Autósok miatt vágnák a fát a Normafán

Publikálás dátuma
2019.11.16. 13:01
Tüntetők tiltakoznak a Normafára tervezett parkoló és a fakivágások miatt 2019. november 16-án
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A hegyvidéki önkormányzat rendre az autós kirándulók törzshelyévé tenné az erdőt, a Párbeszéd és a Momentum vezetésével az ellenzéki koalíció tüntetést tartott.
„Nem akarok több fakivágást!” feliratú transzparensekkel tartott tüntetést a Normafán az egyesült ellenzék tiltakozva a XII. önkormányzat parkolóbővítési tervei ellen, ami 220 fa kivágásával járna egy Natura 2000-es védettség alá tartozó területen. A Védjük meg a Normafát! - címmel hirdetett tüntetést a Párbeszéd és a Momentum szervezte, majd ehhez csatlakozott az MSZP és az LMP. A tüntetésen „Védj meg” feliratú őszi faleveleket osztogattak a kétszáz egybegyűltnek. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint a Normafa-ügy is a NER „állatorvosi lova”, jól mutatja, hogy a Fidesz hogyan gondolkozik a jövőről. Míg a klímaváltozás a küszöbön áll, addig a Fidesz csak újabb fakivágásokat tervez. Utalt rá: Normafát kiemelt fejlesztési területté nyilvánították. „Amikor Orbán Viktor kiemelt beruházásról beszél, szó nincs arról, hogy a területen a fák megmaradhatnak”.  
Ennek jó példája, hogy nemrég a Normafán is sikerült az önkormányzatnak olyan játszóteret építeni, ahol egy árva fa sem nyújt árnyékot a gyerekeknek. Szabó Tímea kijelentette: ha tényleg fairtás lesz a Normafán, ő az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben. Vadász Gábor, a Momentum XII. kerületi elnökségi tagja szerint alapelvvé kellene tenni, hogy ahol fa van, oda nem teszünk parkolót. Szerinte
ha Orbán Viktor apjának faiskolája lenne, akkor jóval kevesebb lenne a dolomitos murvával leszórt parkoló, amilyet az önkormányzat most tervez az erdőfolt helyén.

A párbeszéd csak látszat, a lényeg a győzelem

Élő Norbert, a DK képviselője úgy fogalmazott: ilyen a Fidesz taktikája. Látszólag tárgyal a helyiekkel, ám végül mindig beton és térkő lesz a természeti környezet helyén. Szerinte a Normafán is lopakodva terjeszkedik a környezetpusztítás. 2012-ben az építési szabályzatot is megváltoztatták a területen, így már 20 méter magas épületet is lehet felhúzni, ami Élő szerint azt vetíti előre, hogy a Normafán is lakóparkok épülhetnek idővel. Hangsúlyozta, az autókat nem szabad felengedni a Normafáig, helyette a tömegközlekedést kell fejleszteni, a fogaskerekűt kellene meghosszabbítania a Moszkva tértől a Normafáig. Dorosz Dávid, klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: minden egyes fa elpusztítása később egy ember halálát okozhatja a klímaváltozásban a hőség miatt. Szerinte a klímaváltozás szociális kérdés is lesz, mivel a fideszes elit a Pasa parki légkondicionált lakásokban, a Karmelita kolostorban, a légkondis terepjáróiban túléli majd a hőséget, ám a szegényebb embereket nem tudnak védekezni a klímaváltozás hatásaival szemben.
A tüntetés Facebook-oldalának alapvetése, hogy meg akarják állítani „azt az esztelen elképzelést, amely szerint a helyi önkormányzat 220 fa kivágásával parkolót akar létesíteni a környezeti értékekben gazdag területen”. Mivel a Normafa kiemelt zöld- és természetvédelmi terület, ezért felszólítják a XII. kerületet, egyeztessen a fővárossal, mielőtt ekkora léptékű környezetpusztításra szánja el magát. Az ügyben az Ahang is petíciót indított, amit csaknem 19 ezren írtak alá. 
Pokorni Zoltán polgármester péntek délután találkozott a civil szervezet képviselőjével, akinek annyit ígért meg, hogy a 20 centinél vastagabb törzsű fák megmenekülnek a kivágástól. Ám ez mindössze néhány tucat fát jelent.

Mint Szabó Tímea fogalmazott: ez nem siker. A tüntetésen a mögötte lévő erdőre mutatva: ennyi erővel az erdő zömét ki lehetne vágatni.  

Régóta zajlik a harc a civilek és az önkormányzat között

A civilek, környezetvédők és az önkormányzat közötti konfliktus messzire nyúlik vissza. Sipos Péter, a „Normafa Természetesen” Civil koalíció szóvivője lapunknak úgy fogalmazott: a fő probléma az, hogy az önkormányzat valamiért – Sipos szerint: „szimpla butaságból” - időről-időre olyan tervekkel rukkol elő, amelyek azt célozzák, hogy az emberek elsősorban autóval érkezzenek az erdőbe. A most tervezett változtatások végeredménye is az lenne, hogy az autóval közvetlenül az erdő mellett lehet majd parkolni, míg akik tömegközlekedéssel érkeznének, azoknak jóval távolabbról kell odaballagniuk. A parkolóépítési terv azonban nem új, még 2013-ban kezdődött, de akkor a civilek nyomására az önkormányzat visszavonulót fújt - idézi fel. Jelenleg három parkoló van a Normafa környékén, kettő a síház közelében lévő busz végállomásnál, a harmadik pedig a Konkoly-Thege úton. Ezeket a parkolókat vonná most össze az önkormányzat a Konkoly-Thege úti parkoló kibővítésével. Mivel ennek a területnek egy jó része beerdősült, így a parkoló kibővítése 220 fa kivágásával jár. 
Bár a XII. kerület nem válaszolt az ügyben a kérdéseinkre, pénteken az önkormányzat honlapján megjelent egy Pokorni Zoltán polgármesterrel készített „interjú”, illetve egy nyilatkozatot tettek közzé. Ebben arra hivatkoznak, hogy a terület nem tartozik a Normafa erdejéhez, ráadásul illegálisan már így is parkoltak ott autók. (Igaz, a környezetvédők szerint az önkormányzat többnyire semmit sem tett, hogy az erdőbe beparkolókat büntesse. Ez csak a tüntetés időpontjára változott meg: ottjártunkkor a közterületisek hirtelen nagy látványosan, buzgón büntetni kezdték az erdő szélén parkolókat.) Pokorniék szerint a kibővített parkolóval összességében nem fog nőni a Normafánál a parkolóhelyek száma, a kivágott fákat pótolni fogják, a változtatás következtében – a síház melletti kibetonozott parkoló megszüntetése nyomán – pedig nő a zöldterület aránya. A Konkoly-Thege úti parkoló mellett azzal is érvelt Pokorni, hogy nincs rá másutt hely. Korábban ugyan felmerült, hogy az elbontott Olimpia Hotel helyén alakítsanak ki parkolót, elvégre az nem járna erdőirtással. Pokorni Zoltán szerint azonban a környéken élők határozottan elutasították az ötletet. Sipos Péter szerint ez körülbelül annyira volt igaz, mint a jereváni rádió híre: az önkormányzat azt kérdezte a helyiektől, hogy az elkészülő parkban legyen-e hinta, felnőtt tornapálya, vagy kutyafuttató, azt azonban, hogy parkoló legyen-e vagy park, nem kérdezték meg senkitől.  

Autósok előnyben

Sipos különösen nagy bajnak tartja, hogy 
távolabb kerül a 21A és a 212 busz végállomása az erdőtől, mint az autóparkoló, így óhatatlanul előnyben részesülnek az autóval érkezők.

„Ez valami fordított logika” - fogalmaz Sipos – megkönnyítik, hogy a kirándulók autóval érkezzenek az erdőbe, majd az új, központi parkolóban ingyen letehetik az autójukat. Sipos szerint a környezeti szempontok érvényesítése miatt ezt fizetőssé kellene tenni. A környezetvédők egyébként most is pereskednek az önkormányzattal, mivel a kerület egy éjszaka kivilágított és hóágyúzott szánkó- és sífutó pályát is tervez, ami további erdőirtással is járhat. Sipos Péter ez a tervet fantaszta lázálomnak látja. „Az Alpokban ezer méteres magasság alatt évek óta nemhogy új pályát nem csinálnak, hanem a meglévőket is sorban zárják be, mert nem rentábilisak. Ehhez képest a Normafánál 420-430 méter a legmagasabb pont, ráadásul kivilágított pályát terveznek, hóágyúval. „Nem lesz ember aki megfizesse az árát”. A környezetvédelmi hatóság szerint ugyan a hóágyúnak nincs hatása a  környezetre, ám ezt az állásfoglalást a Védegylet a bíróság előtt már megtámadta.
Frissítve: 2019.11.16. 14:56

Ügyészségi vezetőket is magával sodorhatott a húspápa elleni eljárás

Publikálás dátuma
2019.11.16. 10:55
Polt Péter legfőbb ügyész 2019. november 15-én azonnali hatállyal mentette fel a Bács-Kiskun megyei főügyészt és annak helyettesét
Fotó: Népszava
Azonnali hatállyal mentette fel Polt Péter a Bács-Kiskun Megyei főügyészt és helyettesét, a döntés összefügghetett Piero Pini büntetőügyével.
Polt Péter, november 15-én, azonnali hatállyal felmentette a beosztásából dr. Nánási Lászlót, Bács-Kiskun megye főügyészét, valamint Dr. Dókáné, dr. Pályi Krisztina főügyészhelyettest – írja a Hírösvény A kecskeméti hírportál emlékeztet rá, hogy  Legfőbb Ügyészség soha nem indokol meg személyi döntést, így hivatalosan az sem tudható, miért váltották le azonnali hatállyal  a két vezetőt. A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy egyik legnagyobb hazai húsipari cég, a kiskunfélegyházi székhelyű Hungary Meat Kft. olasz  tulajdonosának, Piero Pininek a büntetőügye sodorta el a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezetőit
Az olasz húspápa ellen — akinek több vágóhídja is van Európában  — évekkel ez előtt indított nyomozást a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. Pini ez év márciusáig szabadlábon védekezett, majd letartóztatták, mert társaival megpróbálták meghiúsítani a nyomozás eredményességét.  Ezt követően kezdődött meg az alkudozás a nyomozást felügyelő főügyészséggel a többszereplős, ötmilliárdos adócsalási ügybe - írja a lap. Pini tagadta a bűnösségét, de júniusban kárenyhítésként befizetett kettőmilliárd forintot, továbbá egymillió eurót ajánlott fel a szabadlábra helyezésért de továbbra is előzetesben maradt. Nemrégen újabb, csaknem egymilliárd forintot fizetett be a NAV számlájára.
A Bács-Kiskun megyei főügyészség a napokban végül indítványozta a szabadlábra helyezését úgy, hogy még óvadékot sem kértek tőle. A bíróság ezzel megegyezően helyezte Pinit szabadlábra. A hírportál információi szerint ez ütötte ki a biztosítékot a Legfőbb Ügyészségen.

Egyelőre még nem tudni, hogy a két menesztett főügyészségi vezető ellen indul-e hivatalos eljárás a munkavégzésükkel kapcsolatban, vagy maradhatnak tovább az ügyészség berkeiben más beosztásban. Az előző vezető menesztése után főügyészi posztra dr. Gyugyi Csillát, a Pest Megyei Főügyészség osztályvezető ügyészét — aki korábban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen volt osztályvezető, nevezte ki Polt Péter. A főügyészhelyettes pedig dr. Német Zsolt, a Kecskeméti Járási Ügyészség eddig vezetője lesz.Nánási László 2001-től Bács-Kiskun megye főügyésze, Pályi Krisztina 2013. július 1- óta főügyészhelyettes. 
Szerző

Zsírjába fullad a nyugati civilizáció

Publikálás dátuma
2019.11.16. 09:00

Fotó: Shutterstock
Egyszerre terjed a világban az elhízás, az éhezés és az élelmiszerpazarlás. A hazai lakosság kétharmadának van súlyfeleslege, egyharmadnyi magyar elhízottnak számít.
A világméretű elhízásjárvány szó szerint és átvitt értelemben is súlyos következményekkel jár. Az OECD adatai szerint a kövérség nemcsak az egészségben eltölthető évek számát csökkenti, de megterheli az egészségügyi ellátórendszert, és mérsékli a GDP-t is. A szervezet előrejelzése szerint az Egyesült Államokban 4,4, Németországban 3, Olaszországban 2,8 százalékkal lehet alacsonyabb emiatt a nemzeti összjövedelem a következő harminc évben. Magyarország esetében az elhízás miatt prognosztizálható veszteség 4,1 százalék lesz. Az OECD elhízás-rangsorát az USA, Chile és Mexikó vezeti, Magyarország 30 százalékos eredménnyel, az ötödik helyen áll, ami az EU-tagállamok közül messze a legrosszabb mutató). Az elhízás nemcsak közvetlenül öl, hanem számtalan krónikus és halálos betegség kockázatát növeli. Így például a kövér embernek magas a vérnyomása, gyakran kezelik cukorbetegséggel, asztmával. A zsírszövet ugyanis a tüdőbe is beépül és gyulladást okoz. Túlsúllyal élni a „belehalás” előtt sem jó. Az elhízás nem egyéb, mint a test zsírtöbblete. Oka általában az, hogy az ember több kalóriát fogyaszt, mint amennyire a napi életviteléhez szüksége van. A többletzsír „átrajzolja” az ember általános megjelenését, testi-lelki állapotát. A túlsúlyosok mozgása elveszíti a harmóniáját, ízületeik gyorsabban és fokozottan kopnak. Emiatt gyakran fáj a csípőjük, térdük. Kisebb kapatótól is gyorsan kifulladnak. Rosszul és zajosan alszanak. A többlettömeget cipelőkkel szemben az emberek előítéletesek, gyakori céltáblái a rossz tréfáknak. A munkaerőpiacon is erős a hátrányuk sovány társaikkal szemben. Az elutasítottságuk miatt csökken az önbecsülésük. A kövérségtől való rettegés mélységét mutatja az az amerikai vizsgálat, amelynek során a megkérdezettek csaknem fele a „Mitől fél a legjobban?” kérdésre azt válaszolta: „az elhízástól”. Ez a félelem talán nem is alaptalan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy az elhízás járványos méreteket öltött világszerte, és immár többen halnak meg a kövérség okozta betegségekben, mint éhezésben. Az európai országokban a lakosság 60 százaléka, a gyerekek 20 százaléka túlsúlyos. A KSH egészségfelmérése szerint nálunk még az európai átlagnál is rosszabb a helyzet, mert a magyar lakosság kétharmadának van jelentős feleslege. A felnőttek elhízása világszerte a 80-as, 90-es években gyorsult fel. A jelenség legfőbb oka az életkörülmények változása, amelynek révén felerősödik a genetikai hajlamok hatása is. Méghozzá jelentősen: míg egy európai vizsgálat szerint a 60-as években két átlagos magasságú 35 éves férfi közül a hízásra hajlamos csupán 3,9 kilogrammal volt nehezebb, mint a genetikailag karcsú, addig ma két ilyen átlagember tömege között a különbség már 13,9 kilogramm. Az elhízás okai összetettek. Az ipar egyre nagyobb tömegben kínál finomított nyersanyagokból készült földolgozott ételeket, amelyekből sokkal könnyebb túl sokat enni. Forgács Attila és szerzőtársai a Magyar Tudomány egy korábbi számában rendszerezték azokat a lelki tényezőket is, amelyek nem engedik abbahagyni az evést akkor sem, amikor az ember már jóllakott. Tanulmányuk szerint a mai ember táplálkozását már nem az éhség illetve a jóllakottság szabályozza. Az evésre már nem csak olyan belső kényszerek késztetnek mint a leesett vércukorszint, a hideg, a szomjúság, hanem a kívülről támadó reklámok, vagy a nagy családi összejövetelek. A természetes kontrollt már a legkisebbeknél felülíródik, amikor olyankor is evésre biztatják őket, amikor egyébként nem éhesek. Így mire felnőnek, számukra az étel már szinte univerzális megoldókulcs lesz: esznek örömükben, esznek bánatukban, esznek, ha magányosak, s esznek, ha végre jó társaságban lehetnek. A tanulmány szerzői szerint a kövér embernek valójában nem is a teste, hanem a lelke éhes. A kalóriákat számlálgató testsúlycsökkenése eleve kudarcra van ítélve, ha nem képes a lelki tényezők kontrolljára. A mai ember problémái elől könnyen menekül az evésbe. Az étel nemcsak a rossz érzéseket tompítja, de fölerősíti a pozitívakat is. Forgács Attiláék tanulmánya is emlékeztet arra a korábbi kutatásra, miszerint az élelmiszervásárlások több mint kétharmada nem tervezett, nem tudatos, csupán pillanatnyi benyomások hatására történik. Ami ugyancsak bizonyítja, hogy az elhízás elleni sikeres küzdelemhez kevés az akarat. A soványabb testre vágyakozók nincsenek könnyű helyzetben. Vannak például olyanok, akik képtelenek abbahagyni az evést. Az ilyen ember társaságban általában csak annyit eszik, mint a többiek. A kontrollálatlan evésrohamok többnyire akkor jönnek, amikor egyedül vannak, gyakran este, éjszaka. Mivel náluk ilyenkor sem alakul ki a teltségérzés, akár a rosszullétig is túleszik magukat. Ezeket a falásrohamokat kiválthatja sok minden: stressz, szorongás, depresszió, vagy a negatív érzelmekkel való napi küzdelem is. A változtatni akarók leginkább önmagukra számíthatnak. Az orvosok gyakorlatilag mindenkinél ugyanazt sulykolják: ha kövér, fogyjon le. Ha sovány, tartsa meg a súlyát. Ez pedig rendre kevésnek bizonyul a hétköznapi életben az eredményes súlycsökkentéshez. A fogyási kísérleteknek az esetek 95–98 százalékában kudarc a vége. A kúráknak nekifutók kétharmada a végén többet nyom a mérlegen, mint amit elvesztett. Már 1969-ben igazolták a kutatásokkal, hogy a testtömeg mindössze 3 százalékának elvesztése 17 százalékkal lassítja le az anyagcserét. Így aki egyszer belekezd valamilyen energiacsökkentő kúrába, annak a normál súlya megtartása élethosszig tartó napi küzdelemmé válhat. A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) tavaly pontokba szedett ajánlást tett közzé a fogyni vágyóknak. Szerintük ahhoz, hogy ki-ki a maga súlyánál lehessen, nem csak mértékletesebb és változatosabb étkezés, meg aktívabb életvitel kell hanem jobb alvás, ritmusosabb életvezetés, a konfliktusok korai oldása, az élmények keresése, illetve a mérgek és stimulánsok lehetőség szerinti kerülése is.

Hogyan ismerhető fel a túlsúly?

Az elhízottság mérésére hagyományosan a testtömegindex (BMI = tömeg[kilogramm] osztva a testmagasság[m] négyzetével) nevű mutatót használjuk. Előnye, hogy igen egyszerűen számolható. Akinél ez az érték nem éri el a 25-öt, az sovány vagy normál súlyú, 25 és 30 között túlsúlyra vall a BMI, 30 felett pedig az elhízás különböző fokozatai jönnek. Egy idén ősszel publikált kanadai tanulmány szerint viszont önmagában a BMI nem jelzi elég pontosan a elhízásból fakadó egészségügyi kockázatot. Azt ennél jóval pontosabban mutatja a testtömeg zsíraránya. Ezért a haskörfogat mérést ajánlják, ami szinte azonnal jelzi a változást. A derékkörfogat pontos mérése elég nehéz, a helyes módszere: „a csípőlapát teteje és az (oldalt tapintott) alsó borda alja között félmagasan, kilégzés után, laza hasfallal". Ennek eredménye olykor már további számolgatás nélkül is egyértelműen figyelmeztet. A nőknél 80 cm, a férfiaknál 94 cm az a derékbőség, ami fölött már indokolt a hasi zsírok visszaszorításával külön is foglalkozni.

Szégyenteljes statisztika

Mi mást tennénk az élelmiszerrel, mint hogy megesszük? A többség talán így gondolja, a valóság azonban más: a megtermelt mennyiség jelentős hányada élelmiszerveszteség és élelmiszerpazarlás áldozata lesz, világszinten évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert nem fogyasztunk el. Ránézésre is sok, de nincs mihez viszonyítani - az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO számításai szerint a világon összesen megtermelt élelmiszer egyharmada megy a szemétbe. Miért baj ez? Bár 1961 és 2000 között a világ népessége 98 százalékkal nőtt, az előállított élelmiszer mennyisége 146 százalékkal lett több, tehát a rendelkezésre álló élelmiszerből másfélszer annyi ember táplálkozhatna, mint most. Ma világszinten mégis rengeteg ember éhezik, főleg a fejlődő országokban. 2015 óta ez a szám nem csökkent, hanem a korábbi kedvező tendencia után lassú, ám folyamatos növekedést mutat. 2018-ban 820 millióra becsülték azoknak az embereknek számát, akik nem tudtak eleget enni, 811 millióról nőtt ennyire három év alatt. Ráadásul további 2 milliárd ember nem jut elég mikrotápanyaghoz, tehát nem hal éhen, de alultáplált (miközben ugyanebben az időszakban az elhízás is tetemes növekedésnek indult). A nagyarányú élelmiszer-veszteség hatalmas gazdasági, környezeti károkat is okoz. „Fölösleges üvegházgáz-kibocsátást, a víz, az energia, a műtrágyák, és nem utolsósorban a talaj fölösleges és kevéssé hatékony felhasználását eredményezi. Csökkenti a kisgazdálkodók jövedelmét, és arra kényszeríti a nem tehetős fogyasztókat, hogy jövedelmük nagyobb részét költsék a szükséges napi kalória bevitelére" - hangsúlyozta a Világbank tanulmánya 2014-ben.
A megtermelt élelmiszer harmadát elpazarolja az emberiség
Fotó: Shutterstock
A fogyasztó a hibás? A Világbank elnöke, Jim Yong Kim külön is felhívta az adatokra a figyelmet, amikor a szégyenteljes statisztika kifejezést használta. De kinek a szégyene? Csak a fogyasztóké, akik túl sokat vesznek, aztán nem eszik meg, vagyis pazarolják az élelmiszert? Nem, a náluk jelentkező kár csak a hatodik a sorban, mert létezik olyan élelmiszerveszteség is, ami a termesztés, termelés, feldolgozás, csomagolás és kereskedelem során keletkezik. Míg Európában évente fejenként 280 kilogramm élelmiszert nem használunk fel, amiből 190 kilogramm még akkor keletkezik, mielőtt a termék a fogyasztóhoz érne, ez a szám nagyon másképp néz ki például Dél- és Délkelet Ázsiában. Ott összesen 125 kilogramm élelmiszert nem használnak fel évente, amelynek még jelentősebb része (110 kilogramm) keletkezik még azelőtt, mielőtt a fogyasztóhoz érne, és 15 kilogramm a fogyasztónál. Az élelmiszerveszteség és élelmiszerpazarlás legnagyobb részéért a fejlett világ felelős. A fölöslegesen megtermelt élelmiszerhez kapcsolódik az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százaléka, és a világ mezőgazdasági területeinek 30 százalékát, 1,4 milliárd hektárt az el nem fogyasztott élelmiszer termelésére használunk. – Kassai Melinda írása a Népszavának
Szerző
Frissítve: 2019.11.16. 09:53