Már a kínai hadsereg katonái bontják a hongkongi tüntetők barikádjait

Publikálás dátuma
2019.11.17. 10:23

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Az oktatási hivatal pedig tanítási szünetet rendelt el a hat hónapja nem szűnő demonstrációk miatt.
Hétfőre is tanítási szünetet hirdetett a hongkongi oktatási hivatal biztonsági szempontokra hivatkozva, miközben vasárnap reggelre ismét összecsaptak egymással a tüntetők és a rendőrök a Hongkongi Műszaki Egyetemnél - írja a South China Morning Post (SCMP). Egyes tanintézmények már korábban úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a működésüket, de az oktatási hivatal csak csütörtökön rendelt el általános tanítási szünetet először. Előzménye ennek, hogy demonstrálók
az elmúlt hét minden napján forgalombénító akciókat tartottak a reggeli csúcsban.

A bejelentéssel egy időben történt az összecsapás a Műszaki Egyetem kampuszánál. A rendőrök könnygázt vetettek be, miután tiltakozók megdobálták az úttorlaszok eltakarítására igyekvő embereket. A demonstrálók ezt követően a rendőröket téglákkal és Molotov-koktélokkal vették célba, egy rendőrt pedig nyílvesszővel találtak lábon. A rendőrök ekkor - az egyetemnél eddig első alkalommal - festékes vízágyúval kezdték oszlatni a tömeget.
Szombat éjszaka hasonló jelenetek játszódtak le az egyetemnél. Az egyetem szóvivője pedig megerősítette: szombaton feljelentést tettek amiatt, mert betörést észleltek az egyetem több laboratóriumában, ahonnan különböző, veszélyes vegyi anyag tűnt el. Eközben a város több pontján önkéntesek, tűzoltók és munkások végzik a tüntetők barikádjainak eltakarítását.
A barikádok bontásához szombaton a kínai néphadsereg hongkongi helyőrségének katonái is csatlakoztak, ami aggodalmat keltett a tiltakozókban és a hongkongi ellenzéki képviselőkben egyaránt.

Egyesek szerint ugyanis a kínai katonák akciója azt volt hivatott felmérni, hogy hogyan reagál a közvélemény a beavatkozásukra.
A Hongkongban immár hat hónapja tartó tüntetéshullám során már többször felrebbent az a híresztelés, hogy a pekingi kormányzat a kínai hadsereg bevetését fontolgatja a tüntetések elfojtására, ám Peking, bár megerősítette, hogy a helyőrség katonái a hongkongi kormányzat kérésére bevethetőek lennének, mindeddig kitartott annál az álláspontjánál, hogy a helyi rendfenntartó erők képesek önállóan kezelni a helyzetet.

Még véget sem ért a velencei áradás, de a kár már egymilliárd eurós lehet

Publikálás dátuma
2019.11.17. 08:57

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A vállalatok, az üzletek és a lakosok három hetet kaptak a károk első összegzésére: az intézmények egyenként 20 ezer, a magánszemélyek fejenként 5 ezer eurós gyorssegélyben részesülhetnek.
Továbbra is a legmagasabb fokozatú riasztás van érvényben Velencében, ahol vasárnap ismét teljesen víz alá kerülhetnek a szigetek. A rendkívüli kormánybiztosnak kinevezett polgármester elindította a kárfelmérést.
Az utcákon pallókon vagy hosszú szárú gumicsizmában lehetett közlekedni. A pallók 120 centiméteres vízmagasságig nyújtanak segítséget, e fölött megemeli őket az ár. A Szent Márk teret újra megnyitották, és újraindult a vízibuszforgalom is, de több megálló továbbra is zárva van. Az óvodák, iskolák, bankok, posták, más hivatalok szerdától zárva tartanak, az üzletek többsége szintén nem nyit ki, ezért akadozik az élelmiszer-ellátás. Továbbra sem látogatható a Szent Márk-bazilika, a dózse palota és a velencei múzeumok, paloták nagy része. A Biennálé területe nem szenvedett jelentős kárt.
A legmagasabb fokozatú, vörös színű időjárási riasztás egész Veneto tartományra érvényes a viharos esőzések miatt.

A készültséget vasárnapra is meghosszabbították: hajnali három óra körül várták az első tetőzést, majd vasárnap dél körülre 160 centiméteres árvizet jeleztek Velencében, ami azt jelenti, hogy a Szent Márk téren - amely a lagúnák egyik legalacsonyabb pontja - ismét térd fölé fog érni a víz. Az olasz Republica szerint kora délután 150 centiméteren tetőzött az ár. A teret mindenesetre ismét lezárták, a hajóforgalmat leállították.
Luigi Brugnaro velencei polgármester egymilliárd euróra becsülte az eddigi károkat. Nemzetközi pénzgyűjtés indult a város megsegítésére, a Chievo labdarúgócsapata felajánlotta hétvégi bevételét. Szolidaritási lánc működik a velenceiek között is, akik megosztják egymással élelmiszer-tartalékaikat, szivattyúikat, és segítenek a város tisztításában is.
Nicola Ligi, a velencei katasztrófavédelem koordinátora az MTI-nek elmondta: még a kora téli árvízhez hozzászokott Velencét is térdre kényszerítette, hogy a szerda éjjeli rendkívüli, 187 centiméteres ár óta folyamatos a tetőzés, és a város egyfolytában víz alatt áll. Pierpaolo Campostrini, a Szent Márk-bazilika művészeti felelőse arról nyilatkozott, hogy hiába tették vízhatlanná a kriptát még 1990-ben, a beáramló vizet a falak magukba szívták. A sókristályok átitatják a téglákat, a márványt, a mozaikpadlókat és idővel "szétrobbantják" őket: "az ár elvonul, de mély nyomot hagy maga után" - hangoztatta Campostrini.
A kulturális tárca 200 millió eurót ígért a következő két évre. Velence ezenkívül 20 millió euró gyorssegélyben is részesült, de a legkisebb presszó tulajdonosa is több ezer euróra becsülte az őt érő anyagi kárt. Ehhez járul még hozzá a forgalomkiesés is.
A velenceik szerint az is problémát jelent, hogy a várost tartó cölöpök a hosszú nyári szárazságban megrepedeztek, most pedig a megemelkedett vízben szétmállnak.

Az olasz sajtónak nyilatkozó Sergio Costa környezetvédelmi miniszter azt mondta, hogy a talán 2021 tavaszára működőképessé váló Mose-mobil zsiliprendszer önmagában nem lesz elegendő a város megvédésére.
A velenceieket szirénazúgás figyelmezteti az ár érkezésére, valamint a polgármesteri hivataltól és a katasztrófavédelemtől telefonos és internetes értesítéseket kapnak a mindenkori vízszintről és a legfontosabb teendőkről. Angelo Borrelli a katasztrófavédelem vezetője és Luigi Brugnaro közös sajtótájékoztatóján megerősítették, hogy a polgármestert nevezték ki a katasztrófa sújtotta térségnek nyilvánított város rendkívüli kormánybiztosának.
Első intézkedésként egy évre felfüggesztették a velenceiek esetleges hitelfizetési kötelezettségét.

A vállalatok, az üzletek és a lakosok három hetet kaptak a károk első összegzésére: az intézmények egyenként 20 ezer, a magánszemélyek fejenként 5 ezer eurós gyorssegélyben részesülhetnek. Mintegy hatvan templom került víz alá, épületenként 60 ezer euró kártalanítást kaphatnak. Elhangzott, hogy a venetói katasztrófavédelem 16 ezer önkéntese is részt vesz majd a város tisztításában az ár elvonulása után.
Frissítve: 2019.11.17. 15:09

Szabad szemmel - Orbán meggondolta magát

Publikálás dátuma
2019.11.17. 07:17

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 17.
Bloomberg Bár éppen jogállami eljárás folyik Magyarország ellen, újból aggályok merültek fel a demokratikus normák lebontása miatt, mivel az igazságszolgáltatás nagy átalakítására készül a kormány. Orbán Viktor ugyan nem egészen egy hónapja ígérte meg, hogy nem lesz semmi a közigazgatási bíróságokból, ám a mostani javaslat értelmében nagy szerepet kapna az Alkotmánybíróság az olyan ügyek elbírálásában, mint a korrupció és a választási eredmények ellen benyújtott fellebbezés, jóllehet a testületet már most is úgy tekintik, mint amelyben a leginkább érvényesül a hatalom politikai befolyása. A kabinet az uniós vizsgálat, illetve a néppárti nyomás hatására megpendítette, hogy kész visszalépni több kérdésben is, ráadásul a múlt hónapban az utóbbi 10 év legsúlyosabb választási vereségét szenvedte el. De most mintha meggondolta volna magát. Mellesleg az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja meg, ahol a Fidesznek kétharmada van. Amúgy pedig a testülethez most csatlakozik Handó Tünde, aki ellen előző helyén hatalmi visszaélések miatt felelősségre vonást kezdeményezett a bírói érdekképviselet.
Le Monde A lap szerint Várhelyi Olivér csütörtöki meghallgatásán a liberálisok megváltoztatták korábbi véleményüket, ezért további kérdéseket akartak feltenni a magyar jelöltnek, amiből kiérződik, hogy bizalmatlanok a politikussal szemben, miután az EU-nagykövetként minden alkalommal kiállt az illiberális demokráciát szajkózó Orbán politikája mellett. Az Újítsuk meg Európát ily módon felzárkózott a szocialisták mellé, ám soraikban éles vita támadt a frakciófőnök, illetve a francia delegáció vezetője között, aki nem akarta elutasítani Várhelyit. A végén a konzervatívok igen dühösek voltak, amiért a Fidesz embere ismételni kényszerül, de ezzel együtt sem fordultak a francia jelölt ellen, amit a párizsi elnöki palota nagy megkönnyebbüléssel fogadott. 
Guardian A tudósító úgy érzékelte, hogy minden ünnepélyesség ellenére melankóliát lehetett érezni két napja a CEU bécsi otthonának megnyitóján, hiszen évtizedek óta most először fordult elő, hogy kipateroltak az egyik európai országból egy egyetemet, amelyik ráadásul az egyik legjobb a térségben. De hát a magyar kormány lehetetlenné tette, hogy az intézmény amerikai diplomát adjon ki, ez vezetett azután a költözéshez. Az iskola áldozatul esett Orbán Viktor hosszú kampányának, miután a szélsőjobbos miniszterelnök úgy állította be, hogy az alapító, Soros György liberális értékek, illetve az erős migráció kihasználásával tervet forral Európa megsemmisítésére. Schmitt Mária azt állította, hogy az intézmény az üzletember előretolt helyőrsége. Ignatieff rektor azt mondja, a földrészen, de az USÁ-ban sincs másik egyetem, amelyet távozásra kényszerítettek volna egy politikus úri szeszélyéből. Arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy az ügynek súlyos következményei lehetnek más amerikai érdekeltségekre is a világban, miután a Trump-kormányzat tétlenül nézte végig a történteket. Bírálta, hogy az USA budapesti nagykövete elfogadta Orbán érvelését, miközben itt nem Sorosról, hanem a tanszabadságról van szó. Csak éppen Cornstein ezt másként látja. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Soros által ígért 750 millió eurós támogatás évekre szavatolja működésüket. A beszámoló idézi a bécsi polgármestert, aki az avatási ünnepségen kijelentette: az egyesült Európában nincs helyük az olyan támadásoknak, mint amilyeneket a magyar vezetés intézett a CEU ellen.
Economist Búcsúcikkében a lap legnépszerűbb elemző rovatának gazdája két utat vázol Európa számára, miután a 15 évvel ezelőtti keleti nyitás eufóriájának elmúlta után akadozik a régió gépezete, de a maga részéről nem túl optimista. Persze úgy látja, hogy még a pénzügyi és migrációs válság utóhullámain is kár volna temetni az integrációt, hiszen a gazdaságok megújultak, az EU népszerűbb, mint valaha, és lehet, hogy csak megkeményítik a nemzetközi politikában uralkodó kemény szelek. Emellett Macron személyében van egy messzire tekintő államférfija, még akkor is ha a többiekhez intézett felhívásai vegyes fogadtatásra találnak. Ami a kilátásokat illeti, az egyik lehetőség az, hogy az unió tovább evickél a többsebességes szerkezet felé. Belül az arra hajlandó államok szövetsége, élén a franciákkal és a németekkel. A populisták továbbra is rombolnak, de a központ tartja magát. A másik, inkább negatív forgatókönyv az, hogy meredekebbre vált az EU viszonylagos hanyatlása. Ez esetben a gazdasági gondok miatt előtérbe kerül a nemzeti előnyök kihangsúlyozása. Erre csak ráerősítenek a külső kihívások, lásd migráció vagy terrorizmus, így az államok befelé, illetve egymás ellen fordulnak. Mivel a közösség nem tudja orvosolni a gondokat, támogatottsága gyengül, bár egyik kormány sem követi a brit példát. Populisták megbénítják a szétaprózódott parlamenteket, betagozódnak a fő áramlatba és nacionalistább programot visznek, az együttműködés rovására. Ily módon a szervezet a 30-as éveket egységesen, de megosztottan, jóval kevésbé fontos erőként kezdi. A magas életszínvonalat sem tudja fenntartani. A szerző a kettő közül a második változatot tartja valószínűbbnek, amit azért gondol igen sajnálatosnak, mert Európa sok mindenre megtaníthatná a világot. Erényei természetesen nem tűnnek el egyik pillanatról a másikra, ha beáll a tartós lejtmenet. De ettől csak még inkább tragikus lesz a dolog.
Politico Madelaine Albright szerint nagy hiba volt, hogy Európa nem szentelt elég figyelmet a tartósan ható nacionalizmusra a földrész keleti felén, és ezért most magas árat fizet a többi közt Magyarországon és Lengyelországban. Clinton egykori külügyminisztere, aki a fal leomlásának 30. évfordulóján látogatott el Berlinbe, hozzátette, hogy pedig a veszély nyilvánvaló volt, hiszen egy felmérés már 1991-ben kimutatta, hogy a magyarok 80 %-a szerint országuk egy része más államokhoz tartozik. Márpedig – mutat rá a politikus, aki a háború után cseh politikai emigránsok gyerekeként menekültként érkezett az USÁ-ba – ha a vezetők rájátszanak a nacionalizmusra, akkor mint a példa mutatja, van mire építeniük. Úgy véli, hogy az EU-nak ebben a helyzetben azon kell dolgoznia, amiről az unió szól. Idekapcsolódik, hogy a portál eljátszik a gondolattal, miszerint Orbán Viktorra kellene rábízni a basszusgitárt, ha a kontinens vezetői netán beatzenekart alapítanának, mivel a magyar politikus mind inkább tévutakon jár, de már régen tagja a bandának és mindenki óvakodik attól, hogy kitegye a szűrét.
Yahoo Kelet-Európából ugyan sorra utasítanak ki orosz kémeket, ám a jelentés szokatlannak nevezi, hogy a minap Bulgária szólította fel távozásra a szófiai nagykövetség első titkárát, mivel az a bizonyítékok szerint az orosz katonai hírszerzésnek dolgozott. A különös az az ügyben, hogy a bolgár kormányt hagyományosan igen baráti szálak fűzik Moszkvához, ezért lehet, hogy ezúttal a nyilvános fellépés az USA sürgetésére történt. A diplomata egyébként hírek szerint megkísérelt beszervezni egy magas rangú bolgár tisztségviselőt, aki hozzáfér érzékeny NATO- és uniós anyagokhoz. A CIA volt európai műveleti igazgatója szerint a Központi Hírszerzési Ügynökség mostanában kettőzött erővel igyekszik rászorítani a partnereket, hogy azok reagáljanak határozottan a Kreml agresszivitására, ideértve a hagyományos kémtevékenységet, valamint a titkosszolgálati eszközökkel végzett új keletű befolyásolási próbálkozásokat. Az érintett diplomata egyébként hivatalosan kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozott. Az összefoglaló megjegyzi, hogy a GRU szívesen lép szemel ki magának fiatalokat olyan helyeken, mint Magyarország, mert azok akár a rendőrségnél, akár a katonaságnál is munkát vállalhatnak.
Szerző