egy népszavazás ugyan elutasította, de bírósági úton tovább igyekezett hatalma megtartásán az elnök. Az eredményt nem várta meg, úgy kezdett újabb elnöki ciklusába idén. Ám hiába demonstráltak ellene ekkor indiánok is, ők így is a jobboldali hatalomváltás vesztesei lehetnek: az interneten számos videó terjed például rendőrökről, akik ünnepelve vágják le ruhájukon lévő jelvényeikről az indián zászlót.
Evo Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról. A rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Szerdán Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar. Csütörtökön új választások megtartásáról állapodott meg az Ánez által beiktatott bolíviai átmeneti kormány Morales pártjának parlamenti képviselőivel.

Több millió eurós veszteség: megválik dolgozóinak harmadától a híres porcelánmanufaktúra

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.17. 12:37

Fotó: CAROLINE SEIDEL / AFP
A nagy múltú, több mint 300 éve alapított meisseni porcelánmanufaktúra dolgozóinak mintegy harmadát elbocsátja, hogy ne halmozza tovább a veszteségét.
Európa legrégebbi porcelánmanufaktúrája azt közölte, hogy csaknem 200 fővel, 418-ra csökkenti alkalmazottainak a számát. A cég évek óta küzd a veszteséggel, ami már milliókat tesz ki euróban. 2010-ben az alapításának 300. évfordulóját ünneplő cég nyereségessé vált, miután az előző évet még 1,6 millió euró adózás előtti veszteséggel zárta. A vállalat akkor ezt úgy érte el, hogy a 784 munkahelyből 180-at felszámolt, és a hagyományos porcelánedények mellett felfuttatta a luxustermékek gyártását. Ez a trendváltás azonban nem hozta meg a várt eredményt, és 2017-ben úgy döntött a vállalatvezetés, hogy ismét alaptevékenységére koncentrál. A Szászország német szövetségi tartomány tulajdonában lévő meisseni porcelánmanufaktúra márkajelzése a keresztbe tett kardok.